BUDAPEST, III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER HIVATALOS HONLAPJA
2017. 11. 19., vasárnap - Erzsébet
Ön most itt van: Címlap » Az önkormányzathoz beérkezett kérdések a Római-parttal kapcsolatosan (frissül)

Az önkormányzathoz beérkezett kérdések a Római-parttal kapcsolatosan (frissül)

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata 2016. december 8-án tartotta idei közmeghallgatását, amelynek kapcsán számos írásbeli kérdést kaptunk a Római-parti „favédő” civil szervezetek képviselőitől, illetve más független civilektől.

A kompetenciánkba tartozó kérdésekre az alábbiakban választ adtunk, azonban a Római-parti tervezett gátépítéssel, az árvízi védekezéssel, illetve a kapcsolódó beruházásokkal összefüggő kérdések többségére, illetékesség és a megfelelő információ hiánya miatt önkormányzatunk nem tud önállóan választ adni. Ezeket továbbítottuk az illetékes hatóságnak, szervnek. Az oldal folyamatosan frissül, az összes válasz beérkezéséig.

  • Lesz-e gát a Nánási úton, ott, ahol most van, ha a parton készül gát?

Tekintettel arra, hogy az árvízvédelmi műnek a végleges nyomvonala, pontos terve jelenleg nem ismert, ezért erre a kérdésre megalapozott választ nem lehet adni. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy árvíz elleni védekezés a hatályos jogszabályok értelmében a Fővárosi Önkormányzat feladata. A konkrét terveket, valamint a megvalósítás mikéntjével és ütemezésével kapcsolatos lakossági kommunikációt is a Fővárosi Önkormányzatnak kell biztosítania.

  • Ha résfal épül a gát alá, kell-e majd talajvizet szivattyúzni?

    Felmérték-e, hogy a lakó övezetek polgárai (55.000) mikor éreznék magukat nagyobb biztonságban, ha a part élen épülne őket védő gát, vagy ha ott ahol most van?

    Ha a közbeszerzésen nyertes tervező műszaki okokból visszalépett, nem vállalta a dolgot, elállt, akkor hogyan engedhető meg új, verseny nélküli tervezés indítása?

    Miért kell összekapcsolni a lakosság (kötelező) árvízvédelmét az üdülők védelmével, ha így az egész kockázatosabbá és környezetkárosítóbbá válik?

    Milyen magasságúra építhető lemezes mobil falat terveztetnek most a 4 méteres helyett?

    Van-e folyami, középfolyású referencia a Római partra tervezetthez hasonló méretű létesítményre?

    Hol fog megjelenni a Dunába leszivárogni nem tudó, felszín alatti víz? Netán megemelkedik a Mocsáros dűlőben, feltör a Római úti lakótelepen, a megvédendő csillaghegyi öblözet kertjeiben? Készült erre vonatkozó hatástanulmány?

    Hogyan előznék meg a fizikai jellegű (szándékos, vagy véletlen) mechanikai behatásokat egy mobil árvízvédelmi fal esetében?

    Milyen mentési terv készül a mobil fal átszakadásának esetére?

    Mekkora mérnökára, vagy ha ez még nem áll rendelkezésre, a becsült bekerülési költsége a tervezett mobil árvízvédelmi falnak?

    Milyen technológiával helyeznék be a mobil fal elemeit árvíz előtt, illetve távolítanák el az árvíz levonulása után? Mennyi lenne ennek az egyszeri költsége 9 m-es árvízszint esetén?

    Mennyibe kerül a mobil fal elemeinek tárolása, őrzése éves szinten?

    Mikor láthatnánk egy teljes körű – mindenre kiterjedő – vizsgálatot a Duna part és a Szentendrei út közötti sávra? (Részletes geotechnikai vizsgálat kellene, tisztességes mélyfúrásokkal. Jó volna látni egy részletes geológiai és külön vízföldtani jelentést is.)

