Versenyképesség, fenntarthatóság, élhetőség

Hírek
Közzétéve:

Az önkormányzat vezetése komplex programokat dolgozott ki az elkövetkezendő évekre, négy fő területre koncentrálva: egészségügy, környezetvédelem, szociális ügyek és városfejlesztés. Az önkormányzat a kerületi programok által Óbuda-Békásmegyer fejlesztésének és működésének magasabb szintre emelését tűzte ki célul a lakosság igényeit tükröző, innovatív eszközök, megoldások alkalmazásával. A városfejlesztési program megalkotása, amely Hadrianusról kapta a nevét, Bús Balázs polgármester ötlete volt.

117-ben, éppen 1900 éve lépett trónra Publius Aelius Hadrianus, aki 124-ben municipium rangra emelte Aquincumot. Hadrianus nevéhez egy olyan városalapítási és városépítési korszak társítható, amikor Óbuda (Aquincum) valódi városi településsé vált, így a település magas szinten volt képes kiszolgálni a lakosság igényeit.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata új városépítési korszak alapjait fektette le az elmúlt 10 évben. A Hadrianus Program által innovatív, új tartalommal kívánja megtölteni a helyi városfejlesztési beavatkozásokat a következő, 2020-ig tartó időszakban. Vezérfonalának a „Nagy kerület – Kis közösségek” víziót tekinti. Jövőképe, hogy Budapest III. kerülete a főváros azon része legyen, amely képes a helyi lakosok igényeit kielégíteni és az újonnan beköltözők, illetve a gazdasági szereplők számára is vonzó maradni. E jövőképet három pillér alkotja, amelyek összhangban vannak a térségi rendezési tervekkel és fejlesztési programokkal. Ezek a versenyképesség, a fenn tarthatóság és az élhetőség.

A program elérhető az interneten. Amit én olvastam, rendkívül hosszú és részletes, szakmai program. Ha csak pár mondatban tehetné, mit mondana róla, mi a tervezet lényege?

A Hadrianus Program egy olyan, a III. kerület városfejlesztési tevékenységét meghatározó dokumentum, ami megteremti a kapcsolatot a közép- és hosszú távú elképzelések, vagyis a vízió, valamint az itt lakó emberek által már most is tapasztalható fejlesztések között. A program annak a bizonyítéka, hogy Óbuda-Békásmegyeren a különféle fejlesztési koncepciók nem az asztalfióknak készülnek, hanem azok megvalósítása a cél. Továbbá segíti azt, hogy a változásokat szemlélő lakos is átlássa a kerületben zajló fejlesztések közötti összefüggéseket.

Mi indokolta egy ilyen nagyléptékű terv megalkotását? Kinek az ötletéből jött létre?

A Településfejlesztési Koncepción (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) elkészítése óta eltelt bő két év az aktuális önkormányzati ciklusnak közel a fele, emiatt Bús Balázs polgármester úr indokoltnak látta az ITS-ben meghatározott, gyakran csak koncepcionálisan kidolgozott beavatkozások aktualizálását, konkretizálását, a lefektetett célok teljesülésének áttekintését, továbbá a 2020-ig hátralévő időszak városfejlesztési feladatainak számbavételét, a városfejlesztési feladatok fókuszálását. Továbbá éppen a kerületben lakók, dolgozók, vállalkozók számára lényeges funkciója a tervnek, hogy rögzítse azokat az alapértékeket, amely alapján az önkormányzat hosszú távon eltervezi és végrehajtja a városfejlesztési beavatkozásait. Ezt az értékrendszert a dokumentum találóan ÓBUDA-modellként említ.

Ha jól értelmeztem, az elképzelés valamiképp a városfejlesztési terv továbbfejlesztett változata.

A Hadrianus Program a hosszú távú (15 évre szóló) Településfejlesztési Koncepción (TFK) valamint a középtávú (7 évre szóló) Integrált Településfejlesztési Stratégián (ITS) alapul, és a következő 2-3 évre meghatározott beavatkozásokat tartalmazza.

Ez alapján milyen típusú beavatkozásokra lehet számítani a kerületben, mely tématerületeken várhatóak fejlesztések?

