Emlékkő a Világ Igazának, ezrek megmentőjének

Hírek
Közzétéve:

 

1912. augusztus 4-én született Stockholmban Raoul Wallenberg, a vészkorszakban zsidók ezreit megmentő, mára ikonikussá vált svéd diplomata. A megszálló szovjet hadsereg – kihasználva antifasiszta érzelmeit – kapcsolatba lépett vele, majd elfogta, Moszkvába hurcolta, végül ismeretlen helyen, ismeretlen körülmények között vesztette életét. Születésének évfordulóját 2001 óta a humánum napjaként tartjuk számon.

A II. világháború budapesti eseményeinek láncolatában szimbolikus szerep jutott a Dunának. A medrébe bombázott hidak a szétszakítottság mementói voltak, míg az ártatlanul kivégzett zsidók temetőjeként, mindannyiunk sorstragédiájának hordozójává vált. Nem véletlen tehát, hogy partjának különböző szakaszai Raoul Wallenberg mellett olyan híressé vált tanúságtevőkről vannak elnevezve, mint Carl Lutz, Angelo Rotta, Slachta Margit, Friedrich Born, Sztehlo Gábor vagy épp itt az óbudai szakaszon Ángel Sanz Briz.

Reviczky Imre, magyar katonatisztet, bátorsága és tettei alapján bátran említhetnénk az előbb felsoroltak között. – fogalmazott az emlékkő avatásán Bús Balázs polgármester megemlékező beszédében.

Reviczky Imre ezredes, posztumusz vezérőrnagy a Magyar Királyi Honvédség tisztjeként, példátlan bátorsággal és emberséggel több ezer deportálásra és munkaszolgálatra hurcolt foglyot mentett meg a haláltól. Reviczky Imrét önzetlen, emberbaráti cselekedeteiért a Világ Igazának választották.

Életszemlélete, humanizmusa, és az 1948-as kommunista fordulat utáni büntetése is kísérteties hasonlóságot mutat Nagy Vilmos honvédelmi miniszterével, aki emlékirataiban ekként foglalja össze tetteinek belső mozgatórugóit: „… minden igazságtalanságon, visszaélésen, hatalmaskodáson felháborodtam és éreztem, hogy ha nem teszem a szenvedők ügyét magamévá, ha nem intézkedem azonnal, akkor magam is tettestársa leszek a bűnösöknek.”

Ők képviselték a II. világháborúban Magyarország jobbik énjét. – tette hozzá a polgármester, majd ekképpen zárta szavait:

Reviczky Imre előttünk álló példája azt igazolja, hogy az egyetemes természettörvények követése – melyek Aquinói Szent Tamás szerint a legfőbb jó felé hajlítják az embert – olyan morális kérdésekben is eligazítást jelentenek, melyek nem mindig tükröződnek az adott társadalmi normák rendszerében, a fennálló hatalom által közvetített értékekben. Az itt álló emlékkő és a rávésett név a tevőleges hazaszeretet hírnöke. Nehéz és erős alapja annak a félelmektől megszabadított, tisztességes és méltányos Magyarországnak, melyet jó szívvel adhatunk tovább gyermekeinknek, unokáinknak.

A beszédet követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a kő lábazatánál és főhajtással tisztelegtek az ezredesre emlékezve, többek között Reviczky Katalin, Reviczky Imre ezredes, posztumusz vezérőrnagy unokája, dr. Szeneczey Balázs, Budapest Főváros főpolgármester-helyettese, Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere,  Prof. Dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója, Tóth Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kabinetvezetője, Horváth Lajos, a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozás Igazgatóságának igazgatója, az önkormányzat tisztségviselői és a civilek. Az eseményen részt vett a köztéri mű alkotója, Kontur András is. Az avatáson Kirchhof Gréta közreműködésével Radnóti Miklós Himnusz a békéről c. versét, valamint Kiss Gy. László tárogatóművész előadását hallgathatták meg az emlékezők.

 

Kiemelt hírek

Óbuda Újság Összes Óbuda újság