    Miért érték meglepetések menet közben a közbeszerzésen győztes tervezőt?

    Mikor kötöttek szerződést a tervezővel (2015 dec.) és mikor emelték utoljára a MÁSZ-t, ami azután új fejleménynek bizonyult menet közben?

    Az érintett lakosság mikor kap hivatalos tájékoztatást az árvízvédelmi tervekkel kapcsolatban?

    Szándékoznak-e kikérni az érintett lakosság véleményét, figyelembe venni kéréseiket?

    Mennyibe fog kerülni a mobilgát?

    Mennyibe fog kerülni a mobilgát tárolása, karbantartása, kihelyezése?

    A jelenlegi koncepcióban a mobilgát lesz-e az egyetlen védelme a Csillaghegyi-öblözetnek?

    Milyen műszaki megoldást terveznek a mobilgát védelmére, az árvízkor a folyón sodródó uszadék fákra, elszabadult úszó objektumra, jégtáblára stb.?

    Milyen tervek vannak arra az esetre, ha a mobilgát átszakad?

    A mobilgát átszakadása esetében mennyivel gyorsabban öntené el a víz a Csillaghegyi- öblözetet, mint a nyúlgát átszakadásakor?

    Készültek-e talajgeológiai vizsgálatok, hogy a résfal megépítése, felborítja-e a Csillaghegyi-öblözet talajában lévő rendkívül érzékeny vízháztartást?

    Mennyivel drágítják meg a beruházást a szivattyúzás helyett tervezett talajvíz levezetési megoldások?

    A résfal miatt összegyűlő, a Duna felé áramló vizek szivattyúzása helyett, terveznek-e gravitációs vízlevezetést? Ha igen, milyen sikeres referencia létezik középfolyású folyószakaszokon?

    A csónakházakból való vízre jutás technikai és tereprendezési feltételei szerepelnek-e majd a tervekben?

    Az ide tervezett, ide nem való mobil gátért ki vállal felelősséget?

    Miért nem közügy, miért nincs érdemi lakossági tájékoztatás, egyeztetés egy ilyen nagy beruházás esetén, mint egy több kilométeres 55.000 embert érintő védő mű?

    Milyen típusú (föld, beton, mobil) és nyomvonalú (jelenlegi, köztes – adottságokhoz idomuló, és parti) árvízvédelmi megoldásokat vizsgáltak alaposan?

    Eddig mikor, milyen tervek készültek el, kerültek kifizetésre, mit tartalmaztak ezek és miért nem valósultak meg?

    A hatályos rendeletek, törvények szerint a lakosokat időben, maradéktalanul tájékoztatni kell az őket közvetlen érintő, környezetükben tervezett beruházásokról. Az árvízvédelem ilyen beruházás, mivel az itt élők élet- és vagyonbiztonságáról van szó.  Miért nem történt ez meg?

    Mennyibe kerül a “mobilgát” megépítése mellett megerősítendő Nánási út-Királyok útja gát megerősítése, állandó karbantartása?

    A “mobilgát” sérülése esetén teljes védelmet nyújt-e a jelenlegi Nánási út – Királyok útja gát?

    Milyen járulékos munkákat kell elvégezni a Nánási út – Királyok útja gát újjáépítése során (közművek, fakivágás)?

    Ha a gát nem tudja megállítani az árvizet, és nagy területeket önt el a víz, van-e tartalékba helyezett, tehát elkülönített, bármikor felhasználható pénz a helyreállításra, kártalanításra? Mennyi ennek a becsült összege?

    Szakértői vélemények szerint a gát alatt építendő résfal következtében nagyobb területeken vizenyősödés, pincék elöntése, elmocsarasodása lehetséges. Szivattyúzás esetén a talajszerkezet tönkremehet, házak süllyedhetnek meg. Az érintetteknek – akár több ezer ember – az ingatlanjai jelentős értékvesztést szenvednek el, illetve sokuk ingatlanja lakhatatlanná válik. Számolnak-e azzal, hogy az érintettek kártérítést követelhetnek?

