Részletes interjút adott az Óbuda-Békásmegyer polgármestere ellen zajló ügyészségi eljárásról a polgármester ügyvédje a Jelennek. Dr. Zamecsnik Péter megerősítette: fél évvel dr. Kiss László letartóztatása után a hatóság ki sem hallgatta, a lefoglalt iratok között pedig semmi olyat nem találtak, amely terhelő lenne rá nézve, letartóztatását pedig úgy hosszabbították meg legutóbb is, hogy annak jogi indokai álláspontja szerint nem állnak fent. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Jelen interjúját.
„A 290, vagy nem is tudom hány szerződésből, ami a gyanúsítás időszakára vonatkozik, összesen négy szerződést látott a polgármester, de azokat se ő írta alá, mert nem az ő dolga. Ezeken egyetlen megjegyzés sincs, egyetlen vessző sincs, amit ő biggyesztett volna oda” – mondja Zamecsnik Péter, a fogvatartott óbudai polgármester ügyvédje, aki szerint ez az egész ügy át van itatva politikával. Az ügyvéd azt állítja: Az, amit az ügyészség három havi munkának tüntet föl – ennyi időnként hosszabbítják meg az ország hatodik legnagyobb önkormányzatát vezető dr. Kiss László fogvatartását – három nap alatt elvégezhető volna. Zamecsnik Péter szerint az ügyészség kettős mércét alkalmaz, hiszen Völner Pál szabadlábon van – holott van személyi átfedés a volt igazságügyi államtitkár és a polgármester ügyében eljáró ügyészek közt –, ahogy Simonka György is; az ügyek közti különbség az, hogy itt jóval kisebb összegről van szó, és Kiss László nem kötődik a kormánypártokhoz, épp ellenkezőleg.
Dr. Kiss László fogva tartását újabb három hónappal hosszabbították meg, és ennek két indoka van. Az első a nyomozati cselekmény sikerességének veszélyeztetése. Ez a pont ön szerint mennyiben tekinthető reálisnak, kiváltképp annak tükrében, hogy az eljárás maga 2021 óta zajlik, tehát azóta bizonyosan van tudomása róla a polgármesternek, vagyis, ha volna mit, akkor valószínűleg már mindent megsemmisíthetett volna.
Igen, ha ezzel a helyzet abszurditására szeretne rámutatni, teljes mértékben egyetértek. Ugyanakkor szét kell választani a civil logikát a büntetőeljárás logikájától. Magam is azt a nézetet vallom, hogy ha egy gyanúsított már több mint négy éve tud arról, hogy egyébként eljárás folyik ellene, márpedig tud, hiszen ez a nyilvánosságra hozott úgynevezett Anonymus-felvételekből kiderült, akkor ez az indokolás teljességgel érthetetlen. Különös tekintettel arra, hogy a polgármester abszurdnak és védhetetlennek tartja az egész ellene megfogalmazott koncepciót, és én ezzel az álláspontjával messzemenőkig egyetértek. A bíróság azonban másképp gondolkozott, s én nem is tehetek mást, mint hogy tiszteletben tartom a bíróság döntését, azzal viszont semmilyen formában nem értek egyet.
Akkor nézzük a fogva tartás másik indokát, ami számomra, civilként, ugyanilyen abszurdnak tűnik: ez a bűnismétlés veszélye. Ez mennyiben tűnik az ön számára életszerűnek?
Ez végképp teljességgel életszerűtlen, különös tekintettel arra, hogy épeszű, normális ember, ha folyik egy eljárás ellene, akkor nem valószínű, hogy további olyan cselekményeket hajtana végre, amelyekkel gyanúsítják, ráadásul a polgármester nem is érzi magát felelősnek, eleve azt mondja, hogy nem követett el semmit. Az indoklásban egyébként szerepelt még egy állítás, jelesül az, hogy Kiss Lászlónak polgármesterként a hivatalban beosztottjai vannak, akiket így-úgy utasíthat.
Ez kissé furcsának tűnik, hiszen a közigazgatási tankönyvek legalapvetőbb ismeretanyagához tartozik, hogy a polgármesternek nincsenek beosztottjai, ellenben a jegyzőnek, mint a hivatal vezetőjének, vannak, s a jegyző nincs függelmi viszonyban a polgármesterrel.
