– Magánegyetem alapítását tervezi sajtóhírek szerint az egykori gázgyár területén. Honnan jött az elgondolás, hogy felsőfokú oktatási intézményt alapítson?
– Az óbudai egykori gázgyár épületei annak a kornak a hangulatát tükrözik, amikor Magyarországon a legmagasabb színvonalú volt az oktatás, és amelynek a Nobel-díjasainkat is köszönhetjük. Csak a legszebb angol egyetemek büszkélkedhetnek azzal, hogy az adminisztratív épülettömbök egy háromszög alakú zöldterületet fognak körbe. Óbudát azért is érzem alkalmas helyszínnek egy egyetem számára, mert a legsikeresebb külföldi egyetemek, mint a párizsi Sorbonne vagy a New York-i állami egyetem is a szórakozónegyedek közelében fekszik, a legismertebb budapesti szórakozónegyed pedig éppen Óbuda vagy a közeli Szentendre. Éppen ezért volna nagyon jó, ha a gázgyár területét egyetemi élettel tudnánk megtölteni. Arról nem is beszélve, hogy a Graphisoft Park bérlőinek is vonzerőt jelentene, ha volna itt egy felsőfokú oktatási központ, hiszen eddig Magyarországon az volt a gyakorlat, hogy az egyetem közelében telepedtek le az informatikai cégek, nem pedig fordítva. Pedig a Szilícium-völgy is így alakult ki, vagy említhetném Bostont is. Abban akarunk különbözni, ahogyan ezek az egyetemek viszonyulnak a gazdasághoz, mi ugyanis ez utóbbi igényeit szeretnénk tudásunk legjavával szolgálni. Az akadémiai világ ugyanis még mindig egyfajta arisztokratikus magatartással viszonyul a gazdasághoz, ami a mai, tudásalapú gazdaság korában már nem tartható.
– Hol tart az egyetem alapítása?
– Az első lépés az ingatlan megszerzése volt, amíg ez a fázis le nem zárul, addig a majdani befektetőkkel sem tudtam tárgyalni. Az ingatlan adásvételi szerződését mindazonáltal még nem írtuk alá, több apró kérdés ugyanis még nyitva maradt, nem biztos, hogy a pályázat kiírójának minden elvárását teljesíteni tudjuk, és az önkormányzatoknak is le kell még mondaniuk a területre vonatkozó elővásárlási jogukról. Itt szeretném megjegyezni és megköszönni Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának mindvégig pozitív és segítő hozzáállását. Visszatérve a kérdése: amikor ténylegesen birtokba is lépünk a majdani egyetem telkét, és elkészült az üzleti terv – amelynek kidolgozása már megindult – a következő lépések csak ezután következhetnek. További befektetőkre lesz ugyanis szükség, ezután lehet a majdani oktatói-professzori gárda magját összeállítani, a tananyagot kidolgozni, elvégeztetni az akkreditációt, diákokat toborozni.
– Mennyiből lehet elindítani a magánegyetemet?
– A Graphisoft bérbeadója lesz az egyetemnek, ezért mi végezzük a szükséges ingatlanfejlesztéseket. 20 ezer négyzetméter beépítésével számoltunk, ehhez hozzákalkulálva az egyetem saját lábra állításának első 5-7 évét, mindösszesen körülbelül 60 millió euró szükséges.
– Mi lesz az egyetem profilja?
– Az USA-ban az alapítványi működés, Európában a tandíjmentes állami egyetemek modellje működik. Mi más utat akarunk járni, egy üzletileg orientált egyetemet szeretnénk, ami a természettudományos képzésben ma még ritka. Az intézmény egyben elitegyetem is lesz, egyedülálló módon. Profitorientált tömegegyetemek már vannak, hiszen nagy az igény a tömegképzésre, az elitképzést pedig állami vagy alapítványi egyetemek végzik. Úgy érzem, helye van az elitképzésben is az üzleti megközelítésnek; arra, hogy az abszolút legfelső állásokra esélyes diákok megfelelő üzleti szemlélettel jöjjenek majd ki az iskola kapuján. Ezt pedig jelenleg csak üzleti egyetemeken oktatják, természettudományos intézményekben nem. Tulajdonképpen e szemléletet nem oktatni, hanem sugallni akarjuk, hiszen a majdan nálunk végző szakembereknek profitorientált világban kell megélniük.
– Hogyan zajlana a képzés?
– Elsősorban a hallgató tehetsége számít, de a képzésért tandíjat kell fizetni. Aki tehetséges, az bejut, ha pedig nem tudja kifizetni a tandíjat, az egyetem majd segít forrást szerezni. De ingyenebéd nincs. A tandíj várhatóan a nemzetközileg megszokott mértékű, évente 15-20 ezer euró volna. Az intézmény nemzetközi volna, vagyis nem elsősorban a magyar diákok számára nyílna. A magyar diákok jól teszik, ha megpróbálnak külföldre eljutni, világot látni. Középméretű elitegyetemet tervezünk, évfolyamonként 100-120 fő körüli hallgatósággal.
– Mikor nyithatná meg kapuit az intézmény?
– 2010 őszén, esetleg 2011-ben. Úgy fogalmaznék, ha 2012-ben nem sikerül, akkor kudarcot vallottam az ötlettel.
obuda.hu
