Az első tánclépéseket négyévesen, édesanyja – Ács Vali – balettiskolájában tette meg, majd a Balettintézet növendéke lett, s végül művészi tornával foglalkozott versenyszerűen és Berczik Sáránál ismerkedett meg a ritmikus sportgimnasztikával.
Már úgy tűnt sínen van, amikor egy váratlan fordulattal beiratkozott a Műszaki Egyetemre és le is diplomázott. Ám csupán három évig gyakorolta a hivatását mérnök-üzletkötőként, mert egy újabb találkozás Berczik Sárával megérlelte a döntést, hogy visszatér a tánchoz, tornához, immár tanárként. Beiratkozott a TF edző szakára, ahol 1988-ban újabb diplomával gazdagodott.
1990-ben alapította meg az Óbudai Mozgásművészeti Iskolát, melynek azóta is az Óbudai Kulturális Központ ad otthont. A gének és az évek alatt felhalmozott tudás és tapasztalat a kezdetektől eredményessé tette az iskolát és a növendékeket. Óvodás korú apróságokkal kezdett, akik közül a legrátermettebbek ma is hűségesek mesterükhöz. Ahogy az első csoport elérte azt a színvonalat, ami feltétlenül szükségeltetik a megmérettetéshez helyi és országos versenyeken indultak, s nem eredménytelenül. Ma már több korcsoport és több kiváló táncpedagógus alkotja az iskolát. Számtalan dobogós helyezés, különdíj bizonyítja, hogy a mester és növendékei kiválóan teljesítenek. A Táncpedagógusok Országos Szövetsége 2007-ben a Kiváló Együttes Díj Ezüst fokozatát adományozta nekik, majd 2009-ben az Arany fokozatot is megkapták. Pers Júlia négy elismeréssel is büszkélkedhet: 2005 Réti Piroska Táncpedagógus Nívódíj, 2006 Beczik Sára Díj, 2010 Táncpedagógus Nívódíj,
2011 Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt
– Tanárként a legfőbb igazolás számomra, hogy felnőtt növendékeim közül sokan gyerekkoruk óta velem tartanak, sőt néhányan már hivatásukként tekintenek a mozdulatművészetre.
S tagadhatatlan, hogy a legutóbbi kitüntetés is megerősít abban, hogy végül jól választottam hivatást, s jól is művelem. Persze ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben még inkább arra kell törekednem, hogy megfeleljek az elvárásoknak.
Jó érzés, hogy ezt egy olyan helyen tehetem, ahol a társművészetek is jelen vannak, biztosítva az alkotó légkört, az inspirációt s hozzá a tágas termet és a megfelelő méretű színpadot. A többi már rajtunk áll.
