BUDAPEST, III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER HIVATALOS HONLAPJA
2014. 09. 21., vasárnap - Máté, Mirella
Ön most itt van: Címlap » Zöldoldal » Programok, koncepciók » Komposztálási program

Komposztálási program

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata komposztálási programja
2007. november
Készítette:  Somlói Viktória főtanácsadó

Tartalomjegyzék

1. A program célja

2. A program jogszabályi háttere
2.1.      2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
2.2.      21/2001. (II.14.) korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
2.3.      213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (módosítva: 364/2004. (XII.26.)kormányrendelettel, majd a 232/2007. (IX.4.) kormányrendelettel)
2.4.      164/2003. (X.18.) korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
2.5.      242/2000. (XII.23.) korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályairól
2.6.      5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
2.7.      23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
2.8.      314/2005. (XII.25.) kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
2.9.      16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
2.10.  61/2002. (X.18.) Főv. Kgy. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról
2.11.  Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 2/1994. (III.10.) rendelete az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási vagy más tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól a 6/2002. (III.4.), a 44/2005. (XI.3.) és a 15/2007. (III.28.) rendeletekkel egységes szerkezetben

3. A program fejlesztési tervekhez és koncepciókhoz való illeszkedése
3.1. A program megvalósítását előirányzó, vagy indokoló fejlesztési tervek
3.1.1.Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008.
3.1.2.A Közép-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (2003. november)
3.1.3.Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv (2004. október) (felülvizsgálata 2006. szeptemberében megtörtént)
3.1.4.Óbuda-Békásmegyer Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 (2004. augusztus) (felülvizsgálata 2006. augusztusában megtörtént)
3.2. A program megvalósítását előirányzó, vagy indokoló koncepciók, programok
3.2.1.Budapest Városfejlesztési Koncepciója 2002.
3.2.2.Óbuda-Békásmegyer Kerületfejlesztési Koncepciója (2005. június)
3.2.3.Óbuda-Békásmegyer Környezetvédelmi Programja (2002. január) (felülvizsgálata folyamatban van)
3.2.4.Óbuda-Békásmegyer 2007. évi Környezetvédelmi Cselekvési Programja

4. A program megvalósításának háttere
4.1.Óbuda-Békásmegyer zöld- és biohulladék kezelésének jelenlegi helyzete röviden
4.2.A jelenlegi helyzet értékelése
4.3.A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges lépések

5. A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges programelemek rövid bemutatása
5.1.Az intézményi helyi komposztálás elősegítése
5.1.1.                  A kampány vázlata
5.1.2.                  Lehetséges partnerek
5.1.3.                  Helyszükséglet
5.1.4.                  A közvetlen környezetre gyakorolt hatás
5.1.5.                  Engedélyezés
5.1.6.                  Kommunikáció és információ-szolgáltatás
5.1.7.                  Az intézményi helyi komposztálási program indításának (2008. évi) várható költsége
5.1.8.                  Az intézményi helyi komposztálási program ütemterve
5.1.9.                  Hasonló, megvalósult programok és tapasztalatai
I.)     a II. kerület pesthidegkúti részén egy három tagóvodából álló intézmény komposztálási programja
II.)    a XVI. kerület óvodai komposztálási programja
5.2.A lakossági helyi komposztálás elősegítése
5.2.1.                  A kampány vázlata
5.2.2.                  Lehetséges partnerek
5.2.3.                  Helyszükséglet
5.2.4.                  A közvetlen környezetre gyakorolt hatás
5.2.5.                  Engedélyezés
5.2.6.                  Kommunikáció és információ-szolgáltatás
5.2.7.                  A lakossági helyi komposztálási program indításának (2008. évi) várható költsége
5.2.8.                  A lakossági helyi komposztálási program ütemterve
5.2.9.                  Hasonló, megvalósult programok és tapasztalatai
I.)     a XVI. kerületben megvalósított helyi komposztálási projekt,
II.)    egy XIII. kerületi közösségi komposztálás tapasztalatai,
III.)  a II. kerületi Komposztáló Kerület Program ismertetése
5.3.      Regionális jelegű komposztáló üzem létesítése
5.3.1.                  A megvalósítás főbb lépései
5.3.2.                  Lehetséges partnerek
5.3.3.                  A komposztáló telep kialakításának feltételei
5.3.4.                  Kommunikáció
5.3.5.                  A regionális jellegű komposztálóüzem létesítésére vonatkozó program indításának (2008. évi) várható költsége
5.3.6.                  A regionális jellegű komposztálóüzem létesítésére vonatkozó program ütemterve
5.3.7.                  Megvalósult komposztálóüzemek és ezek tapasztalatai
I.)     Tárnok (külterület) – zárt rendszerű komposztálás,
II.)    Tura – hulladéklerakó + hulladékudvar + válogató + komposzttelep

6. A komposztálási program megvalósulásától elvárt eredmények


Komposztálás a III. kerületben

Mottó:       A bio- és zöldhulladék nem szemét, megfelelően kezelve értékes anyaggá válik! Helyesebb volna, átvenni a német kifejezés megfelelőjét: „zöld javak” amely hozzájárul a gondolkodásmódunk környezet-tudatossá formálásához is.

1. A program célja

  • A kerületben a kommunális hulladék mennyiségének csökkentése, egyidejűleg a hulladéklerakóra kerülő szerves anyag mennyiségének csökkentésével:
  • A kerületben keletkező bio- és zöldhulladék helyben tartása, illetve környezettudatos kezelése:

- az egészség- és környezetkárosító őszi avarégetés megszüntetése
- a kerület zöldterületeinek és környezeti állapotának, valamint ezáltal a lakosság közérzetének javítása
- a zöldhulladék közterületre és erdőkbe történő, illegális elhelyezésének visszaszorítása.

  • A lakosság, valamint a szolgáltató szektorban dolgozók informálása és szemléletének javítása a fenntartható fejlődésben való szerepvállalásukról, az ökológiai és társadalmi összefüggésekről.

2. A program jogszabályi háttere

A témához kapcsolódó, legfontosabb jogszabályok:
-          2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról;
-          21/2001. (II.14.) korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
-          213/2001. (XI.14.) korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (módosítva: 364/2004. (XII.26.)kormányrendelettel, majd a 232/2007. (IX.4.) kormányrendelettel);
-          164/2003. (X.18.) korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről;
-          110/2002. (XII.12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről;
-          15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről;
-          242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályairól;
-          5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól;
-          23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről;
-          314/2005. (XII.25.) kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
-          16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről;
-          61/2002. (X.18.) Főv. Kgy. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról
-          Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 2/1994. (III.10.) rendelete az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási vagy más tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól a 6/2002. (III.4), a 44/2005. (XI.3.) és a 15/2007. (III.28.) rendeletekkel egységes szerkezetben.

2.1.            2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (2001. január 1-től hatályos) (továbbiakban: hulladékgazdálkodási törvény)
A hulladékgazdálkodási törvény – melynek tartalma megfelel a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi alap-irányelvnek, (amelyet a 91/156. direktíva módosított) és a végrehajtását szolgáló bizottsági határozatoknak – biztosítja a hulladék-politikáról szóló 90/C 122/02 és a közösségi hulladékgazdálkodási stratégiáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalások elveinek érvényesítését.
A hulladékgazdálkodási törvény rögzíti a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét, a hulladékgazdálkodási elveket és fogalmi meghatározásokat, a hulladék termelőjének és birtokosának felelősségét, illetve a termék gyártóinak (és importálóinak) hulladékgazdálkodási felelősségét. Az alapelvek között első helyen szerepel a megelőzés: „4. § a) a megelőzés, ezen belül„az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében”
Meghatározza a törvény az egyes hulladékkezelési eljárások és tevékenységek (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, tárolás, hasznosítás, ártalmatlanítás stb.) végzésének általános feltételeit, a települési és a veszélyes hulladékok speciális kezelési szabályait, a hulladékgazdálkodás tervezési feladatait.
A törvény megállapítja a hulladékgazdálkodási igazgatás szervezeteit és ezek hatáskörét, valamint a hulladékgazdálkodás résztvevőinek, általános, jogi és pénzügyi felelősségi viszonyait.
Foglalkozik a hulladékgazdálkodási információk nyilvánosságával, az adatok nyilvántartási és bejelentési kötelezettségével, illetve a mulasztások szankcionálásával, végül meghatározza a törvény végrehajtásával kapcsolatos kormányzati és tárcafeladatokat, illetve az egyes konkrét intézkedések végrehajtási határidőit.
A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg:
-          a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újra-használatot;
-          a keletkező hulladék hasznosítását;
-          a nem hasznosítható, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását.
A törvényben meghatározott célok elérését a különböző tervezési szinteken készülő hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő.
A hulladékgazdálkodási törvény rendelkezései szerint a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket az érintett területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, illetékes hatóságok, érdekképviseleti- és más, társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni.
A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladék-keletkezéssel kapcsolatos tevékenységi körére.

2.2.            21/2001. (II.14.) korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
E rendelet határozza meg a levegő-terhelést okozó tevékenységek végzésének és a levegő védelmének általános szabályait, a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36.§-ában és a 110.§ (7) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján.
Az ide vonatkozó legfontosabb megállapítások:
„4. § A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek kidolgozása során, valamint az önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben – a külön jogszabályokban foglaltak szerint – érvényesíteni kell.
5. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.”
„11.§ (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.”
„11.§ (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.
(4) Lábon álló növényzet tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”
E rendelet határozza meg a levegővédelmi követelmények megszegésével kapcsolatban illetékes hatóságok körét és feladataikat, valamint a követelmények megszegőivel szemben alkalmazható bírságok mértékét.

2.3.            213/2001. (XI. 14.) kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (módosítva: 364/2004. (XII.26.) kormányrendelettel, majd a 232/2007. (IX.4.) kormányrendelettel)
E rendelet határozza meg a települési hulladékkal és az azzal kapcsolatos tevékenységek végzésével összefüggő fogalmakat, az ilyen jellegű tevékenységekre vonatkozó előírásokat, valamint az engedélyezésben és ellenőrzésben résztvevők körét, ahulladék-gazdálkodási törvény 59. § (1) bekezdése d) pontjában kapott felhatalmazás alapján.
Az ide vonatkozó legfontosabb megállapítások:
„5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulaj-donos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(2) A települési szilárd hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez vagy szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén a maradék hulladék ingatlanon belüli gyűjtéséhez biztosítani kell az ingatlantulajdonos számára, hogy az ürítési gyakoriság egyidejű meghatározása mellett, különböző űrméretű gyűjtőedények közül választhasson. A válaszható edényméreteket és ürítési gyakoriságot úgy kell meghatározni, hogy az háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát a külön rendeletben meghatározott szállítási gyakoriság figyelembevételével.”

2.4.              164/2003. (X.18.) korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adat-szolgáltatási kötelezettségekről
A hulladékgazdálkodási törvény 51. §-a – a törvény hatálya alá tartozó valamennyi hulladék termelője, birtokosa és kezelője számára – nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
A kötelezettségek teljesítésének módját, tartalmát és határidejét a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) korm. rendelet  szabályozza részletesen.

2.5.            242/2000. (XII.23.) korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltatás díjmegállapításának részletes szakmai szabályairól
A rendelet célja a hulladékgazdálkodás országos és helyi feladatainak hatékony ellátását elősegítő települési hulladékkezelési közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó részletes szakmai követelmények meghatározása. A rendelet előírásait a települési hulladék kezelésére, a települési önkormányzat által, a jogszabályoknak megfelelően szervezett közszolgáltatás díjának meghatározásakor kell alkalmazni.

2.6.            5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a hulladékkezelés végzésének, az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
A jogszabály a települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait határozza meg.

2.7.            23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
A rendelet a biohulladékok kezelésének alapvető szabályait állapítja meg, a különböző fogalmak meghatározásától kezdve, a kezelés általános és részletes szabályain át egészen a biohulladék-kezelő telepek kialakításának és üzemeltetésének részletes feltételei leírásáig.

