A részletekre is kitérő dokumentum egyértelművé teszi, hogy a tervezett árvízvédelmi létesítmény összhangban van a III. kerület korábban elfogadott határozataival, ezért Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata egyértelműen támogatja a védmű mielőbbi megépítését. Egyben felkéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a kerületiek számára adjon közérthető tájékoztatást a védmű megépítésével kapcsolatban, és javasolja a Fővárosnak a Római-parton, az értéknövekedési hozzájárulás (adó) bevezetését.
Fotó: budapest.varosom.hu
Állásfoglalás a Római-part árvízvédelmének szükségességével és annak módjával kapcsolatban
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata támogatja a Római-part árvízvédelmének mihamarabbi megoldását és üdvözli a Fővárosi Önkormányzat múlt héten született döntését az árvízvédelmi gát megépítésével kapcsolatban.
Erre a döntésre már régóta várt a kerületi és a Római-parthoz kötődő lakosság. Sokan, hosszú évek óta küzdöttek azért, hogy mindez megvalósuljon az Önkormányzattól a helyi civil szervezeteken át a partszakaszért elkötelezett magánszemélyekig bezárólag. Számos kezdeményezés, aláírásgyűjtés és más támogató akció szerveződött a helyi szervezetek és sok ezer olyan polgár részvételével, akik őszintén szeretik a Római-partot.
2005-re Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen elkészítette azt a döntés előkészítő tanulmánytervet, amelynek megállapításai alapján a meghatározó helyi civil szervezetek és a kerületi politikai erők, pártpolitikától függetlenül a partél mentén húzódó árvízvédelmi mű megépítését támogatták és támogatják jelenleg is.
Tekintettel arra, hogy a Római-partra vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatban rendkívül nagy a tájékozatlanság, s ezért sok nyilatkozatban keveredik például a hullámtér és az ártér, fogalma, illetve félreértések adódnak az üdülőterület fogalmát illetően is, érdemes ezeket mindenki számára érthető módon tisztázni:
A jogszabályok értelmében nyílt ártérnek nevezzük azt a területet, amelyet a folyók és patakok medréből kilépő víz – az árvíz – szabadon elönthet.
Mentesített ártér az olyan terület, amelyet épített védőművek védenek a folyók és patakok árvizeinek eldöntésétől. (232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 1.§ 5. és 6. pontja)
A 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet 1.§ fogalommeghatározások 4. pontja értelmében hullámtérnek hívják a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti területet.
A fentiek alapján ártér tehát az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntenének. Az árvédelmi töltések az ártér egy részét mentesítik (védik) az árvizektől, ezért az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek, mentesített ártérnek nevezzük. Hullámtérnek nevezzük pedig a mentesítés előtti ártér azon részét, mely a töltésvonalon kívül a folyó felé esik.
Mivel a part vonala és a jelenlegi árvízvédelmi vonal elválik egymástól, a Római-part ezen szakaszának területe a 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet 1.§ értelmében ma hullámtér.
A Római part a jelenleg hatályos, Budapestre vonatkozó településrendezési tervekben a Településszerkezeti Terv szerint belterületi üdülőterületen, az FSZKT szerint üdülőterületek elnevezésű keretövezetben, míg az ÓBVSZ szerint aprótelkes, valamint kis- és nagytelkes üdülőterületek építési övezetben, de hullámtéren helyezkedik el.
A Római parton az üdülőterületekre (Ü-III-A, Ü-III-K, Ü-III-N/1, Ü-III-N/2) az alábbi előírások vonatkoznak:
Az ÓBVSZ 116. § (3) bekezdése alapján a tárgyi övezetek területén az alábbi funkciók helyezhetők el:
a) üdülőépület,
b) kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület,
c) üdülőtábor, kemping,
d) sportépítmény,
e) vízisport építménye, csónaktároló, csónakház,
f) vízisportot kiszolgáló karbantartó műhely,
g) legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi létesítmény,
h) önálló vendéglátó épület,
i) rekreációt szolgáló egyéb közösségi építmény,
j) művelődési és kulturális épület,
k) közösségi szórakoztató épület,
l) mélygarázs
(4) bekezdés alapján, az övezetek területén
a) lakóépületet vagy – a szolgálati lakás kivételével – lakófunkciót tartalmazó épületet,
b) önálló, nem a rekreációs vagy közösségi létesítményt kiszolgáló irodaházat,
c) nem az idegenforgalmat vagy a rekreációt szolgáló közintézményt,
d) üzemanyagtöltő állomást önállóan vagy egyéb rendeltetésű épületben, illetőleg kocsimosót,
e) ipari, kisipari épületet,
f) önálló, nem a fő rendeltetési egységet szolgáló raktárépületet,
g) nagykereskedelmi épületet, illetőleg rendeltetési egységet
elhelyezni, ilyen célra meglévő épület funkcióját megváltoztatni nem lehet.
