Műsor: Opera (és) Irodalom címmel Tóth Lőrinc – Erkel Ferenc: Hunyadi László c. műve.
Belépőjegy: 1800,- Ft, diákoknak: 900,- Ft
Kapcsolat: Óbudai Társaskör, Budapest III. Kiskorona utca 7.
Tel: 250-0288, e-mail: info@obudaitarsaskor.hu
ERKEL FERENC (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.)
Erkel Ferenc nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.
Szerző: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Forrás: Jeles napok