2.8.            314/2005. (XII.25.) kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
A rendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait, a különböző dokumentációk tartalmát, a közreműködő hatóságokat és a jogkövetkezményeket állapítja meg.
A rendelet mellékletei tartalmazzák azoknak a tevékenységeknek és létesítményeknek a körét, amelyek a rendelet hatálya alá tartoznak.

2.9.            16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
A rendelet a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó közegészségügyi követelményeket határozza meg.

2.10.        61/2002. (X.18.) Főv. Kgy. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról
E rendelet a hulladékgazdálkodási törvényben foglalt alapelveket érvényesítve meghatározza a hatáskörébe tartozó kérdésekben az általános követelményeket, az érintettek jogait és kötelezettségeit, így többek között a főjegyző és a kerületi jegyzők ide vonatkozó feladatait és hatáskörét. Itt kerül rögzítésre számos fogalom meghatározása, továbbá itt találhatók a hulladékkezelési közszolgáltatásra és így a közszolgáltatás keretében történő szelektív begyűjtésre vonatkozó szabályok.

2.11.        Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 2/1994. (III.10.) rendelete az avar és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási vagy más tevékenységgel okozott légszennyezés szabályairól a 6/2002. (III.4.) és a 44/2005. (XI.3.) rendeletekkel egységes szerkezetben (továbbiakban: avarégetési rendelet)
A rendelet szabályai alapján a rendszeres szemétszállítás alá eső ingatlanokon keletkező avart és kerti hulladékot az ingatlanon belül kell komposztálni, vagy a rendszeresített hulladéktárolóban elhelyezni úgy, hogy azok a szokásos módon üríthetők legyenek, illetve a rendszeres szemétszállítás alá nem eső területeken is lehetőség szerint a komposztálást kell alkalmazni a kerti hulladékok elégetésével szemben.

3.      A program fejlesztési tervekhez és koncepciókhoz való illeszkedése

3.1.      A program megvalósítását előirányzó, vagy indokoló fejlesztési tervek
3.1.1.      Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008.(továbbiakban: OHT)
Az OHT-t az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII.12.) OGY határozattal.
Az OHT a 2003-2008. közötti időszakban elérendő legfontosabb ide vonatkozó céljai:
 „- Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet.”
„- A hulladékhasznosítás terén az EU előírásoknak megfelelően különös tekintettel kell lenni a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig elérendő 50%-os hasznosítási arányra; a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának 2004-ig 75%-ra, 2007-ig 50%-ra, 2014-ig 35%-ra csökkentésére;”
„- A végső lerakóhelyre kerülő veszélyes és nem veszélyes hulladék mennyiségét egyaránt mintegy 20%-kal kell csökkenteni.”
A biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladékok közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő bio- és zöldhulladék (konyhai szerves hulladékok, kerti és közterületi növényi hulladékok), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. 1995-ben a 4,5 millió tonna települési szilárd hulladéknak 35%-át tette ki a bio- és zöldhulladék és 17%-át a papírhulladék, ami összesen 2,17 millió tonna szerves hulladékot jelent. Ennek megfelelően 2004-ben maximum 1,74, 2007-ben 1,16, 2014-ben 0,81 millió tonna szerves hulladék rakható le.”
A bio- és zöldhulladék esetében az elkülönített gyűjtést követően aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladék lebomlását és a képződő “komposzt” felhasználását.
Az első időszakban elsősorban a hulladék házi komposztálását és felhasználását kell elterjeszteni és ösztönözni, kiegészítve a közterületeken képződő zöldhulladék helyi kezelésével és visszaforgatásával. 2008-ig azonban ki kell építeni a 10.000 főnél nagyobb településeknél (ez a lakosság kb. 60%-át jelenti) az üzemi méretű komposztáló telepeket. A bio- és zöldhulladék komposztáló telepeket – a gazdaságos begyűjtő hálózat kiépítése, a közös infrastruktúra és munkaerő felhasználásának gazdasági előnyei miatt – célszerű a regionális lerakók telephelyein, azok megfelelően kialakított részén, a lerakók működtetéséhez szervesen illeszkedő módon megvalósítani. A 2008-ig tartó időszakban preferálni kell a betelt, felhagyott – részben vagy egészben – nem rekultivált lerakók telephelyein komposztálási telep kialakítását és a komposzt rekultivációhoz történő (legalább részleges) felhasználását.
3.1.2.      A Közép-magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve (2003. november) (továbbiakban: RHT)
Az RHT legfontosabb ide vonatkozó céljai:

  • Biológiailag lebontható hulladékok arányának csökkentése, a házi komposztálás elősegítése, népszerűsítése;
  • Széles körű lakossági tájékoztatás, tudatformálás;
  • A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének elősegítése;
  • Szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése Regionális hulladék-lerakókhoz válogató művek kiépítése, ezekhez komposztálók kialakítása;
  • Az elemi hulladékgazdálkodási célkitűzések általános iskolai és középiskolai tanrendbe való illesztése (tananyag összeállításának segítése.)

3.1.3.      Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv (2004. október, felülvizsgálata 2006. szeptemberében megtörtént) (továbbiakban: FHT)
Az FHT a következőket írja a zöld- és biohulladékok (biomassza) témaköréről:
„A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma döntő többségben zöld-, illetőleg biohulladékból tevődik össze. Konyhai eredetű biohulladékokkal minden háztartásban számolni kell, hiszen ide tartoznak a zöldség- és gyümölcshulladékok, esetlegesen az ételmaradékok. A lakossági biohulladék az elszállított TSZH-nak mintegy 32%-át teszi ki. Ezen kívül azonban vannak Budapesten olyan családi házas övezetek, ahol számolni kell a kerti zöldhulladékok (fűkaszálék, ág, gally, nyesedék stb.) keletkezésével is. Ezek a területek ún. „zöldövezetekként” jelennek meg, itt mindenképpen nagyobb mennyiségű szerves hulladék keletkezésével kell számolni.
A zöld- és biohulladékot célszerű – már a keletkezés helyén – a háztartáson belül elkülönítetten gyűjteni, igazodva a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében megvalósult biohulladék begyűjtési és elszállítási rendszerhez (ha ilyen megoldást az önkormányzat biztosít).
A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis például biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra.
Hogy pontosan milyen gyűjtőedény rendszeresítése a legcélszerűbb, azt a közszolgáltató gyűjtőrendszere határozza meg, hiszen az ingatlanon történő gyűjtés eszközeit – legyen az biohulladék vagy vegyesen gyűjtött hulladék – a közszolgáltató gyűjtőjárművének kell kiürítenie.
A szóba jöhető megoldások:

- a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként,
- a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő-udvarba vagy komposztálótelepre,
- a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát.

A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését, és a gyűjtő célgépbe történő ürítését is lehetővé teszi. Az edény megválasztásánál az edénytérfogat fontos szempont, amelyet a keletkező mennyiség függvényében, az ürítési gyakoriságot és a hulladék bomlását figyelembe véve kell meghatározni.
Ha a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni, figyelemmel a fogadó létesítmények nyitvatartási idejére. A gyűjtéshez a saját beszállítás esetén is szükséges saját gyűjtőedény rendszeresítése.
A legegyszerűbb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát (házi komposztálás), ez azonban egyelőre nem elterjedt megoldás.
A biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetése előtt kerületenként és övezetenként fel kell mérni azt, hogy milyen szerkezetű, mennyiségű és összetételű biohulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni az adott körzetben. Ezt a felmérést célszerű a közszolgáltatónak elvégeznie, és legalább a következő szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani:

- hány lakóingatlanról kell megoldani a begyűjtést, ezen belül
- milyen a családi házas, zárt beépítésű övezetek aránya,
- milyen a lakosok életvitele,
- milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni.

A lakóingatlanok esetében legegyszerűbben és legolcsóbban a zsákos megoldás bevezetésével oldható meg a szelektív gyűjtés az év nagyobb részében, amit a tavaszi és őszi időszakban a „zöldövezetekben” kiegészíthet a zsákban nem elhelyezhető nyesedék külön gyűjtésének megszervezése. A nyesedéket az ingatlantulajdonos rendezetten összerakva, kötegelve – a szállítás üteméhez igazodóan – ideiglenesen tárolja, külön gyűjtőedény nélkül.”

3.1.4.      Óbuda-Békásmegyer Hulladékgazdálkodási Terve 2004-2008 (2004. augusztus, felülvizsgálata 2006. augusztusban megtörtént) (továbbiakban: KHT)
A KHT tartalmazza az általános hulladékgazdálkodási célkitűzéseket – felmérve a felelősségi kört és a rendelkezésre álló eszközöket. Ezek közül a sok a komposztálás elterjesztésével kapcsolatos cél.

1. A hulladék képződésének csökkentése, illetve a képződés ütemének szinten tartása
Kevés olyan eszköz van az önkormányzat kezében, amellyel az adott településen képződő hulladékok mennyiségére bármilyen hatással bírhat. Leginkább az önkormányzat saját intézményeiben, illetve ezen intézmények beszerzési politikájában tudja érvényre juttatni azt az elvet, miszerint háttérbe szorítja, vagy akár megtiltja bizonyos, rövid élettartamú termékek, vagy egyutas csomagolással forgalomba került termékek, eszközök használatát. Ezzel a lépéssel ugyan a hulladékok mennyiségének lényeges csökkenése nem valósul meg a településen, azonban egyfajta példamutató lépésként ösztönözheti a gazdasági társaságokat vagy a magánszemélyeket hasonló döntések meghozatalánál. Ez az intézkedési lehetőség tehát elsősorban szemléletformáló hatással bír.

2. A hulladéklerakóra kerülő szervesanyag mennyiségének csökkentése
Legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, hogy az eddig a zöldterületeken keletkező nyesedék, fa, gally és levél hulladékokat megpróbáljuk az adott területen tartani. Ennek nem csak környezetvédelmi, de gazdasági előnyei is vannak, tekintettel arra, hogy a hulladéklerakó távol esik a zöldhulladék keletkezési helyétől, szállítása a depóniáig teljesen ésszerűtlen és gazdaságtalan.
A képződés helyén a nyesedéket egy egyszerű aprítási folyamat után tovább lehet használni talajtakaróként, illetve amennyiben komposztáló telep működik a közelben, úgy felhasználható a komposztkészítésben, mint adalék és/vagy segédanyag. Cél tehát, hogy a közterületeken, továbbá a háztartásoknál keletkező zöldhulladékokat lehetőleg tartsuk a kerület határain belül, s helyi hasznosításukról próbáljunk gondoskodni.
A lakosságnál keletkező zöldhulladékokat is célszerű a lakosságnál „tartatni”, azaz elérni, hogy saját maguk gondoskodjanak a kertben, ház körül keletkező zöldhulladék komposztálásáról. Ezt segítendő, folyamatos oktatási, szemléletformáló kampányokra van szükség, illetve ezt a célt szolgálhatja a térségben a tervezési időszak végére megfelelő számú, házi komposztáló-edényzet biztosítása a lakosságnak.
Ugyancsak a biológiailag lebomló szerves anyagok lerakásának visszaszorítását célozza a lakóingatlanokon keletkező szerves anyagok elkülönített gyűjtésének megoldása. Ennek a rendszernek a megvalósíthatóságát a tervezési időszak első felében ki kell dolgozni (2006-ig), 2008-ig pedig egy kisebb körben a rendszer próbaüzemét elvégezni. A lakosságtól külön gyűjtött szerves hulladék komposztálása a kerületben esetlegesen létrehozható komposztáló telepen történne, ahol, az önkormányzatok összefogása esetén akár több kerület szerves hulladékát is komposztálhatnák.

