Célegyenesben a Bojár-egyetem

Rövidesen hét nagy amerikai egyetem – köztük a Princeton és a Williams College – képviselői érkeznek Budapestre, hogy Bojár Gábor csapatával közösen kidolgozzák az Aquincumi Technológiai Intézet (AIT) első kurzusa, egy jövő nyáron induló két hónapos tanfolyam tematikáját. Az információtechnológiai és bioinformatikai magánegyetemen később – a tervek szerint először 2011-ben – fél-egy éves turnusokban folyik majd az oktatás 24 tantárggyal. Szemeszterenként tízezer dollár lesz a tandíj – A legjobb magyar hallgatók ingyen bekerülhetnek.

– Az Egyesült Államokban legalább akkora probléma, mint itthon, hogy az akadémiai világ és az üzleti szféra nem eléggé ért szót egymással. Bár az AIT-ban nem gazdasági képzést nyújtunk majd, az informatika nagynevű professzorai mellett vállalkozók is fognak tanítani, köztük Rubik Ernő, valamint a Kürt és a Nav N Go vezetői – mondta lapunknak Bojár Gábor. – A világ legjobb, üzleti szemléletet tanító informatikai iskoláját szeretnénk megvalósítani, ahonnan kikerülve a szakemberek nem a szükséges rossznak gondolják a felhasználókat, és nem kizárólag azt tartják majd szakmai sikernek, ha a másik tudós elismeri őket. Charles Simonyi azért lett a világ egyik legsikeresebb szoftverfejlesztője, mert megértette: a helyes mérnöki mentalitás az, ha a számítógép-használók helyébe képzelve magát, könnyen kezelhető programokat, felületeket hoz létre. Erre a mentalitásra szeretnénk nevelni diákjainkat – tette hozzá.

A diákok kis hányada lesz magyar: a Bojár-egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legjobb hallgatói közül fogad néhányat tandíjmentesen, valamint posztgraduális kurzusra a Graphisoft Park bérlői közül kerülhetnek be fiatal fejlesztők. A döntő többséget a legjobb amerikai egyetemek hallgatói közül várják, akik külföldi tapasztalatszerzés céljából jönnek az AIT-ra.

– Kis létszámú évfolyamokat indítunk, eleinte 30-40 diákkal, ami később fokozatosan legfeljebb száz-kétszázra nő majd. Üzleti tervünk szemeszterenként tízezer dollár tandíjjal számol, tehát száz résztvevőtől már nyereséges lehet az intézet – állítja az AIT-ot megálmodó üzletember. Mint mondja, a statisztikák szerint 2007-ben 260 ezer amerikai diák tanult külföldön, de közülük mindössze hétezren célozták meg a mérnöki pályát. Ezenbelül is különösen alacsony a szoftvermérnök hallgatók aránya. – Ők úgy érzik, nincs szükségük külföldi tapasztalatokra, mert ami Amerikában jó, az másutt is megfelel. Ez azonban nem igaz, amit egyre többen felismernek.

A végzettek zöme ugyanis nem a Microsoftnál vagy más óriáscégnél fog elhelyezkedni, hanem kisebb vállalathoz szegődik, vagy saját üzletbe fog, ahol szükség van a nyitottságra és alkalmazkodásra. A magyar üzletemberek mindig rá voltak kényszerítve erre, és a saját bőrükön megtapasztaltakat adják majd át – mondja Bojár Gábor.