A fővárosi vezetést arra kérik, terveiben tartsa a területet a jelenlegi különleges, rekreációs, beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységben.
A volt csillaghegyi bánya területe korábban a Budai Tégla Zrt. tulajdonában volt, melyet a társaság 2012-ben – a mai napig nem tisztázott körülmények között – értékesített Üröm önkormányzatának. A területet 2015. év végén egy gazdasági társaság vásárolta meg Ürömtől azzal a céllal, hogy a volt bánya területén lakóterületi fejlesztést hajtson végre. Ezt követően, tavaly augusztusban az új tulajdonos azzal a szándékkal kereste meg Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának vezetését, hogy a jelenleg külterületi és beépítésre nem szánt, a hatályos helyi városrendezési szabályzat (ÓBVSZ) szerint közpark besorolású ingatlanokat sorolják át beépítésre szánt övezetbe, és az önkormányzat vonja őket belterületbe. Bemutatták a tervezett beépítési koncepciót is, mely társasházas és családi házas beépítést javasol a területen. A cég képviselői részletes tájékoztatást kaptak az önkormányzat szakembereinek és vezetésének ellenérveiről, aggályairól, és hogy az átsorolás csak az Országos Területrendezési Terv (OTRT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (BATRT), valamint a főváros településszerkezeti tervének módosításával történhetne, ugyanis ezek jelenleg nem teszik lehetővé a terület építési övezetbe sorolását.
Idén augusztusban a Miniszterelnökség arról adott tájékoztatást, hogy megkezdte és elkészítette az országos és az agglomerációs tervek felülvizsgálatát, melyet megküldtek véleményezésre az önkormányzatnak. Ebből kiderült, hogy a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének területe mindkét területrendezési tervben átkerült települési térségbe. Ez azt jelenti, hogy a főváros településszerkezeti terve alapján így a kerületi építési szabályzatban beépítésre szánt építési övezetek is kijelölhetők lennének, mely így akár utat nyithat a lakóterületi fejlesztésnek.
Aggályos a terület átsorolása
Bús Balázs polgármester a szeptember 29-ei helyi testületi ülésen elmondta: A volt csillaghegyi bánya területének bárminemű átsorolását több szempontból is aggályosnak tartja. Többek közt azért, mert a kilencvenes évek végén, Ürömön rohamléptekkel megindultak a máig tartó, elsősorban lakóterületi fejlesztések, melyek messze felülmúlják még az agglomerációs települések átlagát is. Ezek nagy része a kerület közigazgatási határára rátelepülve, elsősorban a csillaghegyi bánya szomszédságában mentek végbe (Rókahegyi út menti fejlesztések, volt honvédségi terület). A tervezett fejlesztéseket az önkormányzat már 2005-ben is aggályosnak tartotta a kerületre zúduló várható terhelések, illetve az Üröm belterületét keleti irányból elkerülő út megépülésének elmaradása miatt.
Üröm lakóterületi fejlesztései kapcsán kerületünkre jelentős többletterheket ró az alapintézményi ellátás biztosítása, így különösen az egészségügyi, bölcsődei, valamint óvodai nevelés finanszírozása, melyhez sem a környező települések, sem egyéb forrás nem járul hozzá – hangsúlyozta a polgármester, majd hozzátette: – Üröm özség közlekedési kapcsolata Budapesttel igen speciális, mivel az ürömi lakosok kizárólag a 10-es úton és az Ürömi úton keresztül tudják megközelíteni a fővárost. Emiatt az említett területen jelentős a közlekedési terhelés jelenleg is. Az Ürömi út-Dózsa György úti lámpás kereszteződést önkormányzatunknak saját forrásból, mintegy 183,5 millió forint értékben kellett kiépítenie, hogy javítsunk a helyzeten, melyhez semmiféle segítséget nem kaptunk, ráadásul fővárosi feladat lett volna. Az érintett területen bármilyen új lakóterületi fejlesztés esetén részünkről jogosan felmerülő igény a megfelelő közlekedési kapcsolat biztosítása, ugyanis közúti fejlesztések hiányában az ürömi lakosok a jelenleg is túlterhelt közúti kapcsolatokat veszik igénybe, egyre lehetetlenebbé váló közlekedési helyzetet okozva ezzel Budapestnek, szűkebb értelemben Óbuda-Békásmegyernek. A csillaghegyi bánya esetleges lakóterületi fejlesztése a meglévő közlekedési csomópontokat még tovább terhelné, ami jelentősen megnövelné a környék környezeti terhelését. A HÉV szintbeli keresztezésének megszüntetése nélkül további többletterhelést jelentő fejlesztés semmiképp sem támogatható!
A tervek szembe mennek a környezetvédelemmel is
A terület a fentieken túlmenően csúszásveszélyes, illetve az ökológiai hálózat öko-folyosójának övezetébe is esik. Az országos területrendezési és a budapesti településszerkezeti terv csillaghegyi bányát érintő összes módosítása tehát önkormányzatunk valamennyi környezetvédelmi törekvésének is ellentmond. A szóban forgó területet és közvetlen környezetét érintően a tervezetek módosítását nem támogatom, határozottan ellenzem és károsnak tartom – jelentette ki Bús Balázs polgármester.
Javaslatára a képviselő-testület nem támogatja a volt csillaghegyi bánya és közvetlen környezetének átsorolását az országos és a fővárosi tervekben: sem erdőgazdálkodási térségből települési térségbe, sem nagy kiterjedésű zöldfelületiből települési térségbe. A testület felkéri az Országgyűlést, hogy a tervezetek módosításánál vegye figyelembe az önkormányzat vezetésének véleményét, egyúttal szorgalmazzák a fővárosnál, hogy képviselje Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának álláspontját és Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében tartsa a területet a jelenlegi különleges rekreációs, beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységben.
