Budapest, III. kerület, Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja

Az Álomsziget tényei

2010. augusztus 31., 14:47

Az utóbbi napokban, az Álomsziget beruházást egy párt és a sajtó ismét beszédtémává emelte, ám a híradások részinformációkat közöltek, ezért Bús Balázs, a III. kerület polgármestere teljes képet adott a tervezett létesítmény komplexum eddigi történetéről.

2003-ban az ÁPV Rt. annak ellenére privatizálta a Hajógyári sziget déli részét, hogy a kerületi önkormányzat levélben hívta fel a figyelmet, hogy ez aggályos lehet. Bús Balázs jelezte, a helyhatóságnak a magánosítás megakadályozására nem volt hatásköre, ezért a Tarlós István vezette önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területre. (2005-ben az Állami Számvevőszék is kimondta: a Hadrianus palota romjai védettség alá esnek, ezért a terület jogszerűen nem lett volna értékesíthető.)

A változtatási tilalom 2006 őszén lejárt, ám ezzel egy időben olyan rendezési tervet fogadott el a helyi képviselőtestület, mely jóval szigorúbb beépíthetőségi feltételeket szabott a beruházónak, mint az amúgy irányadó építési törvény. Az érzékelhetőség kedvéért jegyezte meg a polgármester, hogy a Margit szigeten az ottani szálloda emeletráépítéssel 30 méter magas lett, miközben a Hajógyári szigeten az érvényes szabályozási terv szerint csak 18 méter homlokzatmagasság engedélyezhető.

Az önkormányzati képviselők, a rendezési tervről szóló döntésüket a zöld szervezetekkel, köztük a Védegylettel – melynek egyik szakértője akkor Jávor Benedek volt – közösen felkért ÖKO Rt. előzetes környezeti hatástanulmánya alapján hozták meg.

Bús Balázs a Népszabadság hétfői számában leírtakra válaszul közölte, nem igaz, hogy a Fidesz nem tett semmit, hisz 2006-ban a párt kerületi szervezete kérte levélben, hogy az ÁPV Rt.-nél a privatizációs szerződést vizsgálják felül.

2006-ban a beruházó Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft., a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzat kötött háromoldalú megállapodás szerint olyan csatolt beruházásokat vállal az építtető, mely a kerület forgalmát javítja majd. 2009-ben, amikor a Gyurcsány kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az Álomsziget projektet, Bús Balázs levélben kérte a miniszterelnököt, hogy az említett háromoldalú szerződésben foglaltak megvalósulására legyen figyelemmel.

A tájékoztató végén a polgármester három kérdéssel fordult a III. kerület környezeti állapotáért aggódó szervezetekhez. Hol voltak, amikor tavaly a Hajógyári-szigeten 234 fát kivágtak, 134 millió forint kárt okozva ezzel? Miért nem szólalnak meg, amikor a Gázgyár területéről cián szivárog a talajból a Dunába? Miért hallgattak, amikor a Fővárosi Önkormányzat a teherforgalmi stratégia megalkotásával olyan környezeti terhelésnek tették ki az amúgy is túlterhelt Szentendrei utat, ami jelentősen csökkenti a környéken lakók ingatlanjainak értékét és tulajdonosaiknak akár egészségkárosodást is okozhat.

“Bízunk benne, hogy környezetvédelemért és a III. kerületiekért való aggódás, nem csak a kampányidőszakra szorítkozik az LMP-s politikusoknál” – tette hozzá a polgármester.

Háttéranyag