Az alapítvány kezdeményezésére a kutatásban további négy ország – Albánia, Moldova, Románia és Szlovákia – nonprofit szervezetei is részt vettek annak érdekében, hogy átfogó képet kaphassanak a gyermekbántalmazás régiós megítéléséről.
A kutatás egyik legjelentősebb eredménye a gyerekekkel szembeni erőszak témájával kapcsolatban egyszerre jelen lévő fokozott érdeklődés és érzékenység, valamint a szintén jelentős passzivitás között feszülő ellentét.
Mint írják, a lakosság körében ugyan megjelenik az igény a témával kapcsolatos ismeretek bővítésére, a fókuszcsoportos kutatásban részt vevők tapasztalata szerint ugyanakkor a felkínált ismeretterjesztő, támogató programok lehetőségével nem éltek az emberek. Az információk hiánya pedig a bántalmazás felismerését, illetve az azzal szemben történő fellépést is gátolja.
A kutatás eredményei alapján teljes az egyetértés abban, hogy a szexuális bántalmazás, a súlyos fizikai bántalmazás, valamint az egészségügyi tüneteket is okozó elhanyagolás a gyerekekkel szembeni erőszak elfogadhatatlan formáit jelentik.Ugyanakkor a kisebb mértékű fizikai erőszakkal (pl. pofon), valamint a verbális erőszakkal szemben jóval megengedőbb attitűd jelent meg.
A kérdőívet kitöltők negyede részben vagy teljesen egyetértett azzal, hogy a gyerekek fizikai büntetése nem jó, de néha elkerülhetetlen. 15%-uk szerint egy szülőnek akkor van joga megütni a gyerekét, ha fontosnak tartja, hogy a gyerek ne ismételjen meg egy bizonyos viselkedést. A válaszadók szerint Magyarországon 10-ből 6 szülő alkalmaz fizikai fenyítést, ugyanakkor 70%-uk úgy vélte, hogy az emberek figyelmen kívül hagyják, ha azt látják, hogy egy szülő megpofozza a gyerekét. A verbális erőszak megnyilvánulásait (pl. kiabálás, megszégyenítés) tartották a legkevésbé a gyerekekkel szembeni erőszaknak. Ráadásul úgy vélték, hogy ez nagyon általánosan van jelen a társadalomban, 10-ből 7 szülő fegyelmezi így a gyerekét. A verbális erőszak nagyobb elfogadottságát jelzi az is, hogy a gyerekek ilyen esetekben azért nem tettek semmit, vagy nem meséltek róla később, mert nem tartották jelentős problémának – ez derült ki a gyerekek kérdőívre adott válaszaiból is.
A közösségek megerősítése azért is fontos, mert a gyerekek nagyobb része csak kortárs elkövetővel szemben mer kiállni magáért. Egy felnőttel szemben sokkal inkább tehetetlennek érzik magukat, és kevésbé merik vállalni a konfliktust, amit a gyermekjogi követek is megerősítettek. Felnőttel szemben akkor merik vállalni a konfliktust, ha elegendő információval rendelkeznek arról, hogy mit tehetnek ilyen esetben.
A kutatás összefoglalóját és eredményeit ITT találják.
Online összefoglaló.
Óbuda Békásmegyer Önkormányzat hosszú távra köteleződött el a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal. Célunk a harmadik kerületi gyermekvédelmi rendszer megerősítése.
Gyermekjogi hírleveleinkre ITT iratkozhat fel, az együttműködés részleteiről ITT olvashat bővebben.
Az ingyenes jogsegély és tanácsadás részletei.
Az alapítvány NEMECSEK Programja.
Vaskuti Gergellyel, az alapítvány munkatársával készített interjúnk.
