Bús Balázs a hangverseny előtt köszöntő beszédében a megosztott közélet aránytalanságairól szólva úgy fogalmazott, rendkívüli helyzet van, “Olyan gyökeres változások, átalakítások folytatódnak az előttünk álló esztendőben is, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt még példa.” Hozzátette: rendkívüli helyzetre rendkívüli válaszokat kell adnunk.
A polgármester szavai szerint a legnagyobb érték és erőforrás az óbudai közösség egysége és azonosságtudata. Mint mondta: A nehézségeken csak egységesen, a helyi társadalom érdekét mindenkor szem előtt tartva tudunk úrrá lenni. Természetes, hogy sokfélék vagyunk, és különböző módon gondolkodunk, de erőinket az összefogásra, a közös célok elérésére kell összpontosítanunk.
A polgármester beszéde:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek!
A Karácsony, a szeretet és a remény ünnepe után indulunk neki a még bizonytalannak látszó jövőnek: az újesztendőnek. Mindannyian azt érezzük, hogy Karácsonykor erőforrást találtunk, amelybe bele lehet kapaszkodni, amelyre minden időben támaszkodhatunk.
A Karácsony jelentette és jelenti hívő és nem hívő embernek egyaránt azt a szeretetet és azt a reménységet, amellyel együtt lehet csak teljes az emberi élet.
Azonban az Újév is mindig ünnep, a jövőben elrejtett remény ünnepe.
Az Új Esztendő az egész teremtett világ, s benne minden jobb sorsában bízó emberi remény újjászületésének pillanata.
Az Új Esztendőben mindannyian egy szebb, harmonikusabb világba kívánkozunk. A fagyos téli napokon különösen is jól eső érzés a zene mélységeiben elmerülni, hiszen a dallamvilág által nyújtott élmények gazdagítják életünket, melengetik lelkünket. Bízom abban, hogy a ma este itt a Kiscelli Múzeum, a hajdani trinitárius kolostor templomépületében, ebben a csodálatos szakrális térben felcsendülő dallamok mindannyiunk számára lelki táplálékul szolgálnak a megpróbáltatások és küzdelmek idején.
Minden év kezdetén reménykedve tekintünk a jövőre, és feltesszük a kérdést, mit is fog hozni a számunkra? Ebben az időben sok mindenki magára gondol: hány év is van még hátra, mire is számíthatok még?
A Zsoltárok Könyve az emberi mulandóságról így ír “Éveinknek száma legföljebb hetven, s ha erősek vagyunk, eljutunk nyolcvanig. Ebből is a legtöbb betegség, hiú fáradozás; gyorsan elszállnak, hamar végük szakad.” Zsolt 90;10
Még Goethe is, egy rendkívül sikeres életút után öreg korában azt vallotta, hogy hosszú életéből csak néhány nap volt, amikor igazán boldognak érezte magát.
Év elején azonban a társadalom sorsáért elkötelezett ember nemcsak a maga jövőjére és boldogságára gondol, hanem népe, közössége, sorsára is.
Világunk még soha nem volt annyira megosztott, mint ma. Az életünkre mindennél jobban jellemző az aránytalanságok növekedése.
A mai idők tapasztalatai, a félelmet keltő hírek, a bizonytalanná váló jövő szorongást és olykor félelmet ébresztenek bennünk. Nehéz kilátni a gomolygó ködből, láthatatlanná vált a társadalmi bizalom. Helyette gyanakvás,
hitetlenség, őszintétlenség komor árnyékai vesznek minket körbe szűkebb és tágabb környezetünkben.
Ezért mindent meg kell tenni a jövőben is Óbudán belül és azon túl egyaránt, az igazságosság, az emberi méltóság, a demokrácia megvédésére, a megosztó és gyűlöletkeltő megnyilvánulások felszámolására.
Szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni minden jóakaratú embernek, felelős vezetőnek és beosztottnak, hogy vállalták az elmúlt esztendő minden nehézségét az itt élő lakosság érdekében. Megköszönöm mindenkinek a munkáját, energiáját, áldozatát, akik tettek a közösségért, Óbuda-Békásmegyer anyagi-szellemi gyarapodásáért. Választott tisztségviselőknek, intézményvezetőknek, pedagógusoknak, az egészségügyben és a szociális szférában dolgozóknak, a vállalkozóknak, civil szervezeteknek, egyházi közösségeknek, családoknak és magánszemélyeknek. Nélkülük sokkal rosszabb helyzetben lennénk ma!
