Gondolatébresztő, gondolkodtató estére hívja a közönséget Verebes István a Zsidó Kulturális Napok nyitónapján. Színpadi asztalához három vendéget is invitált: Ledniczky Lívia történészt, a Lauder Javne Iskola főigazgató-helyettesét, Sándor Pál Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőt és prof. dr. Balázs Gábor eszmetörténészt, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektorát. "A meghívott vendégekkel tervem szerint arra keresek válaszokat, […]

"A Szív utca sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit - mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat - a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük" - olvashatjuk Horváth Györgyi tollából a Magyar Narancsban. Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca egy család nőtagjainak emlékein át ereszkedik […]

A főváros III. kerülete, bár távolabb esett a legvéresebb harcterektől, mégis elválaszthatatlan részévé vált az 1956-os eseményeknek, az itt élő emberek pedig ugyanúgy átélték a forradalom viharát, mint bárki más. Egy-egy forradalom legfontosabb eseményeként a katonai összecsapásokra, esetleg az azt kísérő politikai történésekre gondolunk. Ugyanakkor egy szabadságharc – tartson bármilyen rövid ideig – jóval összetettebb […]

Gondoltad volna, hogy a panelházak árnyékában egy egykori zsidó kisváros titkai rejtőznek? Nem köztudott, hogy a budapesti zsidóság magja, éppen itt Óbudán található. Sétánk a lenyűgöző, klasszicista Óbudai Zsinagógától indul, ahol megelevenedik a múlt: megtudhatjuk, hogyan vált a zsidóság a 18-19. századi Óbuda motorjává a Zichy család védelme alatt, és hogyan született újjá a templom […]

"Kertész művei közt Az angol lobogó egyike azon ritka írásoknak, melyeknek nem a holokauszt közvetlen irodalmi feldolgozása jelenti a témáját. A műfaját tekintve leginkább elbeszélésként olvasható szöveg tehát témaválasztásánál fogva különleges helyet foglal el a szerzői korpuszon belül, miután az 1956-os forradalom önéletrajzi jellegű elbeszélését foglalja magába." /Horváth Péter/ A Zsidó Kulturális Napok legszemélyesebb hangvételű […]

A zsidótörvények következtében művészek sokasága veszítette el fellépési és megélhetési lehetőségét Magyarországon. Az OMIKE 1939 és 1944 között működő Művészakciója számukra jelentett menedéket: énekesek, színészek, táncosok, zenészek és képzőművészek kaptak lehetőséget arra, hogy tovább dolgozhassanak. Harsányi László kutatásai és könyvei ennek a történetnek az emberi arcait keresik. A Művészakció zenészei közül negyvenegy művész pályáját dolgozta […]

Gondoltad volna, hogy a panelházak árnyékában egy egykori zsidó kisváros titkai rejtőznek? Nem köztudott, hogy a budapesti zsidóság magja, éppen itt Óbudán található. Kísérletet teszünk a régi zsidó negyed épületei, egykori üzletek és elfeledett temetők nyomainak megkeresésére. Mindemellett az is kiderül, hogy miért mentek vérre egykor a rabbik egy ártalmatlan cicaarcú hal, a kecsege miatt. […]

Hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik? Ha valakitől hiteles választ kaphatunk a felvetésre, az Saly Noémi művelődéstörténész, gasztronómiai múltunk elhivatott kutatója, számos könyv és tanulmány szerzője a témában. Recepteket ment innen is, onnan is, Körner Andrással együtt kutatta ki többek közt Pest egyik legnépszerűbb zsidó süteménye, a bólesz történetét és elkészítési […]

"Egy világítótorony, amelynek fénye minden éjjel suhanva villan át a tengeren, mint egy legyező: aztán nincs semmi, aztán megint van valami." (Musil) Robert Musil a világítótorony metaforájával arra utal, hogy sötétség után újra fény következik. Mi igyekszünk folyamatosan biztosítani a fényt a kultúra és a tudomány "világítótornyainak" jelenlétével. Mindig "legyen valami"! A Társaskör Világítótornyok sorozata […]

Hogyan beszélgessünk a kamaszunkkal úgy, hogy ne minden beszélgetés végződjön vitával? Hogyan segíthetjük őt abban, hogy megtalálja a saját megoldásait, és közben megélje: számít a véleménye, számítanak az erősségei? A workshopon a megoldásfókuszú szemlélet gyakorlati lehetőségeivel ismerkedünk. Konkrét kérdéseken, helyzetgyakorlatokon és erőforrás-keresésen keresztül fedezzük fel, hogyan fordíthatjuk figyelmünket a problémák helyett a kívánt változás és […]

1926-ban Flesch Károly hegedűművész és Dohnányi Ernő zongoraművész három budapesti koncerten szólaltatta meg Beethoven valamennyi hegedű-zongora szonátáját. A kor két legendás magyar muzsikusának rendkívüli vállalkozása előtt tiszteleg Miranda Liu hegedűművész és Borbély László zongoraművész emlékkoncertje, száz évvel később. Az est műsorán Beethoven négy szonátája hangzik el: a korai D-dúr és A-dúr szonáták, valamint az op. […]

Hangverseny Bárdos Lajos halálának 40. évfordulóján   Közreműködik: A Prelude Vegyeskar - Kabdebo Sándor vezényletével valamint a Marczibányi téri Kodály Iskola Leánykara és Vegyeskara - Uhereczky Eszter vezényletével   A műsort vezeti Hraschek Katalin   A belépés díjtalan.      

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület zenés-bábos előadása (kézműves foglalkozással). A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. 4 éves kortól ajánlott, családi program. Helyfoglalás érkezési sorrendben. Az előadás időtartam: kb. 50 perc, kézműves foglalkozás kb. 40 perc […]

A Liszt Ferenc Kamarazenekar muzsikusai és a Bábozd Zöldre Egyesület bábművészei Koncertmester: Tfirst Péter A mese és a klasszikus muzsika találkozása egy izgalmas családi programon, amely egyszerre szól a természet, a környezet és a zene harmóniájáról. Mimó, Csipek és Ficak, a három ismert bábfigura kalandokba keveredik, a Liszt Ferenc Kamarazenekar zenészei segítik őket izgalmas útjukon. […]

Egy kaleidoszkópot elég kissé megmozdítani, és máris új színek, formák és találkozások tárulnak elénk. A Budapesti Filharmóniai Társaság novemberi kamaraestjén ugyanígy változnak a hangszerek, a korszakok és a hangulatok. Az első részben a vonósoké és a zongoráé a főszerep. Dohnányi Szerenádjának két zárótétele a mű két ellentétes arcát villantja fel: a melankolikus, himnikus témára épülő […]