A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-eltérés, többnyire középsúlyos vagy enyhe értelmi fogyatékossággal jár, és különböző, más egészségi problémákkal társulhat. Ezek a száraz, lexikonba foglalt tények, amelyek nem hivatottak a teljességet megmutatni, azt, hogy Down-szindrómával köztünk élő emberek mi mindennel ajándékozhatják meg környezetüket, bennünket: szeretettel és a boldogság képességével.
„Ő huncut, de nem ismeri a gonoszságot.”
Igen jóleső érzés Vicente Del Bosque visszaemlékezését ismét felidézni. A kiváló labdarúgó és edző szinte minden sikert elért a sportban, majd megszületett Down-szindrómás gyermeke…
„A fiam, Álvaro megváltoztatta az életem. Először nagyon nehéz volt és sokat sírtunk. Mindig csak azt mondogattam magamnak, hogy miért velem történt ez meg és nem mással? De aztán ahogy nőtt, az élet megmutatta nekem, hogy minden relatív. Ma már azt mondom, hogy Álvaro áldás a számunkra és képtelenek lennénk élni nélküle! Most, amikor visszatekintek a régi önmagunkra, azt gondolom: micsoda idióták voltunk. Ő ad nekünk nyugalmat és békét. A fiam boldog és mindenkit megfertőz a boldogságával. Ő huncut, de nem ismeri a gonoszságot.”
Bújunk felemás zokniba!
A Down-szindrómával élő emberek időről időre ráébresztenek minket, világunk csak akkor lehet teljes, ha sokszínű és változatos. Mi, akik ebben hiszünk, minden évben március 21-én, a Down-szindróma világnapján felemás zokniba bújva indulunk útnak, megmutatva: nem vagyunk egyformák, és ezt van okunk ünnepelni.
Az elfogadás, az érzékeny figyelmesség egymás iránt, az összetartozás érzése alakít minket valódi közösségé. Legyen szó egy kisebb csoportról, egy kerületben élőkről vagy éppen a társadalom egészéről.
Általuk színesebb és gazdagabb a világunk
A harmadik kerületben működő Baltazár Színház – amelynek támogatói között ott van Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat is – bemutatkozásában így vall küldetéséről: „Az 1998-ban alakult Baltazár Színház az egyetlen olyan színtársulat hazánkban, melynek tagjai értelmi sérült színészek. A Baltazár egyszerre lát el művészi és társadalmi feladatot, hiszen lehetőséget teremt sérült emberek számára, hogy tehetségüket megmutassák, a nézők számára pedig, hogy szembesüljenek e tehetséggel. A színház legfontosabb célkitűzése, hogy magas színvonalon hozzon létre előadásokat, és ezáltal bebizonyítsa, a sérült emberekkel kapcsolatos előítéletek átírhatók: e társadalmi csoport erejét mutatja meg, és azt, hogyan lesz általuk színesebb és gazdagabb a világ.”
Ezért is vagyunk nagyon büszkék önkormányzatunk intézményének, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központnak csapatára, az ellátottak és a munkatársak közösségére egyaránt. Hiszen a központ, amely Down-szindrómával élő embereket is ellát, szintén hozzájárul, hogy egy színesebb és gazdagabb világ részesei lehessünk.
Kerületi rehabilitációs központunk széleskörű szolgáltatásainak fontos részei a művészeti foglalkozások, amelyek kibontakozási lehetőségével és az összetartozás élményével gazdagítják az ellátottak mindennapjait. És a miénket is, hiszen időről időre megmutatják nekünk, hogy milyen jelentős művészeti tevékenységre képesek, így például a hamarosan megrendezendő, immár hagyománynak számító Tavaszi gálájukon mutatnak meg ebből egy csokorra valót. Köszönjük!