3. Szemléletformálás, oktatás, tanácsadás
A lakosság körében megfigyelhető közömbösség vagy adott esetben az ismeretek hiánya környezetünk védelmével kapcsolatban gyakran okozza pl. a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek működésképtelenségét, ezért folyamatos oktató, nevelő tevékenységet kell, hogy végezzenek a térségben működő, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, valamint a közszolgáltatást végző cég, a települési önkormányzat.
Az országosan futó programokba történő intenzív bekapcsolódással tovább javítható a fiatalkorú népesség szemlélete is.
A hulladékgazdálkodási szakmai programokról tájékoztatni kell a nyilvánosságot, valamint a lakosság lehető legnagyobb részét be kell vonni ezen programok végrehajtásába.
El kell érni, hogy az alsó- és középszintű oktatásban tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a hulladékok keletkezéséről, a keletkezés megelőzéséről, a hasznosításról, ártalmatlanításról, az ezzel kapcsolatos körfolyamatokról, valamint ismerjék az ökológiai és társadalmi összefüggéseket.
A nyilvános tanácsadás különböző eszközöket vehet igénybe. Ezek egy része tisztán információhordozó, másik része viszont az információ alátámasztására szolgáló ösztönző is. Információhordozók például: a hulladékképződés megelőzésének bizonyos témáival kapcsolatos tájékoztató lapok, oktatási anyagok, képes-hangos bemutatók és előadások óvodák, iskolák, ifjúsági központok és a felnőttoktatás számára; információs standok kiállításokon, kiállítások nyilvános helyiségekben (például a polgármesteri hivatal folyosóin) stb.

Zöld hulladékok
A zöld hulladékok gyűjtésében és komposztálásában a kerület jelentős szerepet vállalhat. Ehhez, a zöld hulladékok gyűjtésére ezidáig kialakult rendszer teljes felülvizsgálatát tartjuk szükségesnek.
Meg kell valósítani a zöld hulladékok elkülönítetten történő gyűjtését. Ehhez több területre kiterjedő intézkedési program szükséges, kezdve az önkormányzat vonatkozó rendeletének felülvizsgálatával és megfelelő módosításával, immáron a rendszeresített hulladéktárolókban, a háztartási hulladékokkal együtt történő gyűjtés lehetőségét a rendelet szövegéből teljesen kihagyva.
Indokolt a zöld hulladékok gyűjtésének és szállításának teljes felülvizsgálata. Azokon a területeken, ahol ez megoldható, (így például a kertes- családi házas övezetekben) indokolt ezen típusú hulladék gyűjtésére külön konténerek kihelyezése, melyeket a közszolgáltató meghatározott időszakonként elszállítana.
A társadalmi szervezetekkel együttműködésben az önkormányzat döntése szükséges arra nézve, hogy mely területek lennének azok a kerületben, ahol lehetőség nyílna az önkormányzat, vagy több, társult önkormányzat tulajdonában lévő komposztáló üzem létesítésére és működtetésére. A komposztáló telep létesítésével egyidejűleg meg kell oldani a termelt komposzt további felhasználásának lehetőségét. Ilyen hasznosítási lehetőség lehet a kerület zöldterületeinek gondozása során történő felhasználás, illetve a tovább-értékesítés akár a lakosság, akár különböző szervezetek részére.
Felül kell vizsgálni a 2/1994. (III.10.) számú önkormányzati rendelet avar- és kerti hulladék égetésére vonatkozó rendelkezései ellenőrzésének lehetőségeit és a vizsgálat tapasztalatait, illetve az előirányzott intézkedéseket a rendeletbe beépíteni.
Hasznos lehet a lakosság részére a komposztálásról, annak folyamatáról ismertető anyag összeállítása, továbbá a lakosság részére házi komposztáló-edényzet biztosítása. Az ehhez szükséges forrásokat pályázati úton látjuk biztosíthatónak.
Meg kell vizsgálni, hogy a komposztálás kérdéskörében az együttműködés milyen formáira van lehetőség a kerület, a Fővárosi Önkormányzat, illetve ezen a téren már konkrét gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdálkodó szervezetek között. Értve ezalatt akár pályázatokon való közös szereplést, akár létesítendő komposztáló-telep(ek) közös működtetését, akár a tapasztalatcserét. Ezen együttműködés során különösen fontos kitérni a kiselejtezett fenyőfák problémakörére, az ezen a téren való közös megoldás-keresés és együttműködés lehetőségeire.
A kerületi terv ide vonatkozó, konkrét akciókat is megfogalmaz:

2.   Hulladéklerakóra kerülő szervesanyag mennyiségének csökkentése:

  • 2.1.   Zöldterületeken keletkező zöldhulladékok, nyesedékek helyben történő hasznosítása (helyben tartása), aprítása, talajtakaróként való felhasználása
  • 2.2.   A kerületből a hulladéklerakóra szállított tiszta zöldhulladék vagy biomassza lerakásának teljes körű megtiltása; komposztálótelepen történő komposztálása
  • 2.3.   A kiselejtezett karácsonyfák problémakörének megoldása érdekében kapcsolatfelvétel a megfelelő társadalmi szervezetekkel, a közszolgáltatóval a jövőre vonatkozó intézkedési program kidolgozása
  • 2.4.   Kisebb kapacitású, helyi igényeket kielégítő komposztálótelep létesítése a kerületben, mely a környezetvédelmi követelményeknek megfelel
  • 2.5.   Kerti zöldhulladékok komposztálásának elősegítése, lehetőségek felmérése után megfelelő számú komposztáló-edényzet biztosítása a lakosságnak
  • 2.7.   Házi komposztálás és komposztfelhasználás népszerűsítése, szemléletformáló tevékenység
  • 2.8.   A kerület zöldterületein komposzt-felhasználás; beszerzés lehetőség szerint a hulladéklerakón előállított komposztból
  • 2.9.   Zöldhulladékok elkülönített (zsákos) gyűjtése gazdaságossági számításainak elvégzése, megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a kerületre

3.2.   A program megvalósítását előirányzó, vagy indokoló koncepciók

3.2.1. Budapest Városfejlesztési Koncepciója 2002.
Ez a koncepció a városi környezet minőségének javítását jelentős részben a zöldterületek mennyiségi és minőségi fejlesztésében, a parkok és fásított közterek megújításában látja. Az erre vonatkozó program kidolgozását és annak végrehajtását elsősorban fővárosi feladatnak jelöli meg, amihez meg kell nyernie a kerületek együttműködését.
A fenntartható fejlődés megvalósításához feltétlenül szükséges szelektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasznosítás arányának növelését A kommunális szolgáltatások fejlesztése címszó alatt tárgyalja, és nem tér ki ezen belül a komposztálás kérdéskörére.

3.2.2. Óbuda-Békásmegyer Kerületfejlesztési Koncepciója (2005. június)
A városrehabilitáció egyik fontos célja a környezet egészségének helyreállítása, és ezen keresztül a városlakók egészségének javítása. Feltétele a környezetvédelmi célra előirányzott források növelése, az oktatásban és a felvilágosításban jelentős szerep vállalása.
A kerületfejlesztési koncepcióban elsődleges fejlesztési cél a zöldfelületi szempontból alulhasznosított területek feltárása, a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése, új lakóterületek közpark fejlesztésének biztosítása.
Hulladékgazdálkodás tekintetében alapvető cél a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése és a biomassza komposztálással történő helyben tartása.
Folyamatos lakossági tájékoztatás a környezet minőségéről, jól hozzáférhető folyamatosan karbantartott információs rendszer, adatbázis megteremtésével, lakossági, civil szervezeti jelzések fogadásával.
Környezetvédelmi célra előirányzott források növelése.
Környezeti nevelés, oktatás bevezetése.
A szervezet struktúrájában jelenjenek meg a környezeti fenntarthatóság biztosításához kapcsolódó munkakörök és a folyamatos továbbképzés terve.
A koncepcióban szereplő, a komposztálással összefüggő feladatok:

  • Cél 4.10. Feladat 1. A keletkező hulladékok mennyiségének, a lerakóra kerülő hulladék – többek között – szerves anyag tartalmának csökkentése.
  • Cél 4.10. Feladat 6. A kertes társasházakban keletkező nagymennyiségű zöldhulladék (biomassza) megőrzése, a természet körforgásába visszavezetése. A házi komposztálás támogatása.

 3.2.3.  Óbuda-Békásmegyer Környezetvédelmi Programja (189/2002.(V.29.) önkorm. hat.) (felülvizsgálata folyamatban van)
A program a települési szilárd hulladék reálisan begyűjthető és hasznosítható összetevői szelektív gyűjtésének kiterjesztését irányozza elő.
A kerti zöldhulladék gyűjtésének jelenlegi rendszerét nehézkesnek és kis hatásfokúnak minősíti. Javasolja ezért ennek egy célszerűbb megszervezését, valamint a kertes házak, hétvégi házak tulajdonosainak ösztönzését a komposztálásra.

3.2.4.  Óbuda-Békásmegyer 2007. évi Környezetvédelmi Cselekvési Programja
A 2007. évi Környezetvédelmi Cselekvési Program, melyet a Képviselő-testület 18/ÖK/2006.(I.24.) sz. határozatával fogadott el, a 2006. évre konkrét feladatokat jelöl meg a komposztáláshoz kapcsolódóan:

Hulladékgazdálkodás
További lehetőségek feltárása a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésére.
A kerti zöldhulladék, helyben történő komposztálásának elősegítése.

Kommunikáció, lakossági kapcsolattartás és ismeretterjesztés
Ismeretterjesztő kiadványok készítése, rendezvények szervezése a környezettudatos gondolkodás és magatartás kialakítására, erősítése érdekében.
A környezet- és természetvédelem területén működő partner szervezetekkel a kapcsolattartás javítása és az együttműködési lehetőségek feltárása.

4.      A program megvalósításának háttere

4.1.   Óbuda-Békásmegyer zöld- és biohulladék kezelésének jelenlegi helyzete röviden

A III. kerület a főváros harmadik legnagyobb kerülete, összes alapterülete 39,69 km2 (ebből belterület 28,18 km2). Kerületben a fővárosi kerületekhez viszonyítva igen nagy a zöldfelületek aránya, amihez hozzájárulnak a jelentős erdőterületek (a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt terület: 4,105 km2, az egyéb tulajdonban lévő erdőkről nincs adat) , az Óbudai-szigeten található, 0,63 km2-en elterülő belterjes park (Május 9. Park), és a 0,17 km2 ártéri erdő, az összesen mintegy 1,0-1,5 km2 rekultivált bányaterület, a városhatár menti és a Dunaparti „zöldsáv”, a nagy kiterjedésű családi házas övezetek, valamint az egyéb övezetekben előírt minimálisan 35%-os zöldterületi mutató.
A kerület területén hozzávetőleg 7,44 km2 a közhasznú zöldterület nagysága, amelyből 3,21 km2 gondozott parkterület.
A különböző tulajdoni és kezelői viszonyokkal bíró zöldfelületek kezelésének módját elsősorban az adott terület funkciója, illetve a növényállomány határozza meg. Ezek alapján becsülhető az egyes terület-típusokon keletkező zöldhulladék összetétele és mennyisége is:

1)      Magántulajdonban lévő zöldfelületek:
a)      családi házak kertjei és előkertjei,
b)      társasházak kertjei és előkertjei,
c)      lakóparkok zöldfelületei,
d)     üdülők kertjei és előkertjei.
e)      zártkertek és külterületi ingatlanok,
f)       erdők.

2)      Állami tulajdonban lévő zöldterületek:
a)      a Duna-Ipoly Nemzeti Park Budai Tájegységéhez tartozó területek,
b)      a helyi védettség alatt álló területek.

3)      Közterületek (kerületi, vagy fővárosi önkormányzati tulajdonú területek):
a)      parkok,
b)      játszóterek,
c)      rekreációs területek,
d)     lakótelepek úszótelkes épületei közötti zöldfelületek,
e)      fasorok, út menti zöldsávok, sövények, egyéb városi, sziget-szerű zöldfelületek (burkolatlan járdasziget, osztott-pályás út elválasztó zöldsávja).

4)      Önkormányzati tulajdonban lévő egyéb zöldterületek (nem közterület):
a)      rekultivált bányaterületek,
b)      töltések, árterek,
c)      tartalék-fejlesztési területek,
d)     természetvédelmi területek,
e)      temetők.