Az elmúlt időszakban számos olyan félreérthető és a III. kerületi Önkormányzat évtizedes hatósági munkáját bíráló nyilatkozat, vélemény látott napvilágot, amelyekre feltétlenül szükséges reagálni:
— A Római-parton nem került kiadásra olyan építési engedély, amely ne felelt volna meg a jogszabályi előírásoknak.
— Minden olyan építési engedély, amely lakófunkció kialakítására irányult, elutasításra került az építési hatóság részéről, vagyis az Építési Hatósági Osztály kizárólag az ÓBVSZ 116. § (3) bekezdésében foglalt funkciójú épületek (üdülőépület is) építésére adott ki építési és használatbavételi engedélyt, lakóépületre nem.
— Ugyanakkor fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az építési hatóság a jogszabályoknak és más vonatkozó előírásoknak megfelelő építési engedélyek kiadását nem tagadhatja meg.
A tervezett mobilgát megépítése nem az üdülőknek álcázott többszintes „lakóépületek” megvédése miatt indokolt. A „lakóparkok” fejlesztői az épületek alatti földterületet jelentősen megemelték, így ezek a létesítmények a jelenlegi körülmények között is teljes árvízvédelmet élveznek, ezért ezen ingatlanok tulajdonosai Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat felé egyszer sem szorgalmazták a mobilgát megvalósítását.
Szükséges megjegyezni azt is, hogy – a kerület lakóövezeteiben élő állampolgároktól eltérően – az üdülőingatlanok tulajdonosai az üdülőövezetre vonatkozó adózási szabályok szerint teljesítik adófizetési kötelezettségeiket.
A Csillaghegyen élők és a Római-partra látogatók sokszor a közterületi fejlesztések elmaradását kérik számon rajtunk. Sokan fölháborodva kérdezik, hogy a Római-part miért nem olyan, mint a Kopaszi-gát? Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata csak akkor költhet közpénzt egy terület, így a Római-part fejlesztésére is, ha annak a területnek a védelmét, illetve állapotának megőrzését is biztosítani tudja. A Római-part jelenlegi hullámterében, a folyamatos árvízi veszélyeztetettség miatt mindezek a fejlesztési feltételek nem teljesültek, nem teljesülhettek.
A Római-part árvízvédelmének erősítése feltétlenül szükséges azért is, mert a területen még a múlt század első felében megszerzett lakhatási engedélyek birtokában, jogszerűen élő több mint száz polgár élet és vagyonbiztonságát minden körülmények között meg kell teremteni.
Hasonlóképpen szavatolni kell a parton működő sportegyesületek vagyonbiztonságát és a sportcélú ingatlanok megfelelő védelmét a Duna időszakos áradásától.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Képviselő-testület 2012. szeptember 13-i ülésén az alábbi állásfoglalást, szempontrendszert alakította ki a gátépítéssel kapcsolatban:
Az önkormányzat fontosnak tartja a Nánási út Királyok útja menti fő árvízvédelmi vonal megtartását és a nyomvonalon kiépített fővédmű megerősítését, annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályokban előírt műszaki követelményeknek megfelelve a területen élők élet- és vagyonbiztonságát szolgálja.
Az önkormányzat támogatja a Fővárosi Közgyűlés Római-partot érintő turisztikai-, sport-, rekreációs területek fejlesztésére és védelmére vonatkozó kiemelt, összfővárosi érdekeket szolgáló célkitűzéseit és fejlesztési döntéseit.
Az önkormányzat a Római-part természetközeli állapotának, a turisztikai, sport és rekreációs jellegének megőrzését tartja fontosnak és összhangban a 21/2006.(I.31.) Korm. rendeletben foglaltakkal, nem támogatja a parton a lakófunkció megjelenését, illetve a terület bármilyen jellegű átminősítését és nem szándékozik változtatni az ezzel összefüggésben kialakított helyi adóztatási gyakorlaton sem.
Az önkormányzat szorgalmazza a Fővárosi Önkormányzat felé, hogy a mobilgát megépítése esetén a parti gát által védett ingatlanok értékének növekményét érvényesítse a Főváros az ingatlantulajdonosoknál.
Az önkormányzat mindezeken túl támogatja – a Fővárosi Közgyűlés 2385/2011.(08.31.) Határozatával összhangban – hogy a mobilgát előkészítés során a parti sávban lévő valamennyi fáról felmérés és favédelmi terv készüljön.
Egyúttal üdvözöljük Tarlós István főpolgármester úr legutóbbi törvénymódosítási kezdeményezését, amely azt célozná, hogy a Római-partot olyan övezetbe lehessen sorolni, ahol kizárólag sport- és rekreációs célú építmények emelhetők, mivel ez teljes mértékben összhangban van az előbbiekben bemutatott törekvéseinkkel és céljainkkal.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata határozottan és egyértelműen elutasítja, hogy a Római-part árvízvédelme biztosításának ügyét bármely politikai erő az önös haszonszerzés céljára használja, abból politikai tőkét kovácsolni igyekezzen.
A tervezett árvízvédelmi létesítmény összhangban van kerületünk korábban elfogadott határozataival, ezért Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata egyértelműen támogatja a védmű mielőbbi megépítését.
