Láng Benedek tudománytörténészként vizsgálja új könyvében az újkori magyar történelemmel kapcsolatos titkosírásokat. Ezeket nem neki kellett megfejtenie – többnyire fennmaradtak a dekódoláshoz szükséges rejtjeltáblázatok is –, de így összegyűjtve nagyon sok mindent mondanak el a „titkos történelemről”.
A titkosírásos szövegek legnagyobb része a diplomáciával és a kémkedéssel kapcsolatos, ám orvosok, diákok és nemesek is használtak titkosírást. Az egyik első fennmaradt forrás szerint a magyarországi rejtjelezés Mátyás király idején kezdődött és használata a Rákóczi-szabadságharcban ért a csúcsra, ekkorra a jelrendszerek egyre bonyolultabbak is lettek. A kezdeti monoalfabetikus titkosírásokat, ahol egy betűt mindig ugyanazzal a másik jellel helyettesítenek be, felváltották a homofonikus írások, amikor ugyanazt a betűt több szimbólum is jelezheti, és az egyes szótagoknak és gyakran használt szavaknak is mind-mind külön jele lehet.
A rejtjelezésnek a politikai mellett lehetett magánéleti oka is, és a kétféle motiváció össze is keveredhetett. Erre példa a magyar történelemben II. Rákóczi Ferenc titkos levelezése a lengyel Elżbieta Sieniawskával, akivel az államtitkok mellett külön kódokkal próbálták eltitkolni szerelmüket.
A történész szerint kevés dolognak van nagyobb jövője, mint a modern titkosírásnak, amit ma már az interneten követnek a kódfejtők. Láng Benedek talán izgalmas mai példákat is bemutat az előadásán. Vagy minden maradjon titokban?
A program ingyenes. Mindenkit szeretettel várunk az Óbudai Platán Könyvtárban!