    Mire alapozzák, hogy csak résfalas mobil árvízvédelmi fal jön szóba itt, mint megoldás, ha időközben kiderült, hogy az esetleg több kockázatot hoz be, mint amit megold?

    A közgyűlések (Óbuda, Főváros) azt a megoldást támogatták, amit – műszaki okokból – már kétszer elbukott a főváros a tervezés után/alatt. Most megváltozott körülményekre hivatkoznak az újraterveztetéskor. Miért nem tárgyalják újra a testületek is az új helyzetet?

    Felméreti-e az ingatlanok műszaki állapotát az érintett területen főváros és köt-e, folyamatosan fizet-e majd felelősségbiztosítást a lakók javára?

    Miért függesztette fel főpolgármester úr a vízcső-cserét a Római-parton november 30-án? Miért kötött szerződést ugyanerre november elején, amikor terv sem volt még arra, amire pedig szó szerint hivatkoznak az ismertté vált szerződés és mellékletei?

    Hogyan lehetett és lehet alapos geodéziai és hidrológiai megkutatottság nélkül rövid határidővel terveket rendelni?

    Szeptemberben kétszer jelentette be sajtótájékoztatón főpolgármester úr, hogy a tervezés során ismét kiderült, hogy kockázatos lehet a parti védőmű. Miért bízzon benne az érintett lakosság?

    Korlátozza-e, befolyásolja-e hátrányosan a túlzó jogszabályi elvárás (MÁSZ) az itteni optimális védőmű megtetvezhetőségét?

    Jelent-e az előnyökön kívül valamilyen hátrányt, megkötöttséget is, hogy EU forrást vonnak be a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének finanszírozásába?

    A Rómaifürdő Telepegyesület és Ébert Ágoston a Nánási-Királyok útján építendő gátat szorgalmazzák. Ebben az esetben hány fát kell kivágni a gát nyomvonalán Ébert Ágoston és a Rómaifürdő Telepegyesület miatt?

    A Nánási- Királyok útján húzódó, az  Ébert Ágostonék által támogatott nyúlgátból kinövő fák jelentenek-e árvízi kockázatot?

    Jelenleg hány fa van a parton, ami életveszélyes?

    Amennyiben vannak életveszélyes fák a Római-parton, nem volna-e célszerű lezárni az érintett partszakaszt?  Tekintve hogy a legutóbbi viharban is fák dőltek ki és csak a szerencsén múlott, hogy nem történt tragédia.

    Létezik-e olyan város, ahol nem a folyó partján, hanem a város egy belső utcájában oldották meg az árvízvédelmet?

    Milyen magasságúra építhető lemezes mobil falat terveztetnek most a 4 méteres helyett?

A Fővárosi Önkormányzat válaszai a fenti kérdésekre (2017. 02. 17.) Fővárosi Önkormányzat válaszlevele

  • Hogy lehet összekapcsolni a part elhanyagoltságát, gazdátlanságát a parti gáttal?

A Római-part jelenlegi legnagyobb problémája a terület árvízvédelmének megoldatlansága. A III. kerületi önkormányzat egyértelmű célja, hogy a Római-part üdülőövezeti jellege megmaradjon. A rekreációs, a szabadidős, idegenforgalmi, sportolási funkcióját meg kívánja őrizni, és minden ilyen jellegű fejlesztést támogat a területen. Mindennek feltétele azonban a partszakasz védelmének biztosítása, enélkül bármilyen további fejlesztés elképzelhetetlen.

  • Megismerhetők-e a „Csillaghegyi öblözet árvízvédelme” néven futó projektnek feltett külső és belső kérdések (hatóságok, társszervek, lobbisták, EU, levelezők stb.) és az azokra adott válaszok?