5)      Intézmények kertjei, előkertjei és egyéb zöldfelületei (pl.: sportpályák).

A gondozás intenzitását alapvetően meghatározza a funkció, illetve a használat mértéke, de természetesen ez erősen függ a tulajdonos, illetve kezelő hozzáállásától, valamint lehetőségeitől.
A magántulajdonban lévő területeken keletkező zöldhulladék kezelését minden esetben a tulajdonos, illetve használó (kezelő) végzi, és adatszolgáltatás híján, az ezeken a területeken keletkező zöldhulladék mennyiségéről semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Itt a becslés is igen nehéz, mivel az egyes esetek nagyon eltérőek, mind a keletkező zöldhulladék mennyiségét és összetételét, mind a kezelés felelősségéhez való alapvető hozzáállást tekintve. Összességében azonban megállapítható, hogy minden ingatlantípusnál elhanyagolható a környezetkímélő megoldás alkalmazása. Inkább csak a kertes családi házak között lehet házi komposztálással találkozni, de ezeknek az aránya messze elmarad a lehetőségektől és a kívánatostól.
Az intézmények – ide értve az önkormányzati tulajdonúakat is – saját maguk gondoskodnak a területükön keletkező zöldhulladék kezeléséről. Ez jelenleg sok esetben azt jelenti, hogy ez az általában komposztálásra kiválóan alkalmas összetételű zöld- és biohulladék (az intézmények egy részénél konyhai-jellegű biohulladék is keletkezik, amely jelentősen javítja a kész komposzt minőségét) részben a kommunális hulladékba kerül, részben égetés útján szennyezi a környezetet. A fővárosban – és legújabban a kerületben is – több példa létezik oktatási intézményi komposztálásra, de még nem nevezhető gyakorinak. Mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésünkre.
Jelenleg a magánembereknél, csakúgy, mint az intézményeknél a keletkező zöld- és biohulladék jelentős része a kommunális szemétbe kerül (becsült adat: 50-60 %), de igen elterjedt az égetés is (becsült adat: 30-40 %). Sajnálatos és megszüntetendő megoldás a kerti zöldhulladék „eltüntetésére” az illegális lerakás (becsült adat: 5-12 %), amely indokolatlan és jelentős terhet jelent az önkormányzat, illetve a többi közterület és közcélú terület kezelői számára.
Az állami tulajdonban lévő erdőterületeken jelentkező zöldhulladékot (szaknyelven: vágástéri apadékot) a fenntartásukkal és kezelésükkel megbízott szervezet (túlnyomórészt a Pilisi Parkerdő Zrt.) kezeli a kerülettől teljesen függetlenül. Az erdőterületeken jelenleg a korszerű erdőgazdálkodás szellemében a helyben keletkező vágástéri apadékot gyakorlatilag 100%-ban helybenhagyva, ún. felszíni-komposztálással hasznosítják, amely szerves része az erdőgazdálkodásnak. Az apadék mennyisége az aktuális fakitermelési volumen függvénye, az elmúlt években átlagosan 170-190m3 volt (ez kb. 30%-a a kitermelt faanyag mennyiségének). A hulladékkezelési probléma a parkerdőben elsősorban a lakosság által behordott hulladékokkal kapcsolatban jelentkezik. Az ilyen illegális hulladékoknak jelentős része zöldhulladék, de olyan „idegen anyag” amely helyben nem hasznosítható, és – elsősorban tűzvédelmi okok miatt – helyben nem égethető. A megfelelő tisztaságú zöldhulladékot komposztálóüzembe szállítják, az egyéb kommunális hulladékkal kevert zöldhulladékot pedig kommunális lerakóba viszik. A frekventált területekről (Erdőalja út, Péter-hegy, Róka-hegy) évente kb. 40-50m3-nyi zöldhulladékot szállítanak el jelenleg a pusztazámori lerakóba. A kevésbé frekventált helyekről most forráshiány miatt nem szállítanak el, de a feltételek biztosítása esetén valószínűleg 2-3-szoros mennyiségekről lehetne szó.
A Pilisi Parkerdő Zrt. képviselői jelezték, hogy gazdaságtalannak tartják a kerületből a jelenlegi, pusztazámori lerakóba történő szállítást. Amennyiben Budán, vagy elérhető közelségben komposztáló-üzem létesülne – természetesen a lerakási díj függvényében – valószínűleg szívesen hoznák oda a zöldhulladékot a területeikről (nem csak a kerületből). Ez becsült adatok szerint akár 150m3 kaszálékot és 500m3 illegális lerakásból származó vegyes zöldhulladékot is jelenthetne.
A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő közterületek nagysága: 2,92 km2, amelynek kb. 80%-a zöldfelület.
Az önkormányzat tulajdonában lévő összes zöldterületek nagysága:

Gondozásba vett területek:
Belterjes:                                                                        2.108.079 m2
Külterjes:                                                                           808.352 m2
Összesen:                                                                        2.916.431 m2
Gondozásba nem vett területek:                                          950.000 m2
Útmenti padka és ilyen jellegű területek:                        600.000 m2

Mindösszesen:                                                             4.466.431 m2

A gondozást jelenleg (évek óta) négy parkfenntartó cég végzi:
I.sz. terület:                          Ambíció Kft.
II.sz. terület:                         Lián Kht.
III.sz. terület:                       Főkert Parkfenntartó Kft
Fasorok gondozása:             Garden Kft.

A közterületeken keletkező zöldhulladék gyakorlatilag nyesedékből és kaszálékból, az őszi levélhulláskor keletkező avarból, a virágágyások gyomlálásából és a palánták cseréjénél keletkező különböző növényrészekből, valamint a kidőlt, vagy kiszáradt fák – időnként igen nagy mennyiségű – növényrészeiből áll.
A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő összes zöldterületen egy évben átlagosan hozzávetőleg 4.000m3 (1.000-1.200 tonna) kaszálék keletkezik. Ehhez átlagba 10% többlet adódik, amelyet a nem önkormányzati fenntartású területekről gyűjt be az önkormányzat.
Az önkormányzat által fenntartott területeken élő fákat évente kétszer gallyazzák, amely során összesen, hozzávetőleg 1.400-1.800m3 (500-650 tonna) tömörített-aprított nyesedék keletkezik.
Átlagban évente egy-két nagyobb vihar pusztítja a kerületi fákat, amely során esetenként körülbelül 360 m3 tömörített-aprított nyesedék keletkezik.
Az egynyáriakból évente körülbelül 50 m3, míg sövény-nyírásból (évi 2-szeri nyírás során) 300 tömörített m3 zöldhulladék keletkezik a kerületi önkormányzat parkfenntartóinál.
A Hajógyári-szigeten található Május 9. parkból, valamint a Gázgyári lakótelep zöldterületeiről a keletkező zöldhulladékot jelenleg a FŐKERT gyűjti össze és szállítja el a Bp., X. ker. Keresztúri út 130. szám alatti telepükre, ahol komposztálással hasznosítják.

Helyszín:                                 Hajógyári-sziget                   Gázgyári lakótelep
Mennyiségek:                          1.200-1.600m3/év                 140-150m3/év
A kerület területén lehulló leveleket a zöldterületekről a parkfenntartók, míg a szilárd burkolatú úttestekről és a parkolókból az FKF Rt. szállítja el.

A kerületi tulajdonban lévő területeken keletkező lombhulladék mennyisége:
I.sz. terület:                          1.200-1.350m3 (becsült adat)
II.sz. terület:                         750-900m3 (becsült adat)
III.sz. terület:                       1.400-1.500m3 (becsült adat)

A parkfenntartók túlnyomórészt elég tisztán tudják összeszedni a lombot, így gyakorlatilag az általuk összegyűjtött teljes mennyiség 70-95%-a különböző komposztáló üzemekbe kerül. Számukra elég nagy problémát jelent a távoli komposztáló telepekre történő szállítás, ezért szívesen igénybe vennének egy a kerületben, vagy a közelében létesített komposztáló-üzemet.
A zöldhulladéknak az FKF Zrt. által összegyűjtött része kommunális szeméttel keveredik, és ezért komposztálásra alkalmatlan anyagként teljes egészében a kommunális lerakóba kerül. Ez évente hozzávetőleg 1.470-1.700 m3- tesz ki, amelynek kb. 1/3-át kézi, míg 2/3-át gépi erővel gyűjtik össze.
Amiatt, hogy a közterületek részben kerületi, részben fővárosi tulajdonban vannak, ezen zöldterületek – annak ellenére, hogy mozaikszerűen helyezkednek el – kezelése egymástól teljesen szeparáltan történik. (A FŐKERT és a FKF Zrt. között sincsen semmilyen együttműködés.) Ennek a hatékonyságra, valamint az összképre gyakorolt hatását mindenki ismeri. (Megjegyzendő, hogy az önkormányzatok által irányított (közbeszereztetett) kezelés önmagában is kevéssé hatékony, aminek számos okát ismerjük.)

4.2.   A jelenlegi helyzet értékelése

Bár a magán tulajdonban lévő zöldterületekről hozzávetőleges adatok sem állnak rendelkezésünkre, valószínűsíthető, hogy a budai kerületek közül itt található a legnagyobb százalékban növényzettel borított terület. Az ismert és becsült adatok alapján mindenesetre megállapítható, hogy a kerületi ingatlanokon számottevő mennyiségű zöldhulladék keletkezik, s ennek túlnyomó része nem hasznosított helyben. Ehelyett különböző begyűjtési utakon kerül elszállításra, jelentős arányban a települési szilárd hulladékkal keveredve – ily módon ésszerűtlenül növelve a kommunális hulladék mennyiségét – illetve közvetve, vagy közvetlenül szennyezi a környezetünket.
A közterületi zöldterületeken keletkező nyesedék, fa, gally és levél hulladékok jelenlegi kezelése – ami a kertészeti jellegű munkálatokon kívül elsősorban elszállításukat takarja – azon túl, hogy parkfenntartási és környezetvédelmi szempontból nagyon kedvezőtlen, gazdaságilag is indokolatlan terhet jelent (mivel a távoli a hulladéklerakók, illetve deponáló, vagy komposztálótelepek valamelyikére történő közúti szállítása nagyon költséges).
Problémaként jelentkezik ugyanakkor, hogy az amúgy is túlzott környezeti terhelésnek kitett nagyvárosi közterületek növényzete nem kap rendszeres tápanyag-utánpótlást és talajszerkezet-javítást. Ezeknek a zöld „szigeteknek” a rehabilitálását szinte kivétel nélkül talajcserével kell kezdeni, ami súlyos terhet jelent az önkormányzati költségvetés számára.
A vizsgálatból jól látható, hogy a kerületben keletkező zöld- és biohulladékok kezelése átgondolatlan és a mai elvárásoknak nem felel meg. (Ezt állapította meg a KHT is, amely 2004-ben készült el, és 2006-ban elkészült a felülvizsgálata.)
Annak ellenére, hogy tudjuk, a nagyvárosi életminőséget jelentősen befolyásolja a zöldfelületek mennyisége és minősége, a közterületek fenntartásában a jelenlegi rendszerben viszonylag nagy anyagi ráfordítással sem érhető el jelentős javulás.
Tudjuk, hogy a társadalom szerepvállalása elengedhetetlen a kommunális hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentésében, mégis jelentéktelennek nevezhető a lakossághoz eljuttatott információ mennyisége. A lakosság ösztönzése és felvilágosítása a fenntartható fejlődés és a zöldhulladék-kezelés kérdéskörében leginkább önkormányzati feladat.

