A fák metszése vagy kivágása esetén 2020 óta törekszünk arra a szakmai és természetvédelmi elvre, hogy a faápolás nyugalmi időszakban történjen, míg vegetációs időszakban élet- és vagyonbiztonsági, illetve közlekedésbiztonsági okokból történjen csak faápolás.
A nyugalmi időszakban végzett faápolás előnye, hogy nem zavarja jelentősen az élővilágot (pl. a fészkelést), a faegyed fiziológiai egyensúlyát kevésbé borítja fel, jól áttekinthető a korona, ellenben az időjárás erősen korlátozza a munkavégzésre alkalmas időszakot, az akár 20–25 m magasban dolgozó szakembernek pedig igen szélsőséges időjárási viszonyok között kell végeznie az amúgy is nehéz és veszélyes munkát.
A vegetációs időszakban végzett ápolási munkák megítélése a legtöbb esetben negatív, hiszen nagy „vérveszteséget” szenved a fa, zavarja a költő vagy fiókákat nevelő madarakat is, de az időjárási viszonyok kedvezőbbek, illetve bizonyos növényfajok esetében kifejezetten előnyös a „zöldmetszés”.
Városüzemeltetésünk 2021-ben összesen 6674 darab fát ápolt: 206 fát vágott ki, gallyazási munkálatok 5705 darab fát érintettek, ifjítást 661 darab fán végeztünk. Fakivágás kizárólag közvetlen veszélyhelyzet, balesetveszély vagy közlekedésbiztonsági kockázatból történt, minden esetben megkértük a szükséges engedélyeket.
A pótlás megtételét pedig a Kormányhivatal által kijelölt, független eljáró hatóság ellenőrzi, a kivágott fák pótlásának határideje a kivágást követő év december 31. A 2021-ben kivágott fák harmada már bepótlásra került. A közterületen kivágott fa csak közterületen pótolható, munkaszervezési és technikai okokból azonban a pótlás sok esetben nem tud ugyanarra a helyrajzi számú közterületre esni.
A tuskó eltávolítása sok esetben nem ár-érték arányos, vagy zoológiai okból nem eltávolítható (a védett holdszarvú bogár vagy cincérfajok lárváinak otthona), vagy például útfelújítás vagy közműcsere várható a területen. Természetesen ezek az „üres” fahelyek is be lesznek ültetve, egy másik közterületen kivágott pótfa fog a helyükre kerülni.
Fontos kiemelni, hogy 2020 novembere és 2022 márciusa között mintegy 1900 fát pótoltattunk be közterületen (magánterületen további mintegy 600 darabot). A pótfák igen nagy termetűek: 1 méter magasan mért törzsük legalább 6 cm átmérőjű, 18–20 cm körméretű, magasságuk 3–7 méter. Az újonnan telepített fák első éves gondozását (eredési garancia) a pótlási kötelezett végzi: heti 60–100 liter vizet kell kijuttatnia fánként, szükség esetén gyomlálni a fatányért és eltávolítani a tő- és törzssarjakat.
A kivágott fák 18%-át a nyárfák (Populus spp.), 15%-át a juharfák (Acer spp., ezek több mint fele az észak-amerikai, invazív zöldjuhar – Acer negundo), 11-11%-át fehér akác (Robinia pseudoacacia, főképp a gömbakác – cv. Umbracullifera) és nyírfa (Betula pendula) teszi ki. Nyárfák kezelésénél két visszavágást követné azok kivágása, de az első visszavágáskor már aláfásítunk, hogy mire eltávolításra kerül a nyárfa, helyét átvegye új faegyed.
Aláfásításnak azt a módszert nevezzük, amikor a kivágásra ítélt fa közvetlen közelébe ültetjük a pótfát, hogy mire ki kell vágni veszélyhelyzettel fenyegető fát, egy új, de már jelentős mérettel bíró egyed átvehesse a helyét. A „Kivágás 2019–2021” ábrán jól látható a csökkenő tendencia, tehát zöldfelület-kezelésünk eredményeképpen egyre kevesebb fa kivágása válik szükségessé.
Az 5705 darab fa esetén elvégzett gallyazási munkák fő okai a közműkonfliktusok, közlekedésbiztonság, lakossági bejelentések. Gallyazási munkák során a fa a teljes koronájára kiterjedő, főképp épületet, parkolót, űrszelvényt vagy közművet veszélyeztető ágait vágják vissza vagy a teljes koronára kiterjed a ritkító metszés.
Fontos hangsúlyozni, hogy a faápolási munkákat speciális végzettséggel rendelkező szakemberek végzik, végezhetik csak. Gallyazáskor a fa fiziológiájába alaposan beavatkozunk, megborítjuk a hormonháztartását és a fizikai egyensúlyát is, ezért legfeljebb csak ágakig történhet visszavágás a tér minden irányába, egyenletesen, hogy a fa ne tudjon kibillenni, kiborulni a helyéről.
Az ifjítómetszés a gallyazás egy speciális fajtája, mikor a vázágakig történik a visszavágás. Ezt a módszert legyöngült fák esetében alkalmazunk, ahol az erőteljes visszavágás arra ösztönzi a fát, hogy nagy, erős hajtásokat fejlesszen. Mind a gallyazás, mind az ifjítás a fa élettartalmának meghosszabbítását is szolgálja.
A 2021. évi faápolási grafikonból jól leolvasható, hogy a gallyazások áprilisi és májusi dominanciája a nagymértékű vegetatív növekedésnek tudható be, ezek oka általában közlekedésbiztonsági kockázat volt. A „Gallyazás 2019–2021” és az „Ifjítás 2019–2021” ábrákon jól látható, hogy faápolásban e két módszer jelentősen emelkedett, a 2021-es csökkenés oka a világjárvány okozta gazdasági nehézség.
Visszavágások után minden esetben speciális, kórokozók és kártevők ellen védelmet jelentő sebkezelő anyaggal történik a fasebek lezárása.
Köszönjük a türelmüket!
Rácz Ferenc Péter városüzemeltetési vezető
Rákóczi László városüzemeltetési referens
dr. Kerényi-Nagy Viktor főkertész
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat városüzemeltetése által 2021-ben végzett faápolási munkái időbeli eloszlása (Forrás: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Biztonságszervezési és Üzemeltetési Főosztály, Rákóczi László)
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat városüzemeltetése által 2019–2021 között végzett kivágások csökkenő tendenciát mutatnak (Forrás: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Biztonságszervezési és Üzemeltetési Főosztály, Rákóczi László)
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat városüzemeltetése által 2019–2021 között végzett gallyazási munkák (Forrás: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Biztonságszervezési és Üzemeltetési Főosztály, Rákóczi László)
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat városüzemeltetése által 2019–2021 között végzett ifjítási munkák (Forrás: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Biztonságszervezési és Üzemeltetési Főosztály, Rákóczi László)
