A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, a tavalyi költségvetésben a szigorú költségvetési politika és a jó gazdálkodás eredményeként keletkezett többletforrásból 1,595 milliárd forint jut Óbuda-Békásmegyernek fejlesztések támogatására. A 2015-ös költségvetés többletforrásai annak köszönhetők, hogy több munkahely van az országban, a munkanélküliségi ráta csökkent, és 25 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint tavaly év végén.
Az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytattak, amelyben bebizonyosodott, hogy van értelme a munkának – mondta. Az eredmények között említette, hogy csökkentették a személyi jövedelemadó kulcsát, kiterjesztették a családi adókedvezményeket és otthonteremtési program indult. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a kormány arra törekszik: még ebben a ciklusban legyen egy számjegyű az szja adókulcsa. Közölte, fordulópont volt a tavalyi év az államháztartási gazdálkodás tekintetében is, 2015-re nézve az államháztartás hiánya 2 százalék körül lesz, míg az államadósság szintje 76 százalék alá csökkenhet.
A miniszter arról is beszélt, hogy jelentősen javította az önkormányzatok helyzetét az összesen 1370 milliárd forintnyi adósságuk átvállalása, a III. kerület esetében 2,6 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át. A Fővárosi Önkormányzatot is segítették, 2010 óta a kormány 222,4 milliárd forintot fordított a kötelezően ellátandó helyi közösségi feladatok támogatására, átvették a főváros és a BKV adósságát, és plusztámogatásokat juttattak Budapestnek – tette hozzá.
Bús Balázs elmondta: a békásmegyeri vásárcsarnok 1980 körül épült, s bár 30 ezer lakos kiszolgálására hivatott, elavult és leromlott állapota miatt funkcióját már nem tudja ellátni, ezért a 2014-ben készült engedélyes terv alapján a hozzá kapcsolódó építményekkel együtt elbontásra kerülnek. A támogatott tervek szerint egy fedett-nyitott őstermelői piaccal, pavilonos jellegű kiskereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátó funkciójú épületrészekkel rendelkező piaccsarnok épül, melyhez nyitott, árkádos terekkel lehatárolt burkolt tér kapcsolódik, összesen mintegy 2500 m²-en. A piac alá 190 férőhelyes mélygarázs is épül. Bús Balázs jelezte, hogy a tavalyi évtől minden közterület alakítási tervüket ún. közösségi tervezés keretében, az érintettek bevonásával valósítják meg. A 4 milliárd forintos vásárcsarnok beruházás első üteméhez szükséges forrás adott, folytatására akkor kerülhet sor, ha a kormányzat a projekt további támogatásában folytatólagosan szerepet vállal. Ebben az esetben a teljes beruházás 2018-ban zárulhat. Bús Balázs polgármester jelezte, a Fővárosi Önkormányzat Tér_Köz pályázatának segítségével a Heltai Jenő tértől északra fekvő (Heltai Jenő tér – Madzsar József utca – Bálint György utca – Füst Milán utca által határolt) közterület rehabilitációja a nagyságrendileg 600 millió forintos forrásból az idei évben megvalósulhat.
A Kiscelli kastély jobb megközelíthetősége, illetve a Kiscelli út és (az átmenő forgalomra tekintettel) a Szépvölgyi út alsó szakaszának tehermentesítése érdekében a Bécsi út-Váradi út csomóponttól egy új főút kialakítását tervezi az önkormányzat. A meghosszabbított Váradi út a Praktiker áruház mögött haladva a Kiscelli Múzeum nyugati részén csatlakozna majd a Kolostor úthoz. A várakozások szerint a Kiscelli út forgalma jelentősen csökkenthető azáltal, hogy a forgalom nagy része az új úton halad. Jelenleg az előzetes vizsgálatok, az engedélyezési tervek készítése zajlik, az építkezés 2017 őszén fejeződhet be.
A III. Kerületi Torna és Vívó Egylet (TVE)a jelentős sportpálya építési és épület felújítási céljai mellett egy vízilabda csarnokként működő uszoda megépítését is tervezi a Kalap utcai sporttelepén. A nagyságrendileg 1,5 milliárd forintos beruházáshoz Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a TVE számára vissza nem térítendő támogatás formájában vállalta (a TAO források lehívásához szükséges) önrész biztosítását.
Az MLSZ TAO forrásai egy műfüves borítású, 40X60m-es méretű félpálya, és egy 20X40m méretű strandlabdarúgó pálya kialakítását, illetve a régi beton borítású kézilabda pálya műfüves borítású, 12X24m méretű labdarúgó grund pályává alakítását fedeznék. Az uszoda épület helyén egy műfüves borítású, 20X40m méretű, kispálya is létesülne. A természetes füves borítású, nagyméretű labdarúgó edzőpályát szabvány méretűvé (105X68m) alakítanák és a hozzá tartozó világítást is felújítanák.
A tervek között szerepel egy új, 500 fő befogadására alkalmas fedett lelátóval rendelkező, utánpótlásképző és szabadidő központ építése is. A Kiscelli köznél található, Texber Kft. 100%-os tulajdonát képező telken, műfüves borítású, körbe palánkkal szegélyezett 40X60m-es méretű félpálya kialakításáról szól a terv (itt a terület tulajdonosa biztosítja a telkén megvalósuló beruházás önrészét).
A MVLSZ TAO forrásai a régi beton borítású kézilabda pálya helyére tervezett, 21X28,5m méretű, 2m mély medencével rendelkező tanuszoda építését szolgálná. A sportcentrum 1,7 milliárd forint értékben újulhat meg.
Bús Balázs polgármester az Árpád Gimnázium épületéről azt mondta, az műemlékvédelmi szempontból is jelentős, de a háborús helyreállítások után csupán egy alkalommal, az 1960-as években renoválták, ekkor az iskola homlokzatának felújítására került sor. 2015-ben, miután az Örökségvédelmi Hivatal kiadta az engedélyt, 4,5 millió forint önerőből a főhomlokzat legfelső ablaksorát (12 db ablakot) cseréltek ki. A kormányzati forrás lehetővé teszi az épület összes korszerűtlen (még az 1960-as felújítás során beépített) külső nyílászárójának cseréjét. A nyílászáró-felújítás becsült költsége 90-110 millió forint, attól függően, hogy az Örökségvédelmi Hivatal milyen követelményeket támaszt a pontos kialakítást illetően.
Képgaléria: A kormány által támogatott III. kerületi fejlesztések