4.3.   A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges lépések

  • A kerületben a kommunális hulladék mennyiségének csökkenése, egyidejűleg a hulladéklerakóra kerülő szervesanyag mennyiségének csökkentésével:

Elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés – kiemelten kezelve a bio- és zöldhulladék szelektív gyűjtését – fokozott elősegítésével érhető el.
A bio- és zöldhulladék szelektív gyűjtésének előkészítése során övezetenként fel kell mérni azt, hogy milyen szerkezetű, mennyiségű és összetételű hulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni az adott körzetben. Ezidáig erre vonatkozóan semmiféle vizsgálat nem történt. Kiindulásként csak az országos adatot használhatjuk, amely szerint a települési szilárd hulladék jelenleg 32-35 %-ban tartalmaz bio- és zöldhulladékot.
Meg kell vizsgálni a zöld- és biohulladék – már a keletkezés helyén – a háztartáson belül elkülönítetten történő gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit.

A szóba jöhető megoldások:
- a bio- és zöldhulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként,
- a bio- és zöldhulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre,
- a lakos saját ingatlanán maga kezeli bio- és zöldhulladékát.

A lakosságnál keletkező zöldhulladékokat legcélszerűbb a lakosságnál „tartatni”, azaz elérni, hogy saját maguk gondoskodjanak a kertben, ház körül keletkező zöldhulladék komposztálásáról. Korlátozott mennyiségben a képződés helyén a kaszálékot, és az ágnyesedéket – egy egyszerű aprítási folyamat után – tovább lehet használni talajtakaróként is.
Vizsgálandó továbbá a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében megvalósuló zöldhulladék begyűjtési és elszállítási rendszer és ennek fejlesztési lehetőségei.
A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis például biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra. A bio- és zöldhulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését, és a gyűjtő célgépbe történő ürítését is lehetővé teszi. Az edény megválasztásánál az edénytérfogat fontos szempont, amelyet a keletkező mennyiség függvényében, az ürítési gyakoriságot és a hulladék bomlását figyelembe véve kell meghatározni. (Részletesebben lásd a FHT-ben, ill. a 3.1.3. pontban.)
A lakóingatlanokon keletkező szerves anyagok elkülönített gyűjtésének megoldását a kerület hulladékgazdálkodási terve szerint 2006-ig ki kellett volna dolgozni, 2008-ig pedig egy kisebb körben a rendszer próbaüzemét is el kellene végezni. (A lakosságtól külön gyűjtött szerves hulladék komposztálása a kerületben esetlegesen létrehozható komposztáló telepen történhetne (lásd a 3.1.4. fejezet 2. pontjában).)
Szükség van széles körű lakossági tájékoztatásra és tudatformálásra (lásd részletesen a 3.1.4. fejezet 3. pontjában), valamint ösztönző jellegű szabályozásra.

  • A kerületben keletkező bio- és zöldhulladék helyben tartása, illetve környezettudatos kezelése:

A környezettudatosság kritériumát leginkább a helyi komposztálás elterjesztése szolgálja.
Meg kell vizsgálni, hogy a helyi komposztálás kérdéskörében az együttműködés milyen formáira van lehetőség a kerület, más önkormányzatok, illetve gazdálkodó szervezetek között (pályázatok, tapasztalatcsere stb.)
Legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, hogy az eddig a zöldterületeken keletkező nyesedék, fa, gally, levél hulladékokat megpróbáljuk az adott területen tartani. Ennek nem csak környezetvédelmi, de gazdasági előnyei is vannak, tekintettel arra, hogy a hulladéklerakó távol esik a zöldhulladék keletkezési helyétől, szállítása a depóniáig teljesen ésszerűtlen és gazdaságtalan.
A lakosságnál keletkező bio- és zöldhulladékokat különösen célszerű a lakosságnál „tartatni”, azaz elérni, hogy saját maguk gondoskodjanak a kertben, ház körül keletkező zöldhulladék komposztálásáról. Ezt segítendő, folyamatos oktatási, szemléletformáló kampányokra van szükség (lásd részletesen a 3. pontban), illetve ezt a célt szolgálhatja a térségben a tervezési időszak végére megfelelő számú, házi komposztáló-edényzet biztosítása a lakosságnak.

  • Az egészség- és környezetkárosító őszi avarégetés megszüntetése

Első lépésként a kerületi avarégetési rendelet további szigorításával és betartatásával érhető el.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet 5.§ és 11.§ -aiban gyakorlatilag tiltja a városi környezetben bármely növényzet, lábon álló növényzet, hulladék égetését, valamint a környezeti levegő határértéken felüli légszennyezettséget okozó terhelését, illetve bűzzel való terhelését. Ez szükségessé teszi a kerületi avarégetési, a magasabb rendű jogszabálynak megfelelő módosítását.
Természetesen az önkormányzatnak a rendelet módosításának és betartatásának feladatán túlmenően, azzal párhuzamosan feladata a lakosság informálása, felkésztése és segítése a zöldhulladékok, növényi részek környezettudatos kezelésére, valamint megfelelő kezelési alternatívák biztosítása is.

  • a kerület zöldterületeinek és környezeti állapotának, valamint ezáltal a lakosság közérzetének javítása
  • a zöldhulladék közterületre és erdőkbe történő, illegális elhelyezésének visszaszorítása

Utóbbi célok megvalósítása leghatékonyabban egy regionális jellegű komposztálóüzem létesítésével segíthető elő.
A közterületeken, továbbá a háztartásoknál keletkező zöldhulladék mennyiségének és összetételének számbavételéből – a részletes adatok hiányában is – látható, hogy célszerű egy olyan komposztáló üzemet (vagy telepet) kialakítani a kerületben, amely a közterületeken keletkező zöldhulladékot teljes egészében be tudja fogadni, és ezen felül a lakossági igényeket is képes kielégíteni. Ezt irányozza elő a KHT 2.4. feladata: „Kisebb kapacitású, helyi igényeket kielégítő komposztálótelep létesítése a kerületben, mely a környezetvédelmi követelményeknek megfelel”.
Az önkormányzat döntése szükséges arra nézve, hogy mely területek lennének azok a kerületben, ahol lehetőség nyílna az önkormányzat, vagy több, társult önkormányzat tulajdonában lévő komposztáló üzem (vagy telep) létesítésére és működtetésére. A komposztáló telep létesítésével egyidejűleg meg kell oldani a termelt komposzt további felhasználásának lehetőségét. Ilyen hasznosítási lehetőség lehet a kerület zöldterületeinek gondozása során történő felhasználás, illetve a tovább-értékesítés akár a lakosság, akár különböző szervezetek részére.
Egyes nagyobb, összefüggő zöld területeken alternatív megoldást jelenthet a keletkező lomb és fanyesedék helyben tartására, az ilyen típusú zöldjavak gyűjtésére szolgáló, megfelelő belméretű, zárható lomkomposztáló gyűjtőrácsok kihelyezése, ahol a fás alapanyagok beavatkozás nélkül komposztálódnak. Ez igen környezet és költségkímélő lehetőség, amely az amúgy is többé-kevésbé folyamatos gondozást igénylő közparkokban, és a nagyobb összefüggő közösségi zöldterületeken megvalósítható. (Érdemes lenne kísérleti jelleggel egy ilyen létesítményt létrehozni és a tapasztalatoktól függően továbbiakat is megvalósítani.)

  • A lakosság, valamint a szolgáltató szektorban dolgozók informálása és szemléletének javítása a fenntartható fejlődésben való szerepvállalásukról, az ökológiai és társadalmi összefüggésekről

Az érintettek környezettudatos szemléletmódjának fejlesztésével, valamint a nélkülözhetetlen, alapvető „szakismeret” átadásával érhető el.
Erre egy nagyon átgondolt és jól felépített – legalább középtávú – kampányt célszerű elkészíteni és végig vinni. A kampány egy cselekvési tervre kell épüljön, amely tartalmazza a tájékoztató anyagok készítésének és terjesztésének módját (helyi média, szóróanyagok, képzések, interaktív fórumok) csakúgy, mint a folyamatos működtetéshez szükséges személyi, infrastrukturális és egyéb feltételeket. Amennyiben lehetőség nyílik rá, a kampány keretén belül kell a lakosság részére eszközöket és szaktanácsadást biztosítani.
A kampány felépítéséhez érdemes a hasonló témákban szerzett korábbi tapasztalatokat és az e területtel foglalkozó alapítványok, szervezetek tanácsait, esetleg segítségét felhasználni.
Figyelembe kell venni, hogy bár elméletileg mindenkinek lehetősége volt és van saját területén komposztáló létesítésére és a zöldhulladék ilyen módon történő hasznosítására, mégis a lakosság egy jelentős része, nevezetesen a nagyobb társasházi és szövetkezeti lakástulajdonosok – a megfelelően zárható terület és a tevékenység folytatásához szükséges együttműködés hiányában – valószínűleg csak egyedi esetben és önkormányzati segítséggel tudnának a komposztálásba bekapcsolódni. Ezért elsősorban a kisebb társasházak – főleg a zárt kerttel rendelkezők -, a családi házak, zártkertek, valamint a lakóparkok tulajdonosai számára jelenthet komoly alternatívát ez a hulladékkezelési mód, amelyet tudatformálással és a hulladékkezeléshez kapcsolódó szabályozással (pl.: avarégetés tiltása) együttesen lehet igazán vonzóvá tenni.
Meg kell vizsgálni a társadalmi szervezetekkel való együttműködés lehetőségét, különös tekintettel a lakosság felvilágosítása, illetve képzése tekintetében.

Az elemi hulladékgazdálkodási célkitűzések általános iskolai és középiskolai tanrendbe való illesztése (tananyag összeállításának segítése) bizonyítottan a leghatékonyabb módja a társadalom szemléletének megváltoztatására.

Ki kell dolgozni, vagy adaptálni kell egy már meglévő módszert, amely a tananyagba beilleszti a szelektív hulladékgyűjtés, illetve komposztálás kérdésköréhez tartozó szemléletmódot és információkat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvodákban érhető el a leglátványosabb siker, ezért érdemes ezeknek az intézményeket a programba történő bevonására kiemelt figyelmet fordítani.
Megállapíthatjuk, hogy a bio- és zöldhulladékok kezelése, illetve a komposztálással kapcsolatos célok elérése pontosan azokat a vizsgálatokat és intézkedéseket igényli, amelyeket már a KHT-ben is rögzítettünk. Mindazonáltal szükség van a program részletes kidolgozására és partnerek bevonására az összehangolt végrehajtás és ezáltal a kívánt hatékonyság eléréséhez.

5.      A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges programelemek rövid bemutatása

5.1.   Az intézményi helyi komposztálás elősegítése

5.1.1.      A kampány vázlata

  1. Meg kell vizsgálni, hogy a helyi komposztálás kérdéskörében az együttműködés milyen formáira van lehetőség a kerület, más önkormányzatok, civil szervezetek, illetve gazdálkodó szervezetek között (pályázatok, tapasztalatcsere stb.)
  2. A kampány részleteinek kimunkálása – a lehetséges partnerek bevonásával.
  3. Felmérés készítése a különböző intézményekben keletkező hulladékokra vonatkozóan. Tudnunk kell, hogy milyen szerkezetű, mennyiségű és összetételű hulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni.
  4. Az együttműködő partnerekkel megállapodások megkötése.
  5. Tájékoztató és ismeretterjesztő kiadványok kidolgozása, illetve beszerzése.
  6. Eszközök átadása a megállapodások megkötésével egyidejűleg.
  7. Ismeretterjesztő képzés beindítása.
  8. Folyamatos tanácsadó szolgáltatás működtetése, adatgyűjtéssel párhuzamosan.
  9. Az eredmények és visszajelzések függvényében a további évek komposztálási programjának kialakítása.

5.1.2.      Lehetséges partnerek

 Környezetvédelmi-szakmai szervezetek:

 ÖKO-Fórum Alapítvány:
- kertészeti-szakmai tapasztalatok átadása,
- kiadványok tervezése és készítése,
- képzés megszervezése és lebonyolítása,
- működő példák tapasztalatainak bemutatása,
- folyamatos szakmai tanácsadás az intézmények és/vagy az önkormányzat részére.

SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület:
- kiadványok,
- ismeretterjesztés,
- szakmai tapasztalatok átadása.

HUMUSZ (Hulladék Munkaszövetség)
- 18 magyar környezetvédő szervezet által alapított független társadalmi szervezet:
- ismeretterjesztés,
- szakmai tapasztalatok átadása.

