Augusztus 20-án, államalapításunk évfordulóján, Szent István királyra emlékezünk. Arra az uralkodóra, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és a keresztény hitre építve biztosította a magyarság fennmaradását. Munkája nem csupán politikai tett volt: jövőbe látó bölcsességgel teremtett olyan rendszert, amely képes volt összetartani a Kárpát-medence népeit, és biztosítani az ország békéjét, fejlődését.
Az új kenyér szintén az ünnep jelképe. A frissen aratott gabonából sütött kenyér egyszerre a föld erejének, az ember szorgalmának és a közösség összetartozásának szimbóluma. Ahogyan az aratás a közös munka gyümölcse, úgy az ország építése is közös felelősség: mindannyiunk munkája és összefogása szükséges ahhoz, hogy megőrizzük és tovább vigyük Szent István örökségét.
Az összefogás azonban még nem elég, az is fontos, hogy a megszerzett javakat ne kiváltságosok hasznára fordítsuk, hanem a közösséget építsük, erősítsük vele. A nemzet szorgos munkával megszerzett értékeit mindannyiunk számára tegyük elérhetővé, mert szétszakított, egyenlőtlenül fejlődő nemzet sosem lesz együttműködő és együtt működő közösség.
Augusztus 20. ma is emlékeztet bennünket arra, hogy a szabadság, a biztonság és a jólét nem magától értetődő. A hit, a törvények tisztelete és a közösségért vállalt felelősség az alapja minden tartós építménynek – legyen az egy ország vagy egy család.
Ünnepelve az államalapítást és az új kenyeret, erősítsük magunkban a hitet, hogy a múlt értékeit a jelenben is érvényre juttatva olyan jövőt építsünk, amelyben minden magyar ember megtalálhatja a helyét, és otthon érezheti magát. Mert az államalapítás igazi üzenete ma is az: közösen vagyunk erősek.