Pontosan erről van szó. Ráadásul a polgármester most is ugyanúgy ellátja a feladatait, csak épp nincs jelen személyesen a hivatalban, utasításokat ad, aláír. Arról nem is beszélve, hogy több felsőbírói és uniós határozatban is szerepel, hogy ilyen esetben meg kéne jelölni, hogy mi volna az a bűncselekmény, amit egyébként valaki megkezdett, de nem fejezett be. Na most erről egyetlen betű sincs a határozatokban, egyebek mellett ez is a fellebbezésünk alapját képezi.
Ugyanakkor, a bűnismétlés veszélye és a nyomozati cselekmény akadályozása, amelyek nyilvánvalóan életszerűtlen indokolások, vajon miért voltak elégségesek ahhoz, hogy például a képviselőtestület alakuló ülésére, ami nagyjából egy egyórás aktus volt, ne engedjék ki a törvényesen megválasztott polgármestert?
Az ügyészségnek ezt a döntését végképp semmi nem indokolta, sőt úgy gondolom, hogy az ügyészség valójában jogszabályt sértett. Mégpedig azért, mert az, aki letartóztatásban van, ártatlan, hiszen nem ítélte el jogerősen semmilyen bíróság. De a letartóztatás mindössze a hely szabad megválasztásának egyfajta korlátozását jelenti, vagyis bizonyos korlátozásokat jelent ugyan, de a politikai jogok korlátozását semmiképpen sem. Márpedig a népképviseleti szervben való bármilyen tevékenység alapjog, amit nem korlátozhat a letartóztatás sem. Az ügyészség ugyanakkor más álláspontra helyezkedett, szerintem jogszabálysértő módon. És miután jelen pillanatban nem a bíróság, hanem az ügyészség az ügygazda, tehát nincs olyan szerv, amely felügyeletet gyakorolna fölötte, a legfőbb ügyészségről egy olyan választ kaptam a testületi ülésen való részvétel elutasításáról, amely semmilyen jogászi gondolkodásnak nem felel meg. De hangsúlyozom, mivel az ügyészségnek nincs kontrollja, ezért nem is lehetett ezzel mit kezdeni.
Ha életszerűtlennek tartjuk az ügyészség áltat megnevezett indokokat, akkor egyébként volna olyan más jogi indokolás, amely megalapozhatná Kiss László letartóztatásának meghosszabbítását?
Igen, volna, de csak abban az esetben, ha lenne konkrét adat vagy bizonyíték arra vonatkozólag, bármi, ami alátámasztaná ezt a veszélyt, hogy ő tanúkkal beszélgetne, bizonyítékokat tüntetne el, vagy mit tudom én, bármilyen szerződést, bármilyen egyéb okiratot el akarna tüntetni. De könyörgöm, mit tüntetne el, amikor már minden dokumentum régesrég az ügyészség rendelkezésére áll? Azért voltak a házkutatások a polgármesteri hivatalban, sőt a polgármester lakásán is, ahol egyébként, szeretném leszögezni, semmilyen rá terhelő iratot, dokumentumot, feljegyzést, semmit nem találtak. A semmiből mit lehetne megsemmisíteni? Ugyanakkor az ügyészség arra hivatkozik, hogy nagyon sok dolga van még a már meglévő adatok elemzésével. Ezt azért erősen kétkedve fogadom, mert megküldték nekem az elmúlt három hónap iratanyagát, na most a helyzet az, hogy azt, amit megküldtek, és ezt a felelősségem teljes tudatában állítom, három nap alatt el lehet végezni. Megismétlem, nem három hónap, hanem három nap alatt. Tehát gyanítom, hogy ennek az eljárásnak, a hosszabbításnak, nem csak jogi indokai vannak.
Ön azt mennyire tartja indokoltnak, hogy a polgármestert, nyilván teljesen véletlenül, a Hír TV kamerái előtt fékszíjon és lábbilincsben vezetik elő a bíróságra?
Ez a propaganda része, teljesen nyilvánvalóan. Ez az ügy át van itatva politikával. Számos ügyben tapasztalom azt, amit most is, hogy a kormányközeli vagy jobboldali sajtóba az ügyészségről gyanúsítotti jegyzőkönyvek, tanújegyzőkönyvek, szakértői vélemények, nyomozati tervek szivárognak ki. Ez is egy megrendezett jelenet volt, és a Hír TV-t azért tájékoztatták róla, hogy ilyen megalázó helyzetben mutathassák dr. Kiss Lászlót.
