A városrész kialakulásának története röviden:
Újlak a mai Komjádi uszodától a Nagyszombat (korábban Határ) utcáig terjedő Duna menti területen állt. A középkorban Szentjakabfalvának hívták, azóta Buda (majd Óbuda) szerves része. A török hódítás alatt elnéptelenedett, majd német telepesek érkeztek ide, ettől kezdve hívják Újlaknak (Neustift). Az 1873-as városegyesítésnél kapcsolták Óbuda területéhez, ami délen egészen a Margit hídig tartott. Napjainkban a III. kerület határa a Szépvölgyi út vonala, ezért Óbuda-Újlak városrész elnevezés alatt a Szépvölgyi út és a Nagyszombat utca közé eső területet értjük, melyet keletről a Duna, nyugatról a Folyondár utca, a Mikovinyi utca, ennek a Kiscelli Parkon keresztül vezető meghosszabbítása és a Doberdó út határol.
A Bécsi úti Városi Házak öt épülete 1928-ra épült fel az Angol-Magyar Bank beruházási ajánlatát elfogadó Főváros megbízásából, összesen 460 lakással és 34 üzlettel bővítve a szűkös budapesti ingatlan-állományt. Nagy szükség volt rá, mivel a XIX. század második felétől zajló gyors gazdasági fejlődés hatalmas tömegeket vonzott a fővárosba, akik főleg a külterületek falusias jellegű részein telepedtek le – amilyen Újlak is volt ekkor. Nagy kiterjedésű, barakkokból, leselejtezett vagonokból és viskókból álló nyomortanyák születtek, komoly kihívás elé állítva a várospolitikusokat hosszú évtizedeken át. Akkoriban a Városi Házak voltak a legjobb minőségben kivitelezett házak. Mai állapotukban is jól látható a tekintélyes épülettömbök meghatározó formája és magas építészeti színvonala. E témáról Papp Tímea, a Budapesti Városvédő Egyesület kerületi szervezetének alapító tagja beszél majd részletesen.
Újlakkal határos területen, a Bécsi út 96/B szám alatt áll a Budapesti Műszaki Főiskola központi épülete, kerületünk nemzetközi színvonalú felsőoktatási intézménye. A jogelőd intézményekhez illesztett új felsőoktatási épületegyüttes 2005-ben készült el, amelynek elismeréseként tervezője, Bérces László építészmérnök Budapest Építészeti Nívódíjat és Homlokzat Nagydíjat is kapott. A hazai kortárs építészet és kerületünk kiemelkedő épületének ismertetését részünkre személyesen a tervező vállalta. Házigazdánk Gáti József, a főiskola kancellárja lesz.
A főiskola építkezését régészeti feltárás előzte meg. A kutatás során összesen 235 darab, változatos temetkezési rítusú sírt tártak fel a régészek, a szerény, leletanyag nélkül eltemetettektől a gazdag mellékletű sírokig. A temető kiemelkedő jelentőségű lelete egy ún. kocsis sír volt. Az őslakos kelta rituálé szerint végrehajtott temetkezés egy összetört utazó kocsi és az elé fogott lovak maradványait rejtette. A felfedezés értékét növeli, hogy bár Kelet-Pannoniából több kocsistemetkezést is ismerünk, városi temetőből ezt kivéve egyet sem. Sétánkon Óbuda-Újlak római kori leleteiről és a temető feltárásáról Anderkó Krisztiánt régész beszél.
A jövő – a Budai Promenád
A budai belváros napjainkban leginkább közlekedési folyosóként szolgál, pedig alkalmas lenne turisztikai céllal hasznosítható, hangulatos, a gyalogos-közlekedést elősegítő kialakításra. A III. kerület műemléki városrészei, a Fő tér, Szentlélek tér, a Pacsirtamező utca és a Lajos utca közötti terület környéke, a nagy amfiteátrum turisztikai értelemben alig látogatott, egyedi hangulata nem érvényesül megfelelően, holott gyakorlatilag határos, közterület-fejlesztési eszközökkel könnyen összeköthető területekről van szó. E gondolatok mentén készül a Budai Promenád terve, amelyről Sipos Gábor főépítész fog beszéli Óbuda-Újlakon.
A séta és az előadások 2,5-3 órát vesznek igénybe. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az összeállítást készítette: Somlói Viktória
A programmal kapcsolatos további kérdéseket telefonon a 437-85-83 számon, vagy a somloi.viktoria@obuda.hu e-mail címen lehet feltenni.
