Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az “Isten tűzoltójának alakját. A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését. Flórián napját – Május 4-ét – a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Óbudán a tavaly újra állított Szent Flórián szoborcsoportnál koszorúzott az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Zsiga Péter a Kövi Szűz Mária plébánia plébánosa beszédében méltatta a tűzoltók áldozatos munkáját, bátorságát. Szavai után a vendégek elhelyezték koszorúikat a szobornál.
Elsőként Palotai Zsolt tűzoltó ezredes, Veres Péter tűzoltó alezredes és Zsigó Árpád tűzoltó százados parancsnok a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság nevében, ezt követően Kelemen Zsolt elnök a Budapest Tűzoltó Szövetség nevében helyezett el koszorút. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatát Bús Balázs polgármester képviselte és helyezte el a tisztelet virágait, végül Neubrandt Istvánné a Braunhaxler Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület nevében koszorúzott.
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz. Az óbudai szoborcsoport újraállítása is a kerületi önkormányzat és az Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület együttműködésének köszönhető.
