A tavaly felújított múzeumban, római kort idéző ruhákba bújt vendéglátók fogadták a nyitó rendezvény meghívottjait. Hiller István egyebek mellett arról szólt, hogy idén az Örökségnapok programjai az épített és természeti örökséghez hasonlóan a szellemi kulturális örökség megismertetésének, népszerűsítésének és megőrzésének fontosságát tudatosítják. Jelezte, ebben az évben háromszáz településen, több mint hétszáz helyszínen várják programok az érdeklődőket.
Az Óbudai Gázgyár épületegyüttese mellett a budai vár alatt húzódó alagútrendszert és a benne működő Szikla kórház felkeresését ajánlotta Ikvai-Szbó Imre főpolgármester a hallgatóság figyelmébe.
Óbuda rendkívül gazdag kultúrtörténeti emlékhellyel rendelkezik, ugyanakkor a főváros északi kapujaként szervesen kapcsolódik a XXI. század Budapestjének fejlődéséhez – mondta beszédében Bús Balázs polgármester, majd hozzátette, az elkövetkezendő években dől el, hogy a városrész organikus fejlődése miként képes integrálni a meglévő építészeti, régészeti adottságokat. Úgy fogalmazott, a településfejlesztés elsősorban a várospolitika és az építészet felségterülete, azonban városkép alakítása során a helyiek véleménye megkerülhetetlen. Ezért párbeszédet kezdeményeztek Óbuda és Békásmegyer lakóival, teret engedve a lokális elképzeléseknek. Arról is szólt, hogy Óbudán számos őskori régészeti feltárás zajlik, a középkorból és az ezt követő korokból is meghatározó épített örökségi elemek, leletek bukkannak elő. Ezeken túlmenően azonban a Zichy kastély, a gázgyári együttes, vagy éppen a Szent Péter és Pál plébániatemplom bizonyítja, hogy a fővárosnak kulturális és épített örökségi szempontból megkerülhetetlen része Óbuda.
obuda.hu
