Közel két évtizede Angliából indult el a kezdeményezés, amely Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. Ez a Házasság hete, amely idén február 10. és 17. közé esik.
Minden pár életében fontos pillanat, amikor az anyakönyvvezető előtt számot adnak arról, hogy milyen körülmények között szeretnének házasságot kötni. Mindez egy olyan, a házasságkötést legalább egy hónappal megelőző hivatali aktus, amelynek része az is, amikor az anyakönyvvezető felteszi a kérdést: a női fél milyen nevet vesz fel a házasságban? Ez nem mindig egyértelműen megválaszolható kérdés – mindazonáltal nem is bonyolult ügy.
A nők ma nyolc lehetőség közül választhatják ki a legmegfelelőbbet a házassági nevek tekintetében – mondta el a hirado.hu megkeresésére Deli Andrea, a főváros III. kerületi önkormányzatának anyakönyvvezetője. Mint megtudtuk, az egyik lehetőség, amikor a feleség megtartja a születési nevét – legyen mondjuk Kiss Bettina. Ha a leendő férj neve Varga Tivadar – magyarázta az anyakönyvvezető –, akkor a menyasszony kérheti a Varga Tivadarné elnevezést, ami egyébként itthon a hagyományos házassági név változat. A nő felveheti a Varga Bettina nevet is, vagy lehet köztes megoldásként Vargáné Kiss Bettina. Az ötös névkód a leghosszabb – jegyezte meg Deli Andrea –, ez a két teljes nevet tartalmazza: az említett példa esetében így Varga Tivadarné Kiss Bettina kerülne az anyakönyvbe.
2004 januárja óta lehetőség van a kötőjeles elnevezésre is, ahol a feleség és a férj vezetékneve tetszőleges sorrendben követi egymást: Kiss-Varga Bettina vagy Varga-Kiss Bettina. Amikor ez a névhasználat bevezetésre került, lehetőség nyílott arra is, hogy a férj vegye fel a feleség nevét, így megszűnt az asszonynév mint terminus alkalmazása is, helyette ma már házassági néven „futnak” a névváltozatok. Deli Andrea tapasztalatai szerint a speciálisan magyar, „-né” képzős elnevezés kiveszőben van, csak elvétve kérnek ilyet az arák. Sosem volt még ilyen népszerű viszont a kötőjeles opció, ami egyre inkább kiszorítja a „-né” plusz születési név változatot.
A férjek szeretnének megjelenni
Ha az anyakönyvvezető felteszi a leendő házaspároknak – vagyis inkább a menyasszonyoknak – a kérdést a névválasztásra vonatkozóan, akkor sokan maradnak a születési névnél. Ha pedig a névváltoztatás mellett határozzák el magukat, akkor többnyire a kötőjeles verziót választják. A „-né” képzős, hagyományos formához jellemzően a leendő férjek ragaszkodnak inkább, és ők is a családi tradíciók miatt, azonban az ezzel kapcsolatos, anyakönyvvezető előtt zajló viták többnyire valamelyik kompromisszumos névváltozat javára dőlnek el. Az is kijelenthető Deli Andrea szerint, hogy a férfiak zöme határozottan igényt tart arra, hogy a feleség nevében is jelenjen meg az, hogy „hozzá tartozik”.
Népszerűek a külső helyszínek
A hagyományokkal való szakítás egyre inkább megjelenik a hivatalos esküvők helyszínválasztásában is. Sokan kérik, hogy az anyakönyvvezető ne a hivatalban, hanem másutt, például étteremben, szállodában, egy parkban, netán – fővárosi önkormányzatról lévén szó – a Duna-parton adja össze őket. Ennek tarifája önkormányzatonként változik, miután a képviselő-testület határoz róla. A külső helyszínen levezetett esküvő a III. kerületben 100 ezer forintba, míg a házasságkötő teremben ez hivatali időn kívül 20 ezer forintba kerül. Van lehetőség díjmentes egybekelésre is: a lényegre szorítkozó „szertartás” hivatali időn belül, legfeljebb két tanú jelenlétével kérhető, irodai körülmények között.
Fontos alapvetés a 30 napos várakozási idő is, amelynek a házassági szándék bejelentésétől a házasságkötésig el kell telnie. Indokolt esetben ettől el lehet térni (el lehet tekinteni), ilyen indok lehet az óbudai anyakönyvvezető szerint jellemzően a baba érkezése, lombikprogramban való részvétel, hitelfelvétel, vagy közeli halállal fenyegetettség.
A házasodási „csúcs” az év folyamán a fővárosiak tapasztalata szerint áprilistól szeptember végéig tart, de már ez sem feltétlenül törvényszerű, egyre többen vállalják be a téli esküvőt. A III. kerület egyébként rendkívül felkapott e tekintetben, tavaly több mint 760 párt adtak össze, nem volt ritka az olyan péntek-szombat sem, amikor félóránként cserélődött a násznép az anyakönyvvezetők előtt.
Az a bizonyos mellérendelő kötőjel
A 2004. január 1-jétől érvénybe lépő törvény jelentősen bővítette a házasságkötéskor felvehető névformák körét. Túl azon, hogy attól kezdve a férj is dönthet arról, hogy a saját teljes nevét viseli vagy a feleség családi nevéhez hozzákapcsolja a saját keresztnevét, a férj és a feleség felveheti a kettőjük vezetéknevéből összekapcsolt névformát – ahogy azt fentebb is említettük.
Az újonnan megjelent, kéttagú, kötőjellel összekapcsolt házassági nevek grammatikai szempontból mellérendelő szerkezetek – olvasható Fercsik Erzsébet A magyar asszonynevek hagyományos és új formái című munkájában. A kötőjellel összekapcsolt házassági nevek népszerűségét részben lélektani okok támogathatják – derül ki az anyagból –, hiszen a névtípus nemcsak a házasságra lépő férfi és nő összetartozását, hanem – a mellérendelő szerkezet révén – az egyenrangúságát is tükrözi.
Bárhogy is döntsenek az érintettek, fontos tudni hogy a névválasztáskor semmi sem lesz kőbe vésve. Ha valaki nem tud azonosulni a házasságkötéskor felvett névvel, bármikor kérhet névváltoztatást háromezer forint illeték befizetése után.
hirado.hu