Habár az árvíz elleni védekezés, így a védmű megépítése is a hatályos jogszabályok értelmében a Fővárosi Önkormányzat feladata, önkormányzatunk a hozzánk beérkező kérdésekkel, felvetésekkel kapcsolatos álláspontját, illetve a vonatkozó dokumentációkat a közvélemény számára megismerhetővé tette és teszi az önkormányzat hivatalos honlapján.

https://obuda.hu/epites-lakhatas-2/romai-parttalkapcsolatos-dokumentumok/

  • A nyúlgát építése (1965) óta hányszor öntötte el a Duna a Csillaghegyi-öblözetet?

A Csillaghegyi- öblözetet teljes egészében 1965 óta sosem öntötte el a Duna, mert a vizet a védekezések során az emberfeletti erőfeszítéseknek és a gondviselésnek is köszönhetően sikerült mindig a Nánási út – Királyok útja – Duna közötti hullámtérben tartani. Mindazonáltal, a Duna árvízi vízszintjétől függően, az itt élő lakosságot, részben vagy egészben, de ki kellett telepíteni.

A 2013-as eddigi legnagyobb árvíz során a nyúlgátat már több százezer köbméter agyag felhasználásával kellett megtámasztani, és egyes helyeken magasításra is szükség volt. A Barát-patakot földgáttal kellett elzárni, hogy északi irányból a Duna ne tudjon befolyni Békásmegyerre. Egyúttal meg kellett erősíteni az Arany-patak töltését is az Aquincumi lakótelep védelme érdekében, ezen kívül számos helyen buzgár miatt ellennyomó medencék építésére is szükség volt.

  • Mikor, milyen vízállás mellett, hány napra, milyen hosszú szakaszon kellet a meglévő földgátat magasítani, illetve a mentett oldal felől megtámasztani?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek.

Válasz: 2017.01.03.

  • Szakadt-e át valaha a Nánási úti, Királyok útjai földgát?

A nyúlgát építése (1965) óta hányszor öntötte el a Duna a Csillaghegyi-öblözetet? kérdésre adott választ megerősítve, az árvízi védekezésben részt vevő emberek megfeszített munkájának és sokszor csak a szerencsének köszönhetően a Nánási- Királyok útja mentén húzódó földgát még nem szakadt át.

  • Mennyibe kerül évente a jelenlegi földgát–rendszer fenntartása?

Budapest árvízvédelmi rendszere egy egységet képez, melynek része a Római-parti védmű is. A fenntartási költségeket a Fővárosi Önkormányzat biztosítja a rendszer üzemeltetésével megbízott Fővárosi Csatornázási Művek részére.

A kerületi önkormányzat a Fővárosi Csatornázási Művektől függetlenül 5 millió Ft értékű felszerelést tart készenlétben a védekezési feladatokra (pl. 80.000 db homokzsák, csizma, lapát, szivattyú, áramfejlesztő stb.)

  • Mennyibe került a meglévő gátak egyszeri megerősítése, magasítása, majd az ideiglenes védművek visszabontása a 2013 évi árvíz idején?

Budapesten az árvízi védekezési, helyreállítási és védmű karbantartási feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek végzi. Az árvíz után készült összesített védekezési és helyreállítási munkák költségnyilvántartásában külön nincs nevesítve a Római-part. Összességében a Budapestet sújtó árvízi védekezés és helyreállítás közvetlen költsége 4,9 milliárd Ft volt.

A védekezéshez önkormányzatunk logisztikai feladatok ellátásával, védekezési anyagok biztosításával, a kitelepített lakosok ellátásával járult hozzá, saját forrás biztosításával, melynek közvetlen költsége 113 millió Ft-ot tett ki. Mindezek alapján a SenRómai-part 2013-as árvízi védekezésének költsége milliárdos nagyságrendűre tehető.

  • Mennyi volt a földgátak árvízi felügyeletének egy napi költsége 2013-ban?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek.

Válasz: 2017.01.03.