FÖK (Független Ökológiai Központ Alapítvány):
- szakmai tanácsadás,
- kiadványok.

A hulladék-kezelésben érintett szervezetek:

FKF Zrt.:
- komposztáló-edényzet beszerzése,
- a hulladék összetételének figyelemmel kísérése,
- együttműködés a lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet(ek) és a szemétszállítás módjának ösztönző jellegű átalakításában.
- a program lényeges elemét jelentő mennyiségarányos szemétdíj vagy szemétdíj-kedvezmény biztosítása

5.1.3.      Helyszükséglet
Az intézmények kertjében történő komposztálás – kertmérettől és a növényzet intenzitásától függően – 10-50 m2 – minimálisan 2 db 300 literes komposzt-ládát, -sílót, vagy -keretet és egy lombgyűjtő hálót, a deponáláshoz, forgatáshoz és az aprításhoz elégséges – helyet igényel. A kertben történő ideális elhelyezés sok mindentől függ (terepviszonyok, benapozottság, megközelíthetőség, OTÉK előírások stb.).

5.1.4.      A közvetlen környezetre gyakorolt hatás
Mivel a jól kezelt komposztnak nincsen szaga és nem kívánt állatokat (rágcsálókat, darazsakat stb.) sem vonz, környezet-zavaró hatása nincsen. Ennek ellenére fel kell készülni az intézmények egy részének ellenállására, akik látásmódjuk miatt egy ilyen komposztáló-helyet „rondának” tartanak, vagy a kezelésével járó munkától idegenkednek.

5.1.5.      Engedélyezés
Mivel sem a helyi, sem a közösségi komposztálás nem engedély-köteles tevékenység, a folyamatba nem kell bevonni a szakhatóságokat.
Figyelembe kell venni azonban a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) vonatkozó előírásait, amely a komposztáló elhelyezésével kapcsolatban következőket tartalmazza.
A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az övezeti előírás szerint egyébként megengedett komposztáló – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. (31. §)
Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet komposztáló. (35. §)
A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető. (35. §)
Az intézményi területre vonatkozó előírásokat az OTÉK nem tartalmaz.

5.1.6.      Kommunikáció és információ-szolgáltatás
Kiadványok:
-    Ismeretterjesztő szóróanyagok a fenntartható fejlődéshez szükséges környezettudatos szemlélet erősítéséhez.
-    Szakmai kiadványok a komposztálás gyakorlati segítéséhez.

Helyi média (újság, TV, honlap) szerepe:
-    A lakosság ismereteinek bővítése és a környezettudatosság erősítése.
-    A kampánnyal kapcsolatos folyamatos tájékoztatás.

Információs „iroda”:
-    Ismeretterjesztő szóróanyagok,
-    Szakmai kiadványok,
-    Rendszeres fórum, vagy „klubdélután”,
-    „Forró-drót”.

Képzések:
-    Tanfolyam az alapvető hulladékkezelési ismeretekről,
-    Tanfolyam az alapvető komposztálási ismeretekről,
-    Komposztálási továbbképzés – oktató-képzés,

5.1.7.      Az intézményi helyi komposztálási program indításának (2008. évi) várható költsége

Eszközök beszerzése:
Előzetes kalkuláció alapján 3,5-4,5 millió Ft, amelynek egy része sikeres pályázatok útján is biztosítható.

Ismeretterjesztő-szakmai kiadványok beszerzése:
Becsült költség: 1 millió Ft, amelynek legalább egy része sikeres pályázatok útján is biztosítható.

Képzés:
Becsült költség: 400-500 ezer Ft.

5.1.8.      Az intézményi helyi komposztálási program ütemterve
előkészítés – előterjesztés készítése                                  2007. október – november

  1. képviselő-testületi döntés                                                 2007. november
  2. program részletes kidolgozása                                          2007. december – 2008. január
  3. a partnerek kiválasztása, együttműködési megáll.            2008. január
  4. tájékoztatás, felkészítés, az adatgyűjtés beindítása          2008. január – április
  5. a résztvevő intézmények körének meghatározása             2008. január – február
  6. képzés                                                                               2008. január – március
  7. eszközök kiosztása – a komposztálás beindítása              2008. március
  8. folyamatos tájékoztatás, adatgyűjtés és kiértékelés          2008. március – rendszeresen

5.1.9.      Hasonló, megvalósult programok és tapasztalatai

A  II. kerület pesthidegkúti részén egy három tagóvodából álló intézmény komposztálási programja:
Ebben az óvodában a környezeti nevelést folyamatosan kiemelten kezelik. Mivel vállalták a komposztálással járó feladatokat 2003-ban a Városrészi Önkormányzattól komposztáló rácsokat kaptak, amelyeket az óvodák kertjében állítottak fel.
Az udvaron, illetve kertben keletkező avart és egyéb kerti hulladékot, valamint a gyerekek által elfogyasztott friss zöldség és gyümölcs maradékát is a komposztálóba helyezik.
A három óvodának közös aprítógépe van, mellyel a levágott, illetve letört ágakat is felaprítják, majd a komposztálóba teszik.
Jelenleg csak az óvodákban, helyben keletkező zöldjavakat komposztálják. Mivel a kertben nagy mennyiségű szerves anyag keletkezik, a szülőket nem vonták be a komposztálásba.
A vezetőnő elkötelezett híve a komposztálásnak, a dolgozók meggyőzése azonban hosszabb időt vett igénybe, és részben ezért a gyerekek bevonása a komposztálásba valójában nem történt meg.
Mindhárom óvodának külön kertésze van, akik a komposzt gondozását is felvállalták (Időnként megforgatják, s ha érettnek találják, akkor felhasználják a kertben: ültetéshez, illetve fák, bokrok, virágok tápanyaggal való ellátásához.), ugyanakkor nem használják ki a lehetőséget, amivel a gyermekek érdeklődését a természetre, és az ott végbemenő folyamatokra lehetne irányítani. Pedig ebben a korban az érdekes megfigyelések – ahogyan az elhullott, elszáradt növények átalakulnak a talaj gazdag élővilágának segítségével gazdag tápanyaggá – tökéletesen beépülnének az emberpalánták tudatába. Játékosan sajátíthatnák el a komposztálással kapcsolatos teendőket és a természet tiszteletét.
A gyerekek segítségével a szülőket is be lehetne vonni a helyi komposztálási programba.

A  XVI. kerület óvodai komposztálási programja:
A SZIKE által korábban a XVI. kerületben lebonyolított program során az óvodák kaptak komposztáló tartályokat. Ennek a programnak azonban sajnálatos módon semmilyen utógondozása, ellenőrzése nem volt, ezért az elért eredményekről nincsen felhasználható adat. Annyit tudni lehet, hogy több intézménynél „elhalt” a program és ez az eset utógondozás szükségességére kiválóan felhívja a figyelmet.

5.2.   A lakossági helyi komposztálás elősegítése
5.2.1.      A kampány vázlata

  1. Meg kell vizsgálni, hogy a helyi komposztálás kérdéskörében az együttműködés milyen formáira van lehetőség a kerület, más önkormányzatok, civil szervezetek illetve gazdálkodó szervezetek között (pályázatok, tapasztalatcsere stb.)
  2. A kampány részleteinek kimunkálása – a lehetséges partnerek bevonásával.
  3. Bizottsági, majd képviselő-testületi döntés.
  4. Felmérés készítése a különböző lakóövezetekben keletkező hulladékokra vonatkozóan. Tudnunk kell, hogy milyen szerkezetű, mennyiségű és összetételű hulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni.
  5. Az együttműködő partnerekkel megállapodások megkötése.
  6. Tájékoztató és ismeretterjesztő kiadványok kidolgozása, illetve beszerzése.
  7. Pályázat kiírása a lakosság részére.
  8. Eszközök átadása, lakossági-megállapodások megkötésével egyidejűleg.
  9. Ismeretterjesztő képzés beindítása.
  10. Folyamatos tanácsadó szolgáltatás működtetése, adatgyűjtéssel párhuzamosan.
  11. Az eredmények és visszajelzések függvényében a további évek komposztálási programjának kialakítása.

5.2.2.      Lehetséges partnerek

Környezetvédelmi-szakmai szervezetek:
ÖKO-Fórum Alapítvány:
- kertészeti-szakmai tapasztalatok átadása,
- kiadványok tervezése és készítése,
- képzés megszervezése és lebonyolítása,
- működő példák tapasztalatainak bemutatása,
- folyamatos szakmai tanácsadás a lakosság és/vagy az önkormányzat részére.

SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület:
- kiadványok,
- lakossági ismeretterjesztés,
- szakmai tapasztalatok átadása.
- programterv kidolgozás és lebonyolítás

HUMUSZ (Hulladék Munkaszövetség)
- 18 magyar környezetvédő szervezet által alapított független társadalmi szervezet:
- lakossági ismeretterjesztés,
- szakmai tapasztalatok átadása.

FÖK (Független Ökológiai Központ Alapítvány):
- szakmai tanácsadás,
- kiadványok.

A hulladék-kezelésben érintett szervezetek:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium:
- példa értékű együttműködés, amely szakmai és/vagy anyagi támogatással járhat.

Fővárosi Önkormányzat:
- komposztáló-edényzet beszerzése,
- terület biztosítása, vagy területcsere támogatása,
- az általuk kezelt területeken keletkező hulladékok lerakása,
- együttműködés a lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet(ek) és a szemétszállítás módjának ösztönző jellegű átalakításában.

FKF Zrt.:
- komposztáló-edényzet beszerzése,
- a hulladék összetételének figyelemmel kísérése,
- együttműködés a lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet(ek) és a szemétszállítás módjának ösztönző jellegű átalakításában.
- a program lényeges elemét jelentő mennyiségarányos szemétdíj vagy szemétdíj-kedvezmény biztosítása  (a közeljövőben szigorúbb és egyértelműbb szabályozás várható).

Lakossági szervezetek:
- Társasházak, szövetkezetek,
- Egyesületek, lokálpatrióta szervezetek.

5.2.3.      Helyszükséglet
A családi házak kertjében történő komposztálás – kertmérettől és a növényzet intenzitásától függően – 10-15 m2 – minimálisan 2 db 300 literes komposzt-ládát, -sílót, vagy -keretet és egy vagy két lombgyűjtő hálót, a deponáláshoz, forgatáshoz és az aprításhoz elégséges – helyet igényel. A kertben történő ideális elhelyezés sok mindentől függ (terepviszonyok, benapozottság, megközelíthetőség, OTÉK előírások stb.). A közösségi komposztálásnál körülbelül 50-80 család esetén 40-50m2 a helyigény. Ez gyakran közterület-foglalási igényt jelenthet.

5.2.4.      A közvetlen környezetre gyakorolt hatás
Mivel a jól kezelt komposztnak nincsen szaga és nem kívánt állatokat (rágcsálókat, darazsakat stb.) sem vonz, környezet-zavaró hatása nincsen. Ennek ellenére fel kell készülni a lakosság egy részének ellenállására, akik látásmódja szerint egy ilyen komposztáló-hely „ronda”, vagy a kezelésével járó munka zavarja a nyugalmukat.

5.2.5.      Engedélyezés
Mivel sem a helyi, sem a közösségi komposztálás nem engedély-köteles tevékenység, a folyamatba nem kell bevonni a szakhatóságokat.
Figyelembe kell venni azonban a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) vonatkozó előírásait, amely a komposztáló elhelyezésével kapcsolatban következőket tartalmazza:
„A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az övezeti előírás szerint egyébként megengedett komposztáló – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.” (31. §)
„Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet komposztáló.” (35. §)
„A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény elhelyezhető.” (35. §)
„Az üdülőterületen komposztáló nem helyezhető el.” (21. §)
Utóbbi előírás – amelyet nem tartok indokoltnak – kerületünkben számos helyen akadályozhatja a komposztálás, és így a zöldjavak korszerű kezelésének megvalósítását.