A polgármester letartóztatását háromhavonta újítják meg. Ön ismer-e Kiss László ügyében olyan új nyomozati cselekményt, amely indokolta volna ezt az immáron második hosszabbítást?
Ez egy bonyolult ügy, amely több szálon fut több ember ellen, és igen, volt eljárási cselekmény, de ezek egyike sem kötődött a polgármester ügyéhez. Ugyanakkor megismétlem, ezeket az eljárási cselekményeket három nap alatt el lehetett volna intézni.
Akkor ezek után meg kell kérdeznem, hogy az ön véleménye szerint az a vizsgálat, amely immáron bő fél éve zajlik, érdemben halad-e? Meghallgatták-e a polgármestert azóta, amióta bevitték?
A letartóztatását megelőzően közölték vele a gyanúsítás tényét, és akkor ki is hallgatták. Azóta nem volt meghallgatása, vallomást sem tett.
Ez egyébként szokásos eljárás ilyen esetben olyan esetben, amikor egy közhatalmi pozíciót betöltő személyről van szó?
Álláspontom szerint az ügyészség kettős mércével mér. Kiss Lászlót 18 millió forinttal gyanúsítják. Völner Pál ügyében ennek a sokszorosáról volt szó. Érdekes módon esetében az ügyészég részéről nem merült föl az összebeszélés és a bűnismétlés veszélye, holott az ő ügyében erre vonatkozóan tényleges adatok vannak.
Ráadásul, ha jól tudom, az ügyész személye legalábbis átfedést mutat a két ügyben.
Igen, van átfedés, ami annyiban érthető, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség látja el mindkét ügyben a nyomozást és a tárgyalási feladatokat is. De megemlíthetném Simonka György ügyét is, ahol, ha jól tudom, bizonyítottan megpróbálták befolyásolni a tanúkat. A kettős mérce legalábbis tetten érhető, az ügyek közti különbség az, hogy itt jóval kisebb összegről van szó, és Kiss László nem kötődik a kormánypártokhoz, épp ellenkezőleg.
A polgármestert azzal vádolják, hogy 2019-től a megválasztása óta 18 millió forint közpénzt szerzett visszaosztott pénzekből, és a gyanú szerint az egyik bűntársával, aki egyébként vádalkut kötött és rá vallott, már évekkel a megválasztása előtt eldöntötte, hogy a közhatalmi pozíciót erre fogják használni a megválasztása esetén. Ezt tagadja a polgármester?
Minden elemében tagadja. Azt kell látnunk, hogy egy egyezséget, megállapodást – ezt a köznyelv vádalkunak hívja – kötött egy gyanúsított, aki egy viszonylag részletesnek tűnő előadást tartott a polgármester szerepéről, amiből csak az nem derül ki, hogy mikor, hol mit és mennyit. Minden más kiderül, de ezek nem. És hát nyilvánvaló, hogy ez egy érdekvezérelt vallomás volt, hiszen ennek hálájaképpen a szóban forgó személy letartóztatását megszüntette az ügyészség. Több felsőbírói határozat is van, amelyben – és ez majd nyilván a perbíróságra tartozik – kifejezik azt a kötelezettséget vagy még pontosabban, fölhívják a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, amikor egy társ valami engedményt, valami kedvezményt kapott a hatóságoktól, legyen az vádalku vagy bármi más, különös gondossággal kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy nem valamiféle érdekvezérelt vallomásról van-e szó. Vagyis a bíróságnak, ha oda kerül az ügy, azt is meg kell vizsgálnia, hogy a vádalku keretében mondottakat mi támasztja alá. Mert mondani, ugye, sok mindent lehet, de azt valahogy alá is kell támasztanunk. Ezzel ebben az ügyben komoly gondok lesznek.
Nagy hírverést kapott az ügynek az az eleme, hogy a polgármester korábban székhelyhasználatot biztosított a házában a vádalkut kötő és rá valló személynek, aki a polgármester feleségével vitt egy közös vállalkozást. Utóbb ez a személy hozott létre egy olyan céget, amely olyan önkormányzati megbízásokat nyert el, amelyekből állítólag visszacsorgatott pénzt a polgármesternek.