Ma az ország is, kerületünk is nehéz helyzetben van. Pénzügyi-gazdasági válság bontakozott ki körülöttünk, mely rendkívüli költségvetési megszorításokkal teszi egyre nehezebbé a közszféra, a családok, az egyének, az önkormányzatok anyagi helyzetét. Olyan gyökeres változások, átalakítások folytatódnak az előttünk álló esztendőben is, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt még példa. Tudom nem itt van az alkalom arra, hogy elemezzük a kialakult helyzet előzményeit és a még előttünk álló következményeit. Egy dolog azonban biztos: rendkívüli helyzetre rendkívüli válaszokat kell adnunk.
Számunkra a legnagyobb érték és erőforrás az óbudai közösség egysége és azonosságtudata. A minket körülvevő nehézségeken csak egységesen, a helyi társadalom érdekét mindenkor szem előtt tartva tudunk úrrá lenni. Természetes, hogy sokfélék vagyunk, és különböző módon gondolkodunk, de erőinket az összefogásra, a közös célok elérésére kell összpontosítanunk.
Ebben az esztendőben számos olyan országos esemény áll előttünk, amely komoly megpróbáltatást jelent a közösségünk számára. A közelgő népszavazás, a 2009-es Európai Parlamenti választásokra történő felkészülés nem hagyja majd érintetlenül a mi mindennapjainkat sem.
Mindazonáltal arra kell törekednünk, hogy ezek az országos események ne vonják el a figyelmünket azoktól a közös feladatainktól, amelyeket szűkebb pátriánk, városrészünk érdekében kötelesek vagyunk elvégezni. Nekünk 2008-ban is mindenkor a kerületünk érdekeit szem előtt tartva kell tovább cselekednünk.
Az esztendő politikai versengésében pedig, miként eddig is a helyi politizálásban, legyünk elegánsan mértéktartóak. Legyen sokféle elképzelésünk Óbuda-Békásmegyer jövőjéről, de közös akaratunk a tervek megvalósításában.
Ám valljuk be őszintén, egységesnek lennünk nem könnyű dolog, sőt nagy kihívás is éppen egy megosztott és egy anyagilag-lelkileg meggyötört közhangulat idején. Éppen ezért számítanak erőforrásnak és követendő iránymutatásnak Márai Sándor Naplójában olvasható szavai: “Nem szabad szóba állani ellenfelekkel, akik rosszhiszeműek, nem szabad törődni támadásokkal, tovább kell írni és élni, amíg lehet, s nem nézni jobbra, sem balra.”
Az előttünk álló esztendőben kiemelt fontosságú, hogy legalább itt, helyi szinten meg tudjuk őrizni az örök erkölcsi értékek tiszteletét. Becsületet, tisztességet, őszinteséget és kiszámíthatóságot kell sugároznunk és hitelesen képviselnünk közösségünk felé. Azon kell dolgoznunk, hogy a munkánk révén az Önkormányzat, a kerület intézményei, vállalkozásai és társadalmi szervezetei biztos pontot, vagyis biztonságot és kiszámíthatóságot jelentsenek a lakosság, illetve közösségünk számára a megpróbáltatások idején.
“Te magad legyél a változás, amit látni szeretnél a világban.” Mahatma Gandhi mindennél kifejezőbben fogalmazta meg ezt a gondolatot. Ne másoktól várjuk, hogy változtassanak a környezetünkön, álljunk mi magunk a sor élére és mutassunk irányt közösségünk számára. Éljünk és cselekedjünk úgy, hogy az lehetőség legyen mások számára ahhoz, hogy saját sorsukon változtathassanak.
Mindezek értelmében azt kívánom, hogy próbáljon meg minden ember többet segíteni embertársain. Merjünk többek és jobbak lenni az új esztendőben, mint amilyenek voltunk, és ne egymás kárára, hanem egymás hasznára cselekedjünk, így építve és gazdagítva közösségünket. Ez az esztendő legyen végre számunkra az-az új esztendő, melyben nem csupán Boldog Új Esztendőt kívánunk egymásnak, hanem megpróbálunk egymásnak Boldog Új Esztendőt is szerezni, a cselekedeteink által.
Nyújtsanak ehhez segítséget Reményik Sándor sorai:
“Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen,
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből,
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.”
Kívánok Önöknek és szeretteiknek jó egészséget, sok örömöt és sikereket az Új Esztendőben!
A mai estére pedig az Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekar Újévi Koncertjével szeretnék kedves mindannyiuknak tartalmas, lélekemelő kikapcsolódást és kellemes együttlétet kívánni.
Köszönöm, hogy meghallgattak és érezzék jól magukat!