Budapest, III. kerület, Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja

Meghosszabbították a szmogriadó tájékoztatási fokozatát

2015. augusztus 13., 08:44

A megnövekedett ózonkoncentáció rövid idejű hatása veszélyt jelenthet a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek).

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát azért kellett elrendelni augusztus 6-án, mert a fővárosi levegő ózonszintje (O3) – három egymást követő óra átlageredménye alapján – a főváros négy mérőpontján meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3). Ezt a figyelmeztetést hosszabbították meg most (augusztus 12-én). A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) elsősorban 12-18 óra között kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást. – tájékoztatott Budapest Főváros Önkormányzata.

Az ózonnak nincs közvetlen kibocsátási forrása, képződéséhez az ózonképző előanyagok (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, illékony szerves vegyületek) jelenléte, valamint a fotokémiai folyamatokhoz elengedhetetlen, megfelelő intenzitású napsugárzás és magas napi átlaghőmérséklet szükséges. Az alapvető körülményeken, előfeltételeken túl a talajközeli ózon képződési folyamatát a település szélcsendes időjárási állapota elősegíti. Emberi tevékenységekből ózonképző előanyagok részben a gépjárművek kipufogógázaiból származnak, de más égési folyamatokból, szerves oldószerek ipari alkalmazásából, az üzemanyagok forgalmazásából (benzinkutak) és felületkezelési (festési) technológiákból is kerülnek a levegőbe.

Sajnálatos módon azonban a vegetációs időszakban a növények kibocsátásából származó, természetes eredetű illékony szerves vegyületek részaránya még nagyvárosokban is meghaladja az emberi tevékenységből származó vegyületekét, így e komponensek tekintetében bármiféle korlátozás komoly korlátokba ütközik. A problémát súlyosbítja, hogy a felszínközeli ózon fajlagos képződési hatékonysága az előanyagok koncentrációjának csökkenésével növekszik, így a kibocsátás csökkentésével is az arányosnál lényegesen kisebb ózonkoncentráció csökkenést lehet csak elérni. Ahol az elsődleges légszennyező anyagok kibocsátása megtörténik (pl. forgalmas városi utak), ott az ózon koncentrációja általában viszonylag kicsi, hiszen ezek nagyobb koncentrációban az ózon bontásában is részt vesznek, ha azonban ezek az előanyagok felhígulnak, akkor az említett növényi eredetű szerves vegyületekkel összekeveredve – megfelelő intenzitású napsugárzás mellett – jelentős ózonkoncentrációk alakulhatnak ki.