A korabeli kartográfia módszereit és technikáit is bemutató tárlat elsősorban Óbuda múltját, egykori ábrázolásait kívánja elérhetővé tenni az érdeklődő közönségnek.
Városlátképek és térképek a korabeli Óbudáról
Az Óbudai Múzeum új időszaki kiállítására belépve egy úgynevezett veduta fogadja a látogatót – ez a festészetben is használt technika tájkép vagy városrész távlati látképe valósághű ábrázolására –, amely mintegy az óbudai várból fikció szerűen kitekintést kínál a korabeli Óbudára. Egy belső enteriőrből mintegy madártávlatból kapunk látképet hangulatbeli és térélménnyel együtt. Hasonló vedutából a most nyílt kiállításon több is megtekinthető.
https://m.youtube.com/watch?v=Z9mKr85kLLo&time_continue=18
Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum igazgatója elmondta, hogy az intézményben már 2013-ban megfogalmazódott ennek a kiállításnak a gondolata, amikor az Óbuda zsidóságának történetét bemutató, valamint amikor a Szent Péter és Pál Főplébánia- templom történetéről szóló kiállításra készültek, mert ahhoz is szükség volt, metszetekre, térképekre. Akkor fogalmazódott meg, hogy ez lényegében egy olyan terület, amely még nincs Óbudára vonatkozóan feldolgozva. Két és fél év koncentrált kutatói munka során tizenöt kulturális intézménnyel és számos magánszeméllyel, adományozóval és kölcsönzővel dolgoztak együtt. Így születhetett meg a kiállítás, amelynek létrejöttéért az igazgató köszönetet mondott a kurátoroknak, Orosz Diána művészettörténész, muzeológusnak és Viszket Zoltán történész, muzeológusnak.
Kelemen Viktória alpolgármester megnyitó beszédében Széchenyit idézve („Csak a múlt megbecsülésén épülhet fel a jelen”) méltatta azt a munkát, amelyet az Óbudai Múzeum végez évek óta. Kifinomult érzékkel nyúlnak azokhoz a témákhoz, amelyeken keresztül be tudják mutatni Óbuda történelmét, kultúrtörténetét. „A fikciótól a valóságig” című kiállítás is ilyen témát dolgoz fel, amelynek segítségével vizuális emlékeken keresztül kaphatunk átfogó képet Óbuda történetéről. A kiállított térképek és metszetek nem egyszerű rajzok, hanem mindegyik egy-egy önálló kis remekmű, képzőművészeti alkotás – tette hozzá az alpolgármester.
Dr. B. Nagy Anikó művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum-Fővárosi Képtár, Metszettár főmuzeológusa szakmai megnyitójából megtudhattuk, hogy miképpen az első igazi szakácsok, gasztronómiai újítók és receptkönyvek írói a XVI. században nagyrészt a hadseregben végigszolgált évtizedes ha
djáratok után kerültek békésebb főúri szolgálatokba, úgy az első veduta- és térképrajzolók is zömmel a regimentben szerezték meg a topográfiai rögzítéshez szükséges tapasztalatokat. A művészettörténész részletesen ismertette a korabeli veduták, rézkarcok, térképek ismert és ismeretlen készítőinek történetét, technikai módszereit.
Orosz Diána kurátortól tárlatvezetése során megtudtuk, a cél az volt, hogy a vizualitáson keresztül ragadják meg Óbudát, és megfogalmazzák azt a helyet és azt a pontosságot, hogy mikor, milyen módon és milyen műfajban jelenik meg Óbuda, ami elsősorban az első kiállítási egységből bontakozik ki. Egy további ilyen kiállítási egység révén megismerkedhet a látogató többek között az egykori kartográfusok eszközeivel, műszereivel, valamint a térképkészítés más, további szerszámaival is.
Az 1600-as évek legelejétől csaknem a XIX. század végéig készült veduták, térképek és metszetek bemutatásával jól nyomon követhető Óbuda és környéke, illetve még a Duna egyes részeinek szabályozásával a térség átalakulása, fejlődése. Akit azonban közelebbről érdekel a téma, az ne számítson gyors tárlatlátogatásra, mert bizony könnyen el lehet veszni a részletekben.
(A kiállítás az óbudaiaknak továbbra is ingyenesen tekinthető meg 2018 április végéig az Óbudai Múzeum nyitvatartási idejében. Cím: Fő tér 1.)
Bodzay Zoltán