  • Évente átlagosan hány napi védekezésre volt szükség az elmúlt 50 – 60 évben?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek.

Válasz: 2017.01.03.

  • Ha elkészül a part rendezése, ki fogja rendben tartani a partot, sétányt? (Aki eddig se?)

A Fővárosi Önkormányzat, amely a 2012. évi CXC. törvény értelmében a terület vagyonkezelője.

  • Az elmúlt 5 évben mennyit költöttek a Római part karbantartására?

A 2012. évi CXC. törvény alapján, 2013. július 1-je óta a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében vannak a Dunával határos közterületek, így a Főváros feladata a Római-part karbantartása, takarítása és állagmegóvásának biztosítása. A Főváros nem rendelkezik kimutatással a szóban forgó területre 2013-tól fordított költségekről.

A III. kerületi önkormányzatnak a – fővárosi vagyonkezelésbe kerülést megelőző – 2011-2013. közötti időszakban 34,5 millió Ft városüzemeltetési költsége keletkezett a Római-part vonatkozásában. A fentieken túlmenően a későbbiekben kiépült a Kadosa utca új, korábban nem járható szakasza a Nánási út és a Római-part között 232 fm hosszan. Az utca Nánási út felőli 120 m hosszú szakaszán épült gyeprácskő burkolatú parkolóban 79 db normál és 3 db mozgáskorlátozottak részére várakozóhely került kialakításra. A beruházás összköltsége elérte a bruttó 140 millió Ft-ot.

  • A mobilgáttal a Duna keresztmetszetének csökkentése milyen hatással lesz a folyó többi szakaszának árvízi védekezésére? (Budakalász, Szentendre)

A kérdés továbbítva a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak.

  • Amennyiben a mobilgát mellett a Nánási úti földgát is megmarad, akkor azt átépítik, vagy marad jelenlegi állapotában? A mobilgát átszakadása esetén kibírja-e a lökésszerű terhelést?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Önkormányzatnak.

  • Ha a Nánási úti földgát is megmarad, miért mondják, hogy a mobilgát védi meg a Csillaghegyi-öblözetet?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Önkormányzatnak.

  • A hullámtéren jelenleg hány állandó lakos van, illetve hány lakáscélú ingatlan? Őket fogja védeni a mobilgát?

A hullámtéren jelenleg összesen 828 fő rendelkezik bejelentett lakcímmel. A 2002. augusztusi árvíz kapcsán készült egy kimutatás arról, hogy a Római-parton hány olyan lakáscélú ingatlan van, amelyeket az akkori jogszabályok szerint védeni kellett. Ez a lekért tulajdoni lapok tanúsága szerint összesen 39 ingatlan. A 39 lakáscélú ingatlanba bejelentett személyek száma összesen 106 fő volt 2002-ben. Mindezek szerint az üdülőterületen élnek jogszerűen olyan polgárok, akik élet- és vagyonbiztonságuk szavatolásáról gondoskodni kell.

  • A SENTAB vízcső cseréje helyett nincs olyan műszaki megoldás, amellyel javítható? (pl. a kémények furan flex béleléséhez hasonlóan?)

A kérdés továbbítva a Fővárosi Vízművek Zrt.-nek.

Válaszlevél: 2017.01.02.

  • Óbudán 2015-ben feloldották a változtatási tilalmat, hogy „állagmegóvási munkálatok” elvégzésére legyen lehetőség. Mi történt ennek leple alatt?  (Új lakópark engedélyeket adtak ki, ami miatt újra el kellett rendelni a tilalmat. Későn.)