5.2.6.      Lakosság felé történő  kommunikáció és információ-szolgáltatás

Kiadványok:
-    Ismeretterjesztő szóróanyagok a fenntartható fejlődéshez szükséges környezettudatos szemlélet erősítéséhez.
-    Szakmai kiadványok a komposztálás gyakorlati segítéséhez.

Helyi média (újság, TV, honlap) szerepe:
-    A lakosság ismereteinek bővítése és a környezettudatosság erősítése.
-    A lakosság részére pályázat közzététele.
-    A kampánnyal kapcsolatos folyamatos tájékoztatás.

Információs „iroda”:
-    Ismeretterjesztő szóróanyagok,
-    Szakmai kiadványok,
-    Rendszeres lakossági fórum, vagy „klubdélután”,
-    „Forró-drót”.

Képzések:
-    Tanfolyam az alapvető hulladékkezelési ismeretekről,
-    Tanfolyam az alapvető komposztálási ismeretekről,
-    Komposztálási továbbképzés – oktató-képzés,

5.2.7.      A lakossági helyi komposztálási program indításának (2008. évi) várható költsége

Eszközök beszerzése:
Az első évben nem jelentkezik költség.

Ismeretterjesztő-szakmai kiadványok beszerzése:
Becsült költség: 2 millió Ft, amelynek legalább egy része sikeres pályázatok útján is biztosítható.

Képzés:
Becsült költség: 400-500 ezer Ft.

5.2.8.      A lakossági helyi komposztálási program ütemterve

  1. előkészítés – előterjesztés készítése                                  2007. október – november
  2. képviselő-testületi döntés                                                 2007. november
  3. program részletes kidolgozása                                          2007. december – 2008. január
  4. a partnerek kiválasztása, együttműködési megállapod.    2008. január – február
  5. hulladék-összetétel vizsgálata a kül. lakóövezetekben     2008. január – április
  6. előzetes tájékoztatás és pályázati felhívás                        2008. április – szeptember
  7. a résztvevők kiválasztása és az adatgyűjtés beindítása     2008. szeptember
  8. lakossági tájékoztató anyagok kiosztása + képzés            2008. szeptember – 2009. febr.
  9. eszközök kiosztása – a komposztálás beindítása              2009. március
  10. folyamatos tájékoztatás, adatgyűjtés és kiértékelés          2009. március – rendszeresen

5.2.9.      Hasonló, megvalósult programok és tapasztalatai

  1.   a XVI. kerületi Önkormányzat komposztálási programja:

Az önkormányzat 2005. szeptemberében indította el 2 éves házi komposztálási programját.
A program lényegében: egy olyan támogatási rendszer, amelyben az „elszánt” lakosok egy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján ingyen jutnak komposztáló-edényzethez, és cserébe vállalják, hogy:

  • 1 hónapon keresztül figyelik és az önkormányzat által kiosztott táblázatot kitöltve dokumentálják a háztartásukban keletkező hulladék összetételét és mennyiségét;
  • Legalább 2 éven keresztül komposztálják a kertben keletkező zöldhulladékot és a háztartásban keletkező bio-hulladékot;
  • 1 év múlva (2006. szeptember végén) leadják az általuk vezetett komposztálási naplót.

A lebonyolításról röviden: A program keretén belül az önkormányzat pályázaton nyert a Fővárosi Önkormányzattól támogatást a komposztáló-edényzet megvásárlására. (Ez a pályázati lehetőség 2006-ban megszűnt.) A saját forrás biztosítása után közbeszerzési eljárást írtak ki, és a nyertes vállalkozó szerezte be a komposztáló ládákat és a lombgyűjtő hálókat.
Megállapodást kötöttek az Öko-Fórum Alapítvánnyal a program felépítésére, ismertető anyagok készítésére, valamint előadások tartására. Az önkormányzat e témával foglalkozó munkatársai elvégezték az Öko-Fórum Alapítvány által szervezett komposztálási képzést.
A lakosságot az önkormányzat hivatalos lapján keresztül tájékoztatták a lehetőségről. A részvételi szándékot a megjelentetett „jelentkezési lap” kitöltésével és visszaküldésével jelezték. (Bármely a kerületben ingatlannal rendelkező személy jelentkezhetett.) A jelentkezéseket érkezési sorrendben bírálták el. 2005. októberében adták át, az első komposztáló-edényeket.
A jelentkezőknek az önkormányzat kézikönyvet is adott, valamint egy nagyteljesítményű aprítógép üzemeltetését is vállalta, amelyet a lakosság időpont-egyeztetéssel igénybe vehet. (A gép kezelője járja a kerületet.)
Az önkormányzat felvállalta, hogy a legaktívabb résztvevőket – igény szerint – „befizeti” a komposztálási képzésre.
Rendszeres klubdélutánokat szerveznek a programban résztvevő családok részére. (Az elsőt 2005. decemberében tartották.)
Az önkormányzat munkatársa szúrópróba-szerű ellenőrzéseket tart, a lakosok által vállaltak teljesítésének vizsgálatára.

A tapasztalatokról röviden:
A lakosság fogékonynak bizonyult, sokan jelentkeztek, ezért a jelentkezések beérkezése alatt egyszer – a rendelkezésre álló forrás erejéig – bővítették a keretet. Így végül 196 család került be a programba. A további igényeket egy 2006. őszén induló második program keretén belül próbálják kielégíteni.
Minden résztvevő család 2 db zárt „Eco Composter 300 liter” típusú műanyag komposztáló ládát és 2 db „Compostal lomb-komposztáló” típusú lombgyűjtő dróthálót kapott. Az edényzet a kert méretétől és még sok mindentől függően kevés, elégséges, vagy sok. A műanyag komposztáló-ládával kapcsolatban felmerültek problémák.
A 2 havonta megtartott klubdélutánok sikeresen zajlanak, alkalmanként 50-60 résztvevővel.
Az aprítógép jelentős segítség a lakosoknak a program végrehajtásához, mivel a kisteljesítményű, házi-aprítógépek üzemeltetése problémás (lombot nem bírja, vastag ágat nem bírja, nagyon zajos és lassú). Az aprítógép „házhoz járása” bevált.
A háztartásokban keletkező hulladékokról készített adatlapok begyűjtésével fontos és viszonylag részletes információkhoz jutott az önkormányzat:

XVI. kerületi résztvevő családban átlagosan egy hónap alatt keletkező komposztálható hulladék mennyiségek (2006-ban):

  • Konyhai bio-hulladék:                                  60,84 liter
  • Kerti hulladék:

fás részek:                                              46,68 liter
lomb:                                                      111,8 liter
fűnyesedék:                                            85,67 liter
egyéb (lehullott gyümölcs, elszáradt virág):         29,56 liter

Összesen:                                                      334,55 liter

Kiderült, hogy a program indítása nem a megfelelő évszakban történt, hiszen a komposztálás a hideg hónapokban erősen lelassul és így hónapokon keresztül kevéssé látványos, ami a kezdők számára lelombozó. Szerencsésebb lenne a tavaszi hónapokban kezdeni.

  1.   egy XIII. kerületi közösségi komposztálás tapasztalatai:

A lakóközösség egy része vállalta, hogy részt vesz a közösségi komposztálásban, a többiek pedig „tűrik” a komposztálás lehetőségének terület-foglalási és egyéb következményeit. (Természetesen egy folyamatosan kezelt és rendben tartott hulladék-kezelési folyamat nem irritálja az átlagembert feleslegesen, de mindannyian tudjuk, hogy némelyek ennél kevesebbért is hangot adnak nemtetszésüknek..)
A négy éve folyó tevékenységet az Öko-Fórum Alapítvány, mint példaértékű tevékenységet támogatja – eszközök biztosításával.
Az egyik elkötelezett, nyugdíjas lakó vezetésével és irányításával zajló komposztálás hatékony és konfliktus-mentes.
A komposztáló-edényzet egy része a négy épület által „kerített” közös kertben, másik része az utcai részen került elhelyezésre. Ezáltal lehetőség van szennyezettebb zöldhulladék külön történő kezelésére.
Az elkészült komposztot a házak közötti és a ház körüli zöld-területeken hasznosítják, igen jó tapasztalattal.
A komposztálással párhuzamosan a lakók megoldották a szelektív gyűjtést is, az utcáról nyíló kukatárolókban külön gyűjtik a papírt, a pet palackokat, az üveget, a fémet és a használt elemeket. Mindez megfelelő fegyelemmel, szépen zajlik.

3.    a II. kerületi Komposztáló Kerület Program ismertetése:

A főváros II. kerületében a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület és a kerületi önkormányzat együttműködésének eredményeképpen 2007. nyarán indult el a Komposztáló Kerület Program. A program három eleme a Komposztáló Család-, valamint a Komposztáló Lakóközösség- és a Levélfüst-mentes Kerület Program. A program négy alapelv mentén épül fel. Ezek a következők:

Ismeretterjesztés, kommunikáció

  1. Eszközök biztosítása (komposztálók, keverési szolgáltatás stb.)
  2. Anyagi (pénzügyi) ösztönzés (mennyiségarányos szemétdíj vagy szemétdíj kedvezmény)
  3. Utógondozás (ellenőrzés, az eredmények mérése, a problémák feltárása, tanácsadás, segítségnyújtás, hatósági feladatok stb.)

Az egyesület és az önkormányzat között létrejött jogviszonyt egy megbízási szerződésben rögzítették. Ennek és a programtervnek az alapján a program szakmai végrehajtását az egyesület végzi.
A felhívásra jelentkező családok, lakóközösségek és a különböző oktatási és egyéb közintézmények jutnak komposztálókhoz, amelyet egy ismeretterjesztő előadás és bemutató kíséretében vehetnek át. Előtte azonban kitöltik és aláírják az önkormányzat, mint használatba adó és a használatba vevők között létrejött Használati megállapodást.
A Levélfüst-mentes Kerület Program ebben a fázisban elsősorban a közintézményekben keletkező lombra, fanyesedékre koncentrál. Az iskolákban, óvodákban végzendő ezzel kapcsolatos szemléletformálási, környezetnevelési tevékenység a program későbbi szakaszában kerül sorra. Nem titkolt cél az avarégetés teljes körű betiltása.
A kommunikációs tevékenység keretében a SZIKE egyesület megjelenik a kerület különböző nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényein és kiadványokkal, a komposztáló eszközök bemutatásával és tanácsadással áll az érdeklődők rendelkezésére. A rendezvényeken lehetőség nyílik a programra történő jelentkezésre is. A SZIKE a házi komposztálással kapcsolatos aktuális kérdésekről, a Komposztáló Kerület Program állásáról rendszeresen tájékozató írásokat jelentet meg az önkormányzat lapjában.
A mennyiségarányos szemétdíj, illetve szemétdíj kedvezmény a program fontos, sőt annak előrehaladtával egye nélkülözhetetlenebb eleme, ugyanakkor nem tartozik kerületi önkormányzati hatáskörbe. Ennek jogi szabályozása a Fővárosi Közgyűlés hatásköre, gyakorlatilag pedig az FKF Zrt., a főváros szemétszállító cége „üzletpolitikájától” függ. A jogszabályoknak és a környezettudatosságnak megfelelő átalakítását a kerületi önkormányzat – esetleg más kerületekkel összefogva – erőteljes lobby-tevékenységgel kezdeményezheti, ösztönözheti.
Az utógondozás ismeretterjesztő előadásokat, állandó telefonos és internetes tanácsadó szolgáltatást („forró drót”) és kérésre helyszíni segítségnyújtást foglal magába. Ugyanakkor a komposztálók használatát illetően időközönkénti ellenőrzésre is sor kerül (hatósági feladatok).

