Régi adósságot törlesztett a Duna-parti építési szabályzat elfogadásával a Fővárosi Önkormányzat, és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata: a rendeletekkel lehetővé válik a III. kerületi Duna-parti szakasz, így a Római-part egységes fejlesztése. Ami ugyanakkor hangsúlyozottan a part gyalogos megközelítését, a meglévő zöldfelület megőrzését jelenti. Mint Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere interjúnkban kiemelte: az építési szabályzat, annak érdekében született, hogy a Római-part természetközeli jellegének megőrzése mellett az üdülő-közösségi funkciókat, és az evezős vizi sportéletet támogassa, ne a luxus lakóparkok építését.
A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, valamint helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot (DÉSZ) fogadott el, amellyel immár – hosszú évek előkészítése és társadalmi egyeztetése után – lehetővé válik a III. kerületi Duna-parti szakasz egységes fejlesztése.
A rendelet lehetőséget teremt a III. kerületi partszakasz, a Római-part átjárhatóságának, a part gyalogos megközelítésének megvalósításához, egyúttal a meglévő zöldfelület megőrzéséhez, megújításához. Ez a legfontosabb célkitűzése az építési szabályzatnak, amelyet az érintettek, az ott élők már a tervezés során megismerhettek – mint Béres András alpolgármester a kérdésünkre fogalmazott, predecensértékűen széleskörű volt a társadalmi egyeztetés, a közösségi tervezés, amely a szabályzat kialakítását megelőzte.
„Hosszú és alapos, tényleg példaértékűen széleskörű egyeztetés folyt a Római-part, illetve a Duna III. kerületi szakaszát illetően, Budapest területének egyik legnagyobb közösségi tervezése, több mint 5000 ember megkérdezésével, bevonásával. Ennek eredménye pedig teljesen egybevág Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, és a Fővárosnak az álláspontjával is, s így olyan alapelvek születhettek meg, amit a kerület és a főváros egyaránt támogatni tudott” – mondta kérdésünkre Béres András alpolgármester, jelezve: évekig változtatási tilalom volt érvényben a területen, azaz semmit nem lehetett építeni a Római-parton – Pünkösdfürdő utcától a vasúti hídig -, ez most megszűnik, s a helyébe az új építési szabályzat lép.
„Az emberek nagyon meggyőző többsége, közel 90 százaléka pedig abban foglalt állást, hogy meg kell őrizni a jövőben is a Római-part természetközeli állapotát, annak fejlesztése kizárólag ezen elv mentén valósulhat meg. A III. kerületiek nem szeretnének oda sem lakóparkot, sem más komoly beépítést. Az evezős vizi sportokat támogatják, a nagyteljesítményű motorcsónakokkal és jetskikkel szemben. Ez volt az építési szabályzat origója is, ennek megfelelően kellett, kell azt elfogadnunk, hiszen nem csak a kerületiek, de a budapestiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye is ez a környék” – szögezte le Béres András alpolgármester.
A korábbi gyakorlat 2019-et megelőzően sajnos inkább a beépítésekről szólt. „Nekünk nagyon fontos koncepciónk, hogy növelni már nem szabad a beépítéseket, sőt, csökkenteni kell. Óbuda és a Római-part így is jócskán túl van építve. Az új szabályzat lehetővé is teszi, hogy a Rómain is kisebb épületek felhúzását lehet csak engedélyezni – ez vonatkozik az épületmagasságra is -, lakóparkok építését eleve kizárjuk. Építkezni a sétánytól távolabb lesz lehetséges és ami épül, semmiképp sem lóghat rá a sétányra. Más besorolás alá kerülnek az állami és sportklubok által birtokolt ingatlanok, hisz ők amúgy is közösségi célra szeretnék a területet hasznosítani, ezért ezeken a telkeken esetleges tulajdonosváltozás esetén sem lehet majd üdülőkomplexumot építeni” – sorolta az újításokat Béres András.
Összességében, a Római-part közösségi, üdülői jellege erősödne a jövőben az új szabályzat révén, a közkedvelt Római Plázs is mefgmaradna. „A szigorúan nem motoros, evezői sportok, a vendéglátás, a közösségi funkciók, a kultúrprogramok erősítése dominálna. Az emberek nem akarják, hogy túlépüljön a terület és az Önkormányzat sem. A közösségi funkció kerül előtérbe a magánérdekkel szemben – igen, már most is látható, hogy vannak ellenérdekeltek, akik a területen inkább az ingatlanlobbi a profitját kívánnák maximalizálni, azok számára, el kell ismerni, hogy nem feltétlen kedvező a szabályozásunk. De nem is nekik akartunk kedvezni” – jegyezte meg Béres András.
Az alpolgármester hozzátette: azt is fontos volna látni, hogy ez a terület, a Római-part, a Duna ezen szakasza nem optimális lakóhely. Idén éppen az elmúlt tíz év legnagyobb árvize mutatta meg, hogy milyen veszélyes hullámtérbe építkezni és azt pedig nyilván senki nem szeretné, hogy a lakóhelyén rendszeresen árvizektől kelljen tartania.
