Budapest, III. kerület, Óbuda-Békásmegyer hivatalos honlapja

Állattartás, állatvédelem

Fontosabb információk

Az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet a jegyző:

– az állattartótól az állattartással kapcsolatosan felvilágosítást, adatot kérhet,

– az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat,

– az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet.

A kerület közigazgatási területén állat csak az egészségügyi, állatvédelmi közegészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a környező lakosság nyugalmának szükségtelen zavarása (zaj, bűz, stb.) nélkül tartható. Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával jogszabályi kötelezettségeit, vagy hatósági határozat előírásait megsérti vagy annak nem tesz eleget, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Továbbá a jegyző az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti; végső soron az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

Az eljárás megindítása

Az eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen az Ügyfélszolgálaton, postai úton, telefonon, e-mail-en lehet benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

– a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,

– amennyiben ismert, az állattartó személyes adatait

– a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,

– a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,

Az ügymenet leírása

A bejelentést követően az állattartás helyszínén hatósági ellenőrzést végzünk. Amennyiben az állattartás sérti a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, az állatvédelmi hatóság, azaz a kerület jegyzője határozatban szólítja fel az állattartót a jogszabálysértő állapot megszüntetésére.

Ebnyilvántartás

A Polgármesteri Hivatal a kerület közigazgatási területén tartott ebekről nyilvántartást vezet, amely az ebtartó adatain kívül (név, lakcím, telefonszám) az eb azonosítási adatait (nevét, fajtáját, ivarát, születési évét, színét, chipszámát) és tartási helyét tartalmazza.

Az ebtartó köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni, ha az eb

– a három hónapos kort elérte,

– elhullott, vagy elveszett,

– tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy

– új tulajdonoshoz került.

Az eb bejelentésére vonatkozó nyomtatványt személyesen az Ügyfélszolgálat Ügyfélkapcsolati Irodán, postai úton, vagy e-mailben lehet benyújtani.

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1-től négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel (mikrochip) megjelölve tartható.

Ebösszeírás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B §-a a jegyző hatáskörébe utalja a kerületben található ebek összeírását.

A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez, melynek alapján az adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet. Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az Ávt. 42/A § (4) bekezdés szerinti adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Méhtartás

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

Jogszabályi háttér

– az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. számú törvény

– a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

– földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

– a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

– az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

– a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.) FM rendelet

– veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet

– a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet

– az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997 (V. 28.) FM rendelet

– az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény