Mit szól ahhoz, hogy Menczer Tamás nem venne öntől használt autót?
Ki az a Menczer Tamás?
Nem mondja, hogy nem hallott még a Fidesz kommunikációs igazgatójáról, aki akkor kezdett pártbéli szárnyalásba, amikor nekiállt Magyar Péterrel kardoskodni!
Ja, dehogynem, ugye, ő volt az, aki aláírta annak idején a külügyminisztérium 300 milliárd forint értékű kínai lélegeztetőgép-beszerzéseit? Igen, emlékszem. Nos, ha épp ő nem venne tőlem autót, attól még nyugodtan alszom. De hogy kerültem nála szóba?
Egy videóban említette meg a nevét aznap, amikor ismét kikerült az ön büntetőügyének egyik dokumentuma a kormánypropagandához, egy vádalkut kötött személy tanúvallomása.
A személyes meggyőződésem az, hogy ezeket a nyomozati anyagokat a magyar ügyészség szivárogtatja ki, amivel egyébként súlyosan veszélyeztetne egy jogállami nyomozást, de ez a nyomozás nyilvánvalóan nem felel meg a jogállami kritériumoknak, tehát csak politikai célokat szolgál. Valójában nem is nyomozásról van szó, hanem egy politikai per előkészítéséről.
Ön korábban feljelentést is tett a szivárogtatás miatt. Hol tart ez az ügy?
Én ebben az ügyben számos feljelentést tettem, ahogy a bírósági meghallgatásaimon is jeleztem, hogy jogsértéssel vádolom a szivárogtatókat. Érdekes módon, ebben az ügyben még csak egy nyomozást elutasító határozatot sem kaptam, vagyis az úgynevezett nyomozást folytató ügyészséget egyáltalán nem érdekli az, hogy hivatalosnak tűnő belső információk kerülnek ki tőlük. Ez már csak azért is érdekes, mert ha az ügyészség ezt láthatóan érdektelenül szemléli, akkor mi az ördögért voltak többen is letartóztatva kilenc hónapig, köztük én is azzal a váddal, hogy befolyásolni akarjuk a nyomozást? Hiszen a szivárogtatás mi más volna, mint a nyomozás befolyásolása? Nos, ebben az ügyben már nemcsak a ló füle látszik ki, hanem egy egész ménes. És igyekszem már most megelőzni a következő kérdését: nem, azóta sem tudok arról, hogy az ügyemben bármi új nyomozati cselekmény vagy érdemi előrelépés lett volna a szabadlábra kerülésem óta, vagyis már csak ezért sem érthető, hogy miért akart az ügyészség továbbra is bent tartani, ahogy az sem, hogy minden érdemi nyomozati cselekmény végrehajtása nélkül miért ragaszkodott a letartóztatásomhoz kilenc hónapig. Még jó, hogy a bíróság végül átlátott a szitán.
És mi volt a szita mögött?
Az, hogy nem követtem el semmit. Az, hogy politikai okokból, koholt vádakkal, törvénytelenül tartottak bent kilenc hónapig. Az, hogy koholt, politikai motivációjú vádakkal, törvénytelenül fosztottak meg a családommal való érdemi kapcsolattartástól. Az, hogy politikai érdekek miatt, koholt vádakkal, törvénytelenül akadályoztak a polgármesteri teendőim közvetlen gyakorlásában.
És miért épp mostanra időzítették az újabb kiszivárogtatott dokumentum megjelentetését?
Ha őszinte akarok lenni, akkor fogalmam sincs. Csak arra tudok gyanakodni, hogy ez nem volt független azoktól a hírektől, amelyek szerint én a Tisza jelöltjeként fogok elindulni a következő országgyűlési választáson.
De hiszen még jelölt-jelölt sem lett. Listán menne be?
Nyáron hallottam először ezt a pletykát, amit komplett hülyeségnek tartottam. Meg is jelentettem egy cáfolatot, amelyben közöltem, hogy egyrészt nem vagyok a Tisza párt tagja, ami az én értékrendemben eleve kizárja, hogy tiszásként induljak az országgyűlési választásokon, másrészt az én politikai közösségemnek már van jelöltje a kerületben, aki nem én vagyok, magam pedig semmilyen formában, vagyis függetlenként sem kívánok indulni az országgyűlési választásokon. Nekem az a dolgom, hogy polgármesterként irányítsam a III. kerületet, ebbe pedig nem fér bele semmilyen más feladat. Azt hiszem, az emberek joggal várhatják el tőlem azt, hogy ne a pártpolitikával foglalkozzak, hanem a kerület fejlődésével.
És azt tudja, hogy miért hozták összefüggésbe a nevét a Tiszával?
Elképzelésem sincs.
Akkor tippelek: gondolhattak például arra, hogy a Harisnyagyár területén megépülő nagyberuházás megosztotta az ön mögött álló koalíciót, és ezért talán új szövetséges után tapogatódzik.
Az, hogy a mögöttem álló szövetség megosztott ebben a kérdésben, csak azoknak új információ, akik nem követték az elmúlt évek kerületi politikáját. Mi ugyanis egy közös frakciót hoztunk létre, amely öt párt képviselőiből áll. Ebben a frakcióban alapvetően az volt a szabály, hogy ha valaki valamivel nagyon nem ért egyet, akkor akár az egész javaslatot egymaga is megvétózhatja. Erre egyébként eddig nem volt példa…
…ez afféle íratlan szabály?
Igen. Az pedig már 2019 óta bevett gyakorlat, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat, végtelenül elegünk volt ugyanis abból a korábbi, még a fideszes önkormányzati vezetésben megszokott gyakorlatból, hogy a kormánypárti képviselők keze motollaként emelkedett, amikor arra kötelezték őket, mindegy volt, hogy ki mit gondol valójában egy-egy előterjesztésről. Ebben a beruházásban valóban nagyon komoly véleménykülönbség alakult ki. Én eleve azt javasoltam a frakcióülésünkön, hogy aki a terület átsorolásával nem ért egyet, nyugodtan mondhassa el a véleményét, aztán hadd szavazzon nemmel. Mi demokráciát próbálunk működtetni a kerületben, aminek része az is, hogy vannak vitáink egymás közt.
Mik voltak a fő érvek a beruházás ellen és mellette?
A Fidesz-vezette III. kerület a szóban forgó romos, elhagyatott gyárterületre eredetileg plázát szeretett volna építtetni, de az a projekt számos okból ellehetetlenült. A Covid még inkább keresztbe tett az ilyen vagy irodaház-jellegű hasznosításnak, ebből adódóan, amikor a német beruházó értékesítette a területet magát, akkor teljesen világossá vált, hogy azok, akik megveszik, valamiféle lakófunkciót akarnak ott fejleszteni. Az önkormányzatnak nagyjából két lehetősége maradt ezek után. Az egyik, hogy tárgyalunk a jelenlegi tulajdonossal, és megpróbálunk olyan feltételeket kiharcolni ennek során, amelyek a kerület egésze számára is hasznosak, vagy pedig az, hogy a beruházó megszerzi a fejlesztéshez a kiemelt kormányzati státuszt, aminek a birtokában azt és úgy épít oda, amit és ahogy csak akar, semmiben sem kell az önkormányzat szempontjait figyelembe vennie. Vagyis az nem volt egyetlen pillanatig sem kérdés, hogy a lakófunkció mindenképp megvalósul, a cél az volt, hogy ennek feltételeibe legyen beleszólása a kerületnek. Ehhez képest néhányan elenyészően kis számban, de nem tagadom, igen hangosan tiltakoznak a beruházás ellen, de ez messze nem jelenti a kerület többségét, épp ellenkezőleg.
Egy közvélemény-kutatásunk szerint a helyiek az egyik legfőbb problémának a lakhatási válságot tartják, s azzal még a mi szavazóink többsége is egyetért, hogy ezt a problémát kezelnünk kell. Maga a vita szerintem számos elemében méltatlan volt, mert lehet ugyan vágyvezérelt álmokat kergetni, de úgy érzem, a főváros történetében talán az eddigi legkeményebb alku keretében csiholtuk ki a feltételeinket, s hogy finoman fogalmazzunk, az önkormányzat nem adta olcsón a bőrét. Soroljam? Az ingatlanfejlesztő cég négymilliárd forint hozzájárulással támogatja az önkormányzat és a főváros fejlesztéseit. Ez tartalmazza egyebek mellett az óbudai promenád folytatását, a Ladik utca átalakítását, közcélú parkolók kialakítását, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, egy egymilliárd forintos gyalogoshíd kiépítését az új tömb és a Hajógyári-sziget között, valamint 1,2 milliárd forint közvetlen fejlesztési támogatást a kerület részére. Mindezeken túl a beruházó 350 millió forinttal járul hozzá a villamostervezéshez a budai fonódó hiányzó ágánál, a Filatorigátnál pedig megépít egy buszvégállomást. Nem csoda, hogy a politikai érdekektől ezerfelé szaggatott Fővárosi Közgyűlés mindössze két tartózkodás mellett fogadta el a terület átsorolását. Ez ugyanis egy a főváros fejlesztési koncepcióba beleillő, egyértelműen támogatott projekt, ami ellen komolyan vehető szakmai érvek nem hozhatók fel.
Talán nem is elsősorban szakmai érvekről van szó, hanem inkább érzelmi megközelítésről, ami gyakorta ugyanolyan érvényes lehet.
Ezt alá is írnám akkor, ha ez zöldterület volna. De nem az. Egy elhagyatott, közegészségügyi szempontból is veszélyes, romos gyárterületről beszélünk, amely panelekkel van körbevéve.
Említette a Filatori gátat, ahol elég kétes állapotú a HÉV-megálló. A H5 már régóta esedékes felújítása kapcsán vita robbant ki amiatt, hogy Lázár János tárcája csökkenteni akarná a beruházás korábban már kialkudott, például a III. kerületiek és a környező települések által is jóváhagyott terveit. Van most egyeztetés a kormány és az önkormányzatok közt?
Amennyire én tudom, a kormány elhatárolódott a korábbi kommunikációjától, és most már azt mondja, hogy a korábban tervezetthez képest semmilyen csökkentett műszaki tartalomról nincs szó a HÉV felújítása kapcsán. Szerintem a botrány egy elrontott választási bejelentés miatt alakult ki, mivel a kampányra időzítve a kormány valamit mindenképp mondani akart a térség lakóinak, s azt találták ki, hogy most már nagyon hamar el fog indulni a HÉV-fejlesztés. Épp ezért, amennyire én tudom, a kormány tervei szerint egy ütemben írnák ki a tervezést és a beruházást úgy, hogy az 2029 végéig be is fejeződjön. Ehhez az ütemtervhez kellett volna csökkenteni a beruházás műszaki tartalmát.
Volna egyébként ennek a gyorsított ütemtervnek bármilyen realitása?
A napokban járt nálam Kovács Balázs Norbert miniszteri biztos az építésügyi tárca népes delegációjával. Elmondták, hogy minden, általam korábban kialkudott műszaki előrelépés – az akadálymentes állomások, a teljes Békásmegyeri HÉV-állomás akadálymentesítése – megtörténik. Több állomás egyben mikromobilitási pont is lesz, a Tímár utcánál pedig szintbéli átjáró jön létre. Békásmegyeren a nyugati oldalon körforgalom lesz, hogy gyorsuljon a HÉV felé történő autós átkelés. A felújítást várhatóan 2027-2029 között bonyolítják le, addig a közbeszerzés lefolytatása és a tervek véglegesítése történik. A folyamat egészében partnerséget ígért a miniszteri biztos, amire szükség is lesz: a fejlesztés ugyanis nagyjából egy 1,5 éves teljes vágányzárral járhat. A tárgyaláson elmondtam, hogy ez jelentős problémákat okozhat, ebben a kérdésben további szakértői egyeztetés lesz minden érintett bevonásával, hiszen kíváncsi vagyok én arra, hogy a Szentendrei úti dugóban hogyan mennek majd egyperces követési távolságban a pótlóbuszok.
