Az északi vasúti híd ötlete már 1892-ben, az esztergomi vasútvonal tervezése során felmerült, hogy a főváros bal parti részével összeköttetést teremtsenek. A vasútvonal akkori tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia nevű vállalat, ennek érdekében elhatározta az Óbuda és Újpest közötti egyvágányú Duna-híd építését. 1894-ben látott hozzá a munkához a szintén olasz Societa Nazionale delle Officine di Savigliano cég, amely a vasszerkezet gyártását a Magyar Államvasutak Gépgyárában rendelte meg.
Felrobbantották
A forgalom számára a Millennium évében, 1896. november 3-án adták át a hidat; szerkezetét az egyre nagyobb terhelés miatt többször meg kellett erősíteni, ám ezután a híd egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását. A második világháborúban az amerikai légibombázások során több helyen súlyosan megsérült, de a megrongált hídra a végső csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte azzal, hogy felrobbantotta a szerkezetet.
A szovjet hadsereg a helyszínen 1945-ben ideiglenes pontonhidat épített, és az újjáépítés éveiben az esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó utca) jártak. 1950-től a tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. (Terelő útvonal: Angyalföld MÁV állomás-az egykori Vizafogó teherpályaudvar bejárata-összekötő vágány az Árpád hídra-Flórián tér-üzemi vágány-Filatorigát vasútállomás-HÉV sínek-Óbuda vasútállomás).
Tíz év szünet
A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem robbant 500 kilogrammos bombák hatástalanítása évekig eltartott. Sok nehézséggel járt a lerobbantott mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953 őszén kezdtek el. A munkát nehezítette az 1954. évi dunai nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet. 1955-re készült el az újjáépített híd, amely a Roth-Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.
Zöld színű lett
Az építkezést a MÁV részéről Nemeskéri-Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós főépítésvezető irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után – 1955. május 21-én haladt át a hídon.
A 2000-es évek közepére a hídon a mozdony vontatta vonatoknak 10 km/h, a motorvonatoknak pedig 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben. Az acélszerkezet felújítása nem lett volna gazdaságos, ezért azt – a pillérek felújítása mellett – 2008 nyarán teljes egészében lecserélték. A híd új, előszerelt darabjait Csepelről TS-80 típusú bárkákon szállították a Duna óbudai szakaszához, ahol két úszódaru (a 200 tonnás magyar „Clark Ádám” és a 300 tonnás német „Atlas”) emelte őket a megerősített pillérekre.
Az átépítés óta a hídon a vonatok 80 km/h sebességgel haladhatnak, illetve a híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút van. A régi hídon lévő villamos távvezetéket a járda alá rejtették el. Az egyébként dísztelen új híd zöld színű lett.
BZ.
