Évtizedes hagyomány Óbudán a konszenzusos városvezetés. Sikerül fenntartani a Képviselôtestületben ezt a fajta együttműködést? Hol húzódnak a vállalható együttműködés határai?
Már a ciklus elején célként tűztük magunk elé ennek a hagyománynak a folytatását. A közös érdekeket keressük, ezek mentén alakítjuk politikánkat. Noha tavaly év elején a kerületi baloldal két önálló frakcióra esett szét; a lényeges kérdésekben – ilyen a Margit kórház, a BKV menetrend, a teherforgalmi stratégia – a testület egységesen tudott fellépni a kerületi emberek
érdekében. A konszenzus annak ellenére is fenntartható,
hogy újságok formájában olyan vadhajtások is megjelentek, melyek idegenek az óbudai hagyományoktól. Épp a kerület érdekében viszont nagyon sokszor “ütköztünk” a Fővárosi Önkormányzattal. Azt látom, hogy az ottani döntésekben nem jelenik meg a III. kerületi érdek. Ennek részben az Önkormányzati struktúra az oka (ezt a jövőben felül kell vizsgálni), nagyobbrészt azonban az ott mindent eluraló pártpolitikai logika. Ma Budapest szétesett, és nincs, aki egységesen képviselje minden budapesti érdekét. A városi levegô szabaddá tesz – mondták régen. Budapest levegője azonban ma sajnos beteggé tesz. Egy nagy “szellőztetésre” lenne szükség.
Az egész Európát elérô válság az önkormányzatokat
sem hagyta érintetlenül. Mennyire sikerült megóvni a
pénzügyi stabilitást 2008-ban, és milyenek a kilátások
az elôttünk álló esztendőben?
Már tavaly, amikor több projektet előkészítettünk, látható volt, hogy azok csak kötvénykibocsátás vagy hitelfelvétel útján finanszírozhatóak. Ebbe akkor nem vágtunk bele.
A mostani költségvetés öszzeállításakor csak a legfontosabb tervek megvalósításával számolunk. A kötelezően ellátandó feladatokat csökkenő állami források mellett (50% alatti az oktatási, szociális feladatok
központi támogatása), a saját vagyon értékesítése
által tudjuk ellátni, fejlesztést pedig csak hitelből lehet ma megvalósítani. Mindezek ellenére Óbuda nem adósodott el, de nem látjuk – és itt elég az ÁFA emelés lehetőségére utalnom -, hogy év közben milyen változások lesznek. Hogy mekkora a baj, azt a szociális ellátások iránti növekvő igény is mutatja.
Mit tart az előttünk álló év legnagyobb kihívásának?
A közterületek és közbiztonság kérdését és az egészség
megőrzésének tárgykörét. Tavaly átvettük a közterület-felügyeletet a Fővárostól, térfigyelő kamerákat telepítettünk. Erősíteni fogjuk a polgárőrséget is. Elindítottuk az egészségmegőrzés és prevenció érdekében az egészségolimpiát. Nyolc műfüves sportpályát és két korcsolyapályát működtetünk, előbbiek számát
növelni szeretnénk. Fontos célkitűzésünk, hogy a parkjaink, játszótereink rendezettebbek legyenek. Erre kétéves programot indítunk. Látva a növekvő munkanélküliséget, megduplázzuk a közcélú foglalkoztatás keretszámát a kerületben.
Ön két érdekvédelmi tömörülés vezetésében is
szerepet vállalt. Mi késztette erre?
Az MØ Érdekvédelmi Egyesület a pilisi térség kezdeményezése, a fővárosból csak Óbuda képviselteti magát. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb megvalósuljon a 11-es és 10-es út összekötése, hogy csökkenjen a forgalom okozta környezetterhelés a kerületben.
A januári események rámutattak arra, hogy még a korábban gondoltnál is fontosabb kérdés az energiahordozók ésszerű felhasználása. Az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége
épp emiatt jött létre. Önkormányzatunk számos
projektet indított az energiafelhasználás racionalizálására. A Szemünk Fénye programban az intézményeink világítótestjeit cseréltük takarékosabbra, és a megújuló energia hasznlatára ösztönző, illetve fûtôenergia csökkentő épület felújítási EU-s pályázaton is ezért vettünk részt. Nehéz körülmények várnak ránk, ezért Óbudán a jövőben is összefogásra van szükség.
Most, sajnos csak magunkra számíthatunk.