A 2015. év elején feloldott változtatási tilalom, valamint a 2016. októberében elrendelt változtatási tilalom közötti időszakban az építésügyi hatóság egyetlen lakóparkra, sőt egyetlen lakásra sem adott ki építési engedélyt, a kiadott valamennyi építési engedély (5 db) üdülőre vonatkozott. A benyújtott építési engedély kérelmeket a benyújtáskor hatályos jogszabályok figyelembevételével kell az építésügyi hatóságnak elbírálnia. Amennyiben az eljárási jogszabályokban előírtaknak, valamint a hatályos építési előírásoknak megfelel a kérelem és annak mellékletei, ha valamennyi érintett szakhatóság hozzájárulását adta, úgy az építési engedély kérelmet a hatóság nem tudja megtagadni. Ha az üdülő a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) értelmében: a  polgár lakóhelye feltételeinek megfelel, akkor ott lakóhelyet létesíthet, de attól az ingatlan-nyilvántartásban az üdülőként engedélyezett és használatba vett  rendeltetési egység nem válik lakássá. (Ezzel nyilvánvalóan a tiltakozó kérdezők is tisztában vannak, hiszen a résztvevők között az építési előírásokat jól ismerő tervező is található). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 22.§ (1) bek. értelmében: a változtatási tilalom alá eső területen többek között építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani sem szabad.  Értéknövelő beruházás: az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli. Tehát az ingatlan tulajdonosok a meglévő épületeikre vonatkozó  jókarbantartási kötelezettségük végrehajtása során – a változtatási tilalom időszakában – ha a fenti előírások szerint végzik a felújítási, karbantartási munkákat, akkor nem építhetnek be egy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező nyílászárót, jobb hőszigetelő képességgel bíró homlokzatvakolatot sem.

  • Készült-e hidrológiai, műszaki és gazdasági hatástanulmány arról, milyen hatással lehet a Rómain történő folyó szűkítés Budakalász, Szentendre, Horány stb. parti szakaszaira?

A kérdés továbbítva a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak.

  • Az árvízvédelem érdekében, de gazdasági hasznossága miatt is, mikortól tervezik a meder kotrásának megújítását?

A kérdés továbbítva a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak.

  • Ki az egyszemélyi felelős az árvízvédelmi terv jóváhagyásánál?

A kérdés továbbítva a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.

  • Kié most a Római part?  (Régebben úgy mondták, hogy a Fővárosé. De lehet, hogy bizonyos dolgok Óbuda kompetenciájába tartoznak: egyetértési jog, beleszólási jog, véleményezési jog, építési engedély kiadása, tereprendezés, adóügyek, közterületi dolgok, közműellátás?)

A III. kerület tulajdonát képezik a Duna partvonalával közvetlenül határos közterületek, melyek a 2012. évi CXC. törvény alapján 99 évre a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek, így a továbbiakban a Fővárosi Önkormányzat feladata a terület karbantartása és állagmegóvásának biztosítása. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában áll továbbá a Rozgonyi Piroska utca 36 sz. alatti vendégház, valamint a Rozgonyi Piroska utca 28 sz. alatti üdülőépület, mely jelenleg a Horváth „Indián” Pál által vezetett Óbudai Sportegyesület ingyenes használatában van. Tehát a Duna partvonalával közvetlenül határos közterületek ugyan Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában, de a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében álnak.

  • Van-e és milyen kapcsolatban van a Kerület a Fővárossal a Római-part tekintetében?

A Duna partvonalával közvetlen határos, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában álló közterületek a 2012. évi CXC. törvényben foglaltak alapján 99 évre a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek, ezért a terület karbantartásáról és takarításáról a Főváros köteles gondoskodni. Ugyanezeken a területeken a közterület-használati hatósági feladatok ellátása is a Főváros illetékességébe tartozik. A Római-part árvízvédelmének biztosítása, így a gát megépítése, a hatályos jogszabályok értelmében szintén a Fővárosi Önkormányzat feladata.

A Római-parti közterület-használatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat évente egyszer tájékoztatást ad a kerület számára a kiadott engedélyekről.