Hét témát különböztetünk meg a programon belül. Ezek a (1) köz- és zöldterület fejlesztés, (2) lakóépületek megújítása, (3) közlekedésfejlesztés, (4) közműfejlesztés, (5) intézményi épületek fejlesztése, (6) komplex városrehabilitáció és (7) az egyéb sport és szabadidős infrastruktúrák fejlesztése. De a Hadrianus Programban is igyekeztünk az integrált megközelítést érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy egy adott fejlesztésnél a többi városi alrendszerre való hatást is vizsgáljuk és figyelembe vesszük. Például egy zöldfelület fejlesztésnél, ami alapvetően egy park, játszótér megújítását jelenti, figyelembe vesszük a környezetének közlekedési rendszerét, hogy a felújítás során ne okozzunk például parkolási problémát. Illetve a terület alatt húzódó közművek állapotát is vizsgáljuk, hogy ne egy-két évvel a fejlesztés után kelljen azokhoz hozzányúlni, úgy, hogy közben egy újonnan létrehozott parkot teszünk tönkre. Természetesen a legfontosabb mindig az ember, akiért egy adott beavatkozás történik.

A közösségépítés évek óta mindenütt megjelenik a városvezetés elképzeléseiben, mint fő szempont. Itt miben köszön vissza?

A közösségépítés kiemelt fejlesztési célként jelenik meg a programban. Az egyes beavatkozásoknál ez az irány jelentheti az utcai- illetve városrészi közösségek szerveződését, digitalizáció kiterjesztését a lakó-, munka-,ügyintézési-, közéleti és rekreációs szokásokban vagy a zöldfelületek közösségi bevonással történő revitalizációját illetve közösségi kiskertek, klubok létrehozásának ösztönzését.

Milyen konkrét fejlesztések szerepelnek a tervekben? Mit emelne ki? Ezek közül vannak már elkészült és készülőfélben lévő beruházások.

Az elmúlt 27 év legnagyobb kerületi beruházását, (1) a Békásmegyeri piac fejlesztését és (2) a közösségi bevonáson alapuló közterületi rehabilitációkat emelném ki. A Békásmegyeri piac felújítása már régóta Észak-Buda egyik leginkább igényelt beavatkozása. Az önkormányzat a Békásmegyeri Vásárcsarnok és a Heltai Jenő tér teljes megújítását tűzte ki célul, annak érdekében, hogy élhető lakókörnyezet alakuljon ki. A megújulás középpontjában a közösségi terek fejlesztése áll. A megújuló piacon a szolgáltatások színvonala emelkedik, emellett egy rendezettebb, tisztább környezet fogadja a vásárlókat, és támogatja a kereskedők munkáját. A projekt lebonyolítása során az önkormányzat kiemelten figyel arra, hogy a jelenlegi bérlők vesztesége az építkezés ideje alatt a lehető legkisebb legyen. Az építkezés ideje alatt az önkormányzat egy ideiglenes piacot hozott létre a Pünkösdfürdő utca–Hatvany Lajos utca sarkán található területen. Az új csarnokot és közösségi teret várhatóan 2019 őszén adják át. Talán egyedülálló a III. kerület abban a tekintetben, hogy közel három éve, minden közterületi fejlesztését az érintett lakosság, civil- és gazdasági szereplők bevonásával készíti elő. Ezáltal szakmai és szabályozási szempontokat egyaránt figyelembe vevő, valós igényekre reagáló fejlesztések valósulhatnak meg a kerületben. A Mészkő utcai park és a Szent Margit Rendelőintézet környezete is olyan közösségi tervezéssel előkészített rehabilitáció, amit idén befejez az önkormányzat. A Boldog Sándor István-, a Szépvölgyi úti- és a Holdudvar parkok fejlesztésére is megvan kormányzati, fővárosi vagy kerületi forrásból a szükséges finanszírozási keret, így a következő fél-egy évben további köz- és zöldterületek újulhatnak meg a Hadrianus Program keretében.

A városrésznek milyen jövőképet vizionált az elképzelés ötletadója és a tervezetet megalkotó szakemberek? Mit várhatunk megvalósulásuktól?

Bús Balázs polgármester úr iránymutatása alapján elkészített Hadrianus Program, összhangban a kerület eddigi fejlesztési elképzeléseivel egy olyan élhető városrészt képzel el, ami közösségi ereje és innovatív megoldásai által modern, biztonságos,szolidáris, továbbá az adottságait és a lehetőségeket kihasználni tudó településsé teszi Óbuda-Békásmegyert.

Sz.Cs.
Óbuda újság

Kiemelt hírek

Óbuda Újság Összes Óbuda újság

Kapcsolódó bejegyzések

Hírek
Közzétéve:

Idén is együtt ünnepeltük Óbuda-Békásmegyert

Hírek
Közzétéve:

A víz világnapja és a 120 éves Csillaghegyi Ásványvíz

Hírek
Közzétéve:

Rektorváltás az IBS-en