Mi a helyzet most a Római kempinggel? Voltak, akik annak idején úgy vélték, az, hogy ott talán sikerült megakadályozni egy a vízbázist is veszélyeztető gigaberuházást, összefüggésbe hozható az ön ellen folytatott eljárással.
Erős ellensége vagyok annak, hogy a NER építési lobbija helyben sikeres legyen. De nem azért, mintha nem volnék érdekelt a kerület észszerű fejlesztésében, hanem azért, mert ezek a csápok olyan területek beépítésével próbálkoznak, amelyek egész egyszerűen nem alkalmasak erre. Tehát nem rozsdaövezeteket, hanem zöldterületeket akarnak beépíteni, így a Hajógyári-szigetet, a Római kempinget és a Római-part egy jelentős területét. Még soha nem volt ilyen alacsony szintű a kerület beépíthetősége, mint amekkora 2022 óta. Nyilván okoz érdeksérelmet, amikor kitartó munkával megakadályoztuk a Római kemping, a Hajógyári-sziget vagy a Mocsárosdűlő beépítését. Ezek óriási területek, amelyek hatalmas hasznot hozhatnának a szóban forgó köröknek. Végül is, úgy látom, a Hajógyári-sziget kapcsán a NER egy kulturális projekt létrehozásába menekült a tiltakozásunk elől, ami nekem rendben van, mert legalább nem építik be a területet. Mocsárosdűlőn kiütéses győzelmet arattunk, a Római kemping ügye azonban, úgy érzem, még nem zárult le. Nem tartom lehetetlennek egyébként, hogy előremenekülünk, s zöldterületté fogjuk nyilvánítani a szóba forgó részt, annak minden következményével együtt.
Vagyis?
Vagyis nem lehet semmilyen módon beépíteni.
Vannak-e arra utaló jelek, hogy a NER csápjai, ahogy ön fogalmazott, az Otthon start programra építve fölvásároltak különböző fejlesztési területeket Budapesten, például épp a III. kerületben? Ezt azért kérdezem, mert ha valamely beruházó egy 250 lakás feletti projekt esetén vállalja, hogy a lakások 70 százaléka nem haladja meg a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árat – vagyis beilleszthető az Otthon Start kereteibe –, akkor kiemelt beruházásként mentesítést kap számos építési szabály alól.
Békásmegyer északi területe hatalmas földterület. Úgy tudjuk, hogy az ott már egy kézbe került. Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy az Otthon startos modell alkalmazása csak az egyik lehetősége a kormánynak, a másik a kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítás. Utóbbi esetén nem 1,5 millió forintért kell árulni az ingatlan négyzetméterét, hanem bármennyiért. Vagyis megvan a veszélye annak, hogy ilyen, rendeleti úton kierőszakolt beruházásokat fog a kerületekre kényszeríteni a kormány.
Erre a kerületnek semmilyen ráhatása nincs?
Nincs, és tartok tőle, hogy Budapest még parlagon heverő területei áldozatai lehetnek ennek a folyamatnak. Valódi politikai kérdés, hogy egy önkormányzat ilyen esetben megpróbál-e valamiféle, a kerület számára előnyös feltételeket kicsiholni, vagy tehetetlenül nézi a folyamatot. Engem a III. kerület lakosai azért választottak meg, hogy fejlesszem a kerületet. Ezt a feladatot kell csinálnom akkor is, ha kilenc hónapnyi börtön után olykor meglehetősen komoly indulataim vannak azzal kapcsolatban, hogy kikkel és miről kell tárgyalnom.