5.3.   Regionális jellegű komposztálótelep létesítése a kerületben

5.3.1.      A megvalósítás főbb lépései

  1. A kerületben (esetleg más önkormányzatoknál, szervezeteknél) keletkező zöldhulladék mennyiségére és összetételére vonatkozó adatok értékelése, és ennek alapján a komposztálóüzem szükséges kapacitásának megállapítása. Meg kell határozni az üzemeltetés és a szolgáltatások részleteit, valamint a megfelelő komposztálási rendszert – természetesen a becsült költségek ismeretében.
  2. Képviselő-testületi döntés, amely deklarálja a komposztáló-üzem létesítésének szándékát, és elkötelezi magát a szervezeti-üzemeltetési, valamint az anyagi feltételek megteremtésére. A megvalósításhoz elengedhetetlen egy széleskörű partneri kapcsolat kialakítása az illetékes szervezetekkel (FŐKERT Zrt., FKF Zrt., parkfenntartók stb.)
  3. A lehetséges helyszínek feltárása, majd a legmegfelelőbb kiválasztása.
  4. A megvalósítás jogi feltételeinek tisztázása, a szükséges engedélyek beszerzése.
  5. Terveztetés
  6. Kivitelezés, a technológiához szükséges munkagépek és berendezések beszerzése, majd üzemeltetés.

A komposztáló telep létesítésével egyidejűleg meg kell oldani a kapcsolódó városüzemeltetési kérdéseket és a termelt komposzt további felhasználásának lehetőségét.
Az egész folyamat során nagy figyelmet kell fordítani a kifelé történő kommunikációra.

5.3.2.      Lehetséges partnerek

Környezetvédelmi-szakmai szervezetek:

 ÖKO-Fórum Alapítvány:
- szakmai tapasztalatok átadása,
- működő példák tapasztalatainak bemutatása,
- lakossági tájékoztató anyagok készítése,
- folyamatos szakmai tanácsadás az önkormányzat részére.

HUMUSZ (Hulladék Munkaszövetség)
- 18 magyar környezetvédő szervezet által alapított független társadalmi szervezet:
- szakmai tapasztalatok átadása.

FÖK (Független Ökológiai Központ Alapítvány):
- szakmai tanácsadás,
- kiadványok.

A hulladék-kezelésben érintett szervezetek:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium:
- együttműködés, amely szakmai és/vagy anyagi támogatással jár.

Fővárosi Önkormányzat:
- az általuk kezelt területeken keletkező hulladékok lerakása,
- a kezdeményezés támogatása anyagi és/vagy erkölcsi úton, esetleg terület biztosítása,
- együttműködés a lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtéshez szükséges edényzet(ek) és a szemétszállítás módjának ösztönző jellegű átalakításában.

Szomszéd önkormányzatok:
- az általuk kezelt területeken keletkező hulladékok lerakása,
- a kezdeményezés támogatása anyagi és/vagy erkölcsi úton,

FKF Zrt.:
- a hulladék összetételének figyelemmel kísérése,
- az általuk kezelt területeken keletkező zöldhulladékok lerakása.

Parkfenntartók:
- az általuk kezelt területeken keletkező zöldhulladékok lerakása.

Pilisi Parkerdő Zrt.:
- az általuk kezelt területeken keletkező zöldhulladékok lerakása.

5.3.3.      A komposztáló telep kialakításának feltételei
A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet alapján a biohulladék-kezelő telep kötelező műszaki felszerelését a kezelési folyamat technológiai egységei, munkagépei, a legalább 1,80m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapu és hídmérleg jelenti.
A komposztáló telep beruházási költségeinél a területkialakítás költségei arányaiban igen nagyok. Ennek legfőbb oka, hogy mindhárom technológiai egységnél (előkezelő tér, komposztáló tér, utókezelő tér) – a csurgalékvíz földtani közegbe való bejutását megakadályozandó – szükséges a burkolattal történő lefedés és a csurgalékvíz-tároló rendszer kialakítása.
A beruházási költség a kapacitás és a komposztálási rendszer függvényében 8.000 – 29.000 Ft/tonna összeggel számítható (2006-os adat). A kerületi igények figyelembevételével becslésem szerint körülbelül a 10.000 t/év kapacitás indokolt.

5.3.4.      Kommunikáció
Az érintettekhez és a lakossághoz a komposztálóüzem létesítéséről szóló döntés meghozatalától folyamatosan el kell juttatni az aktuális információkat, amelyek az ismeretterjesztő tájékoztatással együtt biztosítják a fejlesztés pozitív fogadtatását.

Kiadványok:
-    Ismeretterjesztő szóróanyagok a fenntartható fejlődéshez szükséges környezettudatos szemlélet erősítéséhez.
-    Szakmai kiadványok a komposztáló üzem működéséről és annak a szűkebb és tágabb környezetre gyakorolt hatásairól.

Helyi média szerepe:
-    A lakosság ismereteinek bővítése és a környezettudatosság erősítése.
-    Folyamatos tájékoztatás a létesítés aktuális szakaszairól.

5.3.5.      A regionális jellegű komposztálóüzem létesítésére vonatkozó program indításának (2008. évi) várható költsége
Az első évben nem jelentkezik költség.

5.3.6.      A regionális jellegű komposztálóüzem létesítésére vonatkozó program ütemterve

    1. előkészítés – adatgyűjtés és kiértékelés                            2007. október – 2008. október
    2. partnerek keresése és kiválasztása                                     2008. október – 2009. március
    3. helyszín keresése és kiválasztása                                       2008. október – 2009. március
    4. döntés az alapvető paraméterekről                                    2009. április
    5. a program részletes kidolgozása                                        2009. április – december
    6. képviselő-testületi döntés                                                 2009. december
    7. megállapodások megkötése                                              2010. január – április
    8. terveztetés és az engedélyek beszerzése                           2010. február – szeptember
    9. kivitelezés, munkagépek és berendezések beszerzése       2010. szeptember – 2011. július
    10. használatbavételi és működési engedély megszerzése      2010. augusztus
    11. beüzemelés                                                                        2010. szeptember

5.3.7.      Megvalósult komposztálóüzemek és ezek tapasztalatai

I.    Tárnok (külterület) – zárt rendszerű komposztálás
Gore-rendszerű, középméretű komposzttelep (M.o.-on 30-35 ilyen van).
Cég: COMPOSTAL – Biohulladék Hasznosító Kereskedelmi Szolgáltató Kft. – amely egy családi vállalkozás, 3 alkalmazottal. A munka nem túl időigényes, sok szabadidő van, ezért igyekeznek kiegészítő tevékenységeket végezni.
Kapacitás: 10.000 t/év, amit a rendelkezésre álló területen 18.000 t/év-re lehet fejleszteni.
Jelenlegi kihasználtság: 25-30%. A tulajdonos szerint igazán gazdaságos 4500 t/év körül lehetne.
A Dél-Budai kistérséget látja el, 20 km-es körzetben (Budaörstől Gyúróig, Biatorbágytól Százhalombattáig)
Beruházás költsége: 120 m Ft + szoftver 3m Ft + 3*1,5m Ft. (2005-ös adat)

Tárnok önkormányzata biztosította a területet (ingyen, haszonélvezettel), amiért az ott keletkező kaszálékot, gallyat és faaprítékot ingyen veszi át a telep. Ez 7000 lakostól 260 t/év mennyiséget jelent. Zwack gyümölcs-maradékot szállít be, érkezik ide zöldség-piaci maradék. (Trágyára is van engedélyük, de ez most nem megy.) A szerződéses partnereknek (jelenleg 200-250) kapacitás-lekötési díjat kell fizetniük, amit szállításkor visszakapnak. 98%-os tisztaságú anyagot nem szerződéses partner (akár magánszemély) is hozhat.
Lerakási díj: 4000 Ft/t, 500 t felett 10% kedvezményt biztosítanak. Olcsóbb, mint a kommunáis lerakóban (ami 800 m-re van tőlük). 180 kg alatt min. 600 Ft a lerakás díja. (2005-ös adatok)
A hulladékkezelési előírásoknak nehéz megfelelni: teljes műszaki védelem, teljes kamerázottság, technológia, gépek (egyetlen homlokrakodó gép, ami az aprításon kívül mindenre jó), saját fejlesztésű, nagyteljesítményű, kalapácsos aprítógép (250 lóerős motor, 50 m3/h), az átvételhez: 40 tonnás hídmérleg (számítógépes rendszerhez kötve). Az EVC-kód alapján átvett hulladékról jelentést kell írni. Székhely-változtatás: 70e Ft, a forgalmazáshoz szükséges FVM-pecsét 500e Ft, aminek a megszerzése fél évet vesz igénybe. (2005-ös adat)
Kéthavonta mintavétel, Magyar Min. Komposzttársaság – saját érdek. Tesztelték a laborokat. Megszerzik a német BIO-kategóriát , amivel bio-termesztéshez is alkalmas lesz e termék. Ezt először saját bio-termesztésre fogják használni.
A megszüntetés után 15 évig kell monitorozni a területet, addig más funkciót nem kaphat.
Az üzemeltetés költsége magas, komoly amortizáció van.
Jó kihasználtságnál minden nap aprítanák a beérkezett, friss fás anyagot (ami a komposzt minőségének jót tesz), jelenleg heti 1-4-szer aprítanak.
Mivel náluk a fás hulladék túlsúlyban van, a rostmaradékot tüzelőanyagnak készítik el (3000 Ft/t). (2005-ös adat)
1 hónap alatt 3. fokú komposztot állítanak elő.
A kész komposztot 5000 Ft/m3 áron adják el. (2005-ös adat) Minősége kiváló, gyommentes.

II.     Tura – hulladéklerakó + hulladékudvar + válogató + komposzttelep
Nyílt rendszerű komposztálást végeznek.
Szelektív Kft. üzemelteti a telepet, amely önkormányzati tulajdonban van és az önkormányzat folyamatos támogatásával működik.
A telep 4 települést, mintegy 12 ezer főt szolgál ki, háztól történő szelektív gyűjtéssel. Az ideális 20-40e fő volna.
Mindezt jó fekvésű, 6 hektáros területen helyezték el, 50 évre tervezve. (350e m3 hulladék fér el a lerakón)
A szelektív gyűjtés komoly előtanulmányok alapján, hosszú előkészítéssel, alapos marketing-munkával (mindenkinek tájékoztató + naptár; kiscsoportos előadás) indult be, igen jó hatékonysággal. Aki vállalja a szelektív gyűjtést 13e Ft/év, aki nem (10-15%), (1 kukás rendszer) 26e Ft/év a szemétszállítási díja. (2006-os adat)
A hulladék-analízis alapján 3-féle hulladékot, 3 kukás rendszerrel gyűjtenek:

  • nedves-intim – ez kerül a lerakóba (2 hetenként)
  • száraz (különböző csomagolóanyagok) (2 hetenként)
  • komposztálható (nedves növényi) (1 hetenként)

Ezen felül évente egyszer veszélyes hulladékot is gyűjtenek (gyűjtő pontokon), valamint évente egyszer tartanak lomtalanítást. (Ezeken a településeken hulladék-gyűjtő szigetek nincsenek is.)
6 hónap alatt, 6 forgatással készül a komposzt el, amelyet 20 l-es zsákban 530 Ft-ért, illetve szóróanyagként 7 Ft/kg áron értékesítenek. (2006-os adat, frissebb információk szerint gondok vannak a komposzt értékesítésével.
A helyi kissebséget alkalmazzák válogatásra (minimálbérért, de megbecsüléssel, ezért sorban állnak a jelentkezők és szépen is dolgoznak).
Folyamatos a szemléletformálás, a gyerekeket is megcélozzák.

6.      A komposztálási projekt megvalósulásától elvárt eredmények

  • A nemzeti, regionális és helyi stratégiai tervekben megfogalmazott hulladékgazdálkodással kapcsolatos célok eléréséhez szükséges alapvető kerületi komposztálási program beindítása.
  • A kerület területén keletkező „zöldjavak” helyben tartásának elősegítése.
  • Az oktatási intézmények révén a fiatal generáció szemléletének környezettudatosabbá formálása.
  • A lakosság környezettudatosságának erősítése.
  • A kerület – tágabb értelemben az észak-budai területek – bio- és zöldhulladék-kezelésének átalakítása a fenntartható fejlődés által megkívánt célok elérése a fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a civil szféra közötti partnerség megvalósítása.

Budapest, 2007. november 19.