Ide illik József Attila sora, hogy az igazat mondd, ne csak a valódit. Kiss László, amíg a bejegyzéshez szükséges volt egy telephely bejelentése, addig megengedte ennek a személynek, hogy oda jelentse be ezt az ominózus céget. Ahhoz a céghez pedig, amely önkormányzati munkákat végzett, polgármester feleségének annyi köze van, mint önnek, meg nekem, vagyis semmi. Semmi. Soha. Semmikor.
Ha jól tudom, a vádalkut kötő személy tanúvallomásában említ egy dátumot is, amikor előre eltervezték, hogy Kiss László polgármesterré választása esetén miként élnek vissza a közpénzekkel. Ezzel csak az a gondom, hogy akkor Kiss Lászlónak a sajtóból kiolvasható információk alapján halványlila sejtelme sem lehetett arról, hogy egyáltalán polgármester-jelölt lesz valamikor a kerületben.
Ez valóban így van, s ennek a személynek a vallomásában számos olyan dátum szerepel, amely nem nagyon felel meg bizonyos történések valódi időbeliségének. De ennek az úrnak majd magyarázatot kell adnia a bíróságon arra, hogy mit és miért mondott.
A gyanú szerint a szóban forgó szerződések túlárazottak voltak, ami azért furcsa, mert számos tanúvallomás tartalmazza azt is, hogy Kiss László kifejezetten azt kérte a munkatársaitól, hogy bizonyos, a gyanúsításban is szereplő feladatokra ne költsenek többet, mint amennyit hivatali elődje, a fideszes Bús Balázs fordított. Vizsgálta ezt valaki?
Egyelőre még nem. Ráadásul nekem mindig komoly gondjaim vannak a túlárazás kérdésével, mert állítólag még szerződéses szabadságban élünk, nincs tervgazdálkodás, bár lehet, hogy közeledünk felé. Magyarul, a szerződő felek megállapodnak egy árban. Nyilvánvaló dolog, hogy szabadon eldöntheti mindenki, hogy ennyiért elvállalja-e a munkát, illetve, hogy annyit, amennyit kérnek érte, kifizet-e. És ehhez képest mi a túlárazás? Arra nem tudok válaszolni, mert ilyen ismeretem nincs, hogy az előző polgármesternél mi mennyi volt, vagy mi mennyi nem volt, de azt tudom, hogy a polgármester nem ír alá szerződést, sőt nem is lát szerződést. A 290, vagy nem is tudom hány szerződésből, ami a gyanúsítás időszakára vonatkozik, összesen négy szerződést látott, de azokat se ő írta alá, mert nem az ő dolga. Ezeken egyetlen megjegyzés sincs, egyetlen vessző sincs, amit ő biggyesztett volna oda. Valamiért még nem tűnt föl a nyomozóhatóságnak, vagy nem értékelték kellőképpen azt a tényt, hogy nem ő írt alá semmit. A másik szempont, ami még ennél is sokkal, de sokkal fontosabb: itt egy hivatali apparátus van, amely működik, számos szintje van. Ugyanakkor az, hogy kinyomtatták-e a kerületi újságot vagy nem, ténykérdés. Azt nem lehet mondani, hogy nem nyomtatták ki, hiszen beszórták az óbudai lakosok levélszekrényébe. Került, amibe került, azt nem a polgármester határozza meg. Ugyanígy, az óvodásoknak szánt órák esetén is: a kérdés, mennyiért szállítja a szállító? Én nem vagyok óraszakértő, nem tudom, majd nyilván lesz olyan, aki ezt megmondja, de ne feledjük, először még azt mondta az ügyészség, hogy nem is voltak teljesítések, aztán rájöttek, hogy mégiscsak voltak teljesítések, de akkor meg azt találták ki, hogy azokat túlárazták. Ez a szokásos menekülési útvonala a nyomozóhatóságnak, csak azt felejtik el, hogy azt kéne tudnunk, hogy mi mihez képest van túlárazva.
A vádalkut tett személy azt mondja, hogy ő az újságonkénti különbözetet, megjelenésenként pár százezer forintot, a lakásában adta át a polgármesternek, aki kockás papíron összegezte a tételeket. Van ennek bármiféle nyoma? Egyáltalán: van bármiféle közvetlen bizonyíték Kiss László ellen?