Az Étv. vonatkozó előírásai alapján a Duna főmedrével közvetlenül határos, azaz a fővárosi vagyonkezelésben lévő telkek esetében kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak van helyi építési szabályzat alkotási jogköre, melyet a törvény Duna-parti építési szabályzatként (DÉSZ) definiál. Miután a Főváros által javasolt tervezés alá vont terület érinti a III. kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó kerületi építési szabályzat megalkotását, ezért a Fővárosi Önkormányzattal együttműködés alapján lefolytatásra kerülő terveztetés indult el 2016 nyarán. A Duna főmedrével közvetlenül határos ingatlanok vonatkozásában a Fővárosi Közgyűlés, míg az ezen kívül eső ingatlanokra Óbuda-Békásmegyer Képviselőtestülete hagyja jóvá a Duna-parti építési szabályzatot.

  • Ki kapja meg a Római partról származó adó- és egyéb bevételeket? Hová került?

Az adóalanyok által fizetett építmény- és telekadó, valamint a gépjárműadó 40%-a, illetve  a szállásadók által beszedett idegenforgalmi adó a III. kerületi önkormányzat bevétele. A római-parti cégek, egyéni vállalkozók által befizetett iparűzési adó a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg. A Közterület-használatokból befolyó összeg szintén a vagyonkezelő Fővárosi Önkormányzat bevétele.

  • Van-e valamilyen feladat- illetve hatáskör megosztás a Kerület és a Főváros között a Római-part tekintetében?

A Duna partvonalával közvetlen határos, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában álló közterületek a 2012. évi CXC. törvényben foglaltak alapján 99 évre a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerültek, ezért a terület karbantartásáról és takarításáról a Főváros köteles gondoskodni. Ugyanezeken a területeken a közterület-használati hatósági feladatok ellátása is a Főváros illetékességébe tartozik. A Római-part árvízvédelmének biztosítása, így a gát megépítése, a hatályos jogszabályok értelmében szintén a Fővárosi Önkormányzat feladata. Római-parti közterület-használatok tekintetében a Fővárosi Önkormányzat évente egyszer tájékoztatást ad a kerület számára a kiadott engedélyekről. Az Étv. vonatkozó előírásai alapján a Duna főmedrével közvetlenül határos, azaz a fővárosi vagyonkezelésben lévő telkek esetében kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak van helyi építési szabályzat alkotási jogköre, melyet a törvény Duna-parti építési szabályzatként (DÉSZ) definiál. Miután a Főváros által javasolt tervezés alá vont terület érinti a III. kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozó kerületi építési szabályzat megalkotását, ezért a Fővárosi Önkormányzattal együttműködés alapján lefolytatásra kerülő terveztetés indult el 2016 nyarán. A Duna főmedrével közvetlenül határos ingatlanok vonatkozásában a Fővárosi Közgyűlés, míg az ezen kívül eső ingatlanokra Óbuda-Békásmegyer Képviselőtestülete hagyja jóvá a Duna-parti építési szabályzatot.

  • Egy-egy római-parti állami telekeladásról, itteni építési engedélyről, ki dönt, milyen kötelmek alapján?

Az elsőfokú építéshatósági ügyekben a kerületi jegyző jár el. Az engedélyezés során a vonatkozó összes építésügyi jogszabályt figyelembe kell venni. Amennyiben ingatlantulajdonosként az önkormányzat az építésügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül, akkor ezekben az ügyekben az eljáró hatóság – a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében – Bp. Főv. Kormányhivatal I. kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya. Ha bármely beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítanak, úgy az eljáró hatóságot a Kormány jelöli ki rendeletében.

Az állami telekeladásokról való döntés nem kerületi és nem fővárosi önkormányzati kompetencia. Az értékesítéshez kormányzati döntés szükséges, melyet az adott ingatlan vagyonkezelője készít elő.

  • Eddig mennyi pénzt költöttek el és mire Óbuda árvízvédelemével kapcsolatban az utóbbi 10 évben? (Fejlesztés, védekezés.)