Nincs. Nincs ellene semmilyen közvetlen bizonyíték. Ami meg a kockás papírt illeti, ilyet végtelenül egyszerű mondani, és persze, bárki bármit mondhat, én is mondhatom, hogy ön megölte Lenint. Ugyanakkor minden egyes állítás akkor ér valamit, ha mögé objektív bizonyítékot tesz a nyomozó hatóság. Na most ilyen nincs. Se a lakáson, se a lakáson kívül, a polgármestert nem érték tetten, nincs fotó, nincs semmi az égegyadta világon ellene. Jól néznénk ki, ha az a jogászi szemlélet uralkodna, hogy ha valaki állít valamit, akkor az mindent visz. Lehet sok mindent mondani, de a bizonyossághoz ennél több kell.
Akkor, ha összegezzük, jelen pillanatban a polgármester ellen két vallomás szól, mindkettőt vádalku keretében tették.
Pontosan így van. Ráadásul ezek egyike csak hallomásból következtet az ő személyére, azt mondja, úgy hallotta, hogy Kiss László a főnök.
A másik esetben pedig, ha jól tudom, a vádalkut kötő személy az első vallomásában kifejezetten tagadja, hogy Kiss Lászlónak bármi köze volna az ügyhöz, majd két-három vallomással később azt mondja, hogy talán mégis ő volt az. Mi történt a vallomások közt?
A szóban forgó személy az első két vallomásában teljes mértékben tagadta a bűncselekmény elkövetését, és arra hivatkozott, hogy minden egyes szolgáltatási szerződés vagy áruszállítási szerződés rendben lezajlott, tételesen, megfelelően. Aztán, érdekes módon, a harmadik vallomás után, kiszabadult. Na most ezt logikailag rakjuk össze.
És ha ön rakja össze, akkor mi jön ki belőle?
Az, hogy egyfajta érdek mentén, az igazsággal és a valósággal mit sem törődve, felelősségelhárító vallomást tett az illető.
Önnek van valamiféle rálátása a védence körülményeire. Kiss László az ország hatodik legnagyobb településének vezetője, akinek a kerületében olyan nagyságrendű beruházások vannak, amelyek, finoman szólva is, magukban rejtik a korrupció lehetőségét. Mennyire életszerű az, hogy valaki ilyen lehetőségek mellett 18 millió forintért tesz kockára mindent?
Ez nyilvánvalóan nem életszerű, de ne is ezzel foglalkozzunk. Kiss László hosszú ideje ugyanabban a lakásban lakik. Ugyanazt a középkategóriájú autót használja. Az esetében semmiféle váratlan, szokatlan, esetleg hirtelen vagyon- vagy jövedelemgyarapodásnak semmi látható jele nincs. Nincs feltűnő összeg a bankszámláján, nincsenek százmilliók a párnacihájában, nem kap szabadalmakból havonta 30 milliót. De ez tulajdonképpen mindegy is, az én dolgom az, hogy majdan a perbíróságon azokat a bizonyítékokat, amelyeket majd az ügyészség állít az ügy végén – még nem tudom, hogy mik lesznek ezek –, darabokra szedjem.
Talán ön is emlékszik arra, hogy annak idején a Legfőbb Ügyészség szóvivője, dr. Fazekas Géza vitte el személyesen Molnár Gyulát a 2010-es önkormányzati választások előtt, majd négy évvel később a Kúria fölmentette őt. A politikai karrierje valójában sosem tért vissza az eredeti medrébe. Most szintén Fazekas Géza magyarázta az ATV-ben, miért kellett Kiss Lászlót elvinni. Nem megelőlegezve ezzel semmit, de ha esetleg bebizonyosodna az ártatlanságra, ki kárpótolja őt a letartóztatásának időszakáért, a kisiklott közigazgatási-politikai pályaívéért?
Elvileg kártérítés nincs, valamiféle kártalanítás van, ami nevetséges összeg. Egyébként is, ki tudja megmondani nekem, hogy egy normális, szabad ember egyetlen napja mennyibe kerül? Sajnos, azt kell mondanom, hogy e tekintetben a magyar jogalkotás fényévekre el van maradva attól, ami szükséges és jogszerű lenne. Szégyenletes, ami itt folyik kártalanítás címszó alatt.