Budapesten az árvízvédelmi feladatok ellátása a Fővárosi Önkormányzat kötelezettsége. A főváros árvízvédelmi rendszere egy egységet képez, melynek része a Római-parti védmű is. A fenntartási költségeket a Fővárosi Önkormányzat biztosítja a rendszer üzemeltetésével megbízott Fővárosi Csatornázási Művek részére. Az árvizek után készült összesített védekezési és helyreállítási munkák költségnyilvántartásában külön nincs nevesítve a Római-part, de összességében megállapítható, hogy az árvízi védekezés költsége a Római-parton, minden egyes alkalommal többszáz millió, illetve milliárdos nagyságrendűre tehető.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a védekezéshez logisztikai feladatok ellátásával, védekezési anyagok biztosításával, a kitelepített lakosok ellátásával járult hozzá, saját forrás biztosításával, melynek közvetlen költsége 2006-ban 26 millió Ft-ot, 2009-ben 7 millió Ft-ot, 2010-ben 7,7 millió Ft-ot, 2013-ban 113 millió Ft-ot tett ki.

  • Mikor szándékozik a Főváros és a Kerület a lakossággal egyeztetni az árvízvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit?

Ismételten fontos kihangsúlyozni, hogy az árvíz elleni védekezés a hatályos jogszabályok értelmében a Fővárosi Önkormányzat feladata. A konkrét terveket, valamint a megvalósítás mikéntjével és ütemezésével kapcsolatos lakossági kommunikációt is a Fővárosi Önkormányzatnak kell biztosítania.

  • Havaria helyzetben meg tudják-e, meg lehet-e szervezni, és hogyan az 55.000-es lakosság evakuálását?

Természetesen meg lehet és szükség esetén meg is kell tudni oldani a veszélyeztetett lakosság evakuálását. Azonban 55.000 fő tervszerű kitelepítése a feladat összetettsége folytán már Budapest Fővárosi Védelmi Bizottságának (BFVB) a feladata. Ilyen nagyságú szállítási, elhelyezési, ellátási kapacitással a kerületi önkormányzat nem rendelkezik, ezért ezeket a feladatokat az BFVB koordinálja és szükség szerint bevonja az egész főváros területén rendelkezésre álló erőforrásokat. A feladat megoldásában az önkormányzat szervein és a helyi védelmi bizottságon kívül a katasztrófavédelem, rendőrség, mentők, önkéntes mentőszervezetek, önkéntesen segítő polgárok, közösségi közlekedést üzemeltető cégek, teherfuvarozási kapacitással rendelkező cégek és még sokan mások vesznek részt.

  • A Fák a Rómain vagy a Maradjanak a fák a Rómain bejegyzett civil szervezet-e?

A kérdés továbbítva a Fák a Rómain Facebook oldal kezelőjének

Válasz: 2017.01.06.

  • Kihez köthető a Fák a Rómain Facebook oldal?

A kérdés továbbítva a Fák a Rómain Facebook oldal kezelőjének

Válasz: 2017.01.06.

  • A Maradjanak a fák a Rómain felhívásán szerepel, hogy a Magnet Banknál vezetett számlán adományokat gyűjtenek. Kinek a nevén van a bankszámla?

A kérdés továbbítva a Rómaifürdő Telepegyesület elnökének.

  • Mennyi bevétel érkezett erre a számlára?  

A kérdés továbbítva a Rómaifürdő Telepegyesület elnökének.

  • Mire költöttek idáig?

A kérdés továbbítva a Rómaifürdő Telepegyesület elnökének.

  • Várható- e hogy az adományok felhasználását nyilvánossá és átláthatóvá teszik?

A kérdés továbbítva a Rómaifürdő Telepegyesület elnökének.

  • Miért nem tudhatnak a támogatók az általuk támogatott pénz felhasználásáról?

A kérdés továbbítva: a Rómaifürdő Telepegyesület elnökének.

 

 

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás