A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ötödik alkalommal készített összefoglalót az előző év legfontosabb gyermekjogi eseményeiről.
Az alapítvány jelentése jogszabályok, intézkedések, elérhető statisztikák és programok felhasználásával készült, figyelmet fordítva arra, mire reagál a társadalom és a média leginkább. Ez azért fontos, mert a média és a közbeszéd irányai képesek a döntéshozókat befolyásolni, akár konkrét jogszabály-változtatásokat is generálhatnak.
2020-ban három visszatérő vagy jelentős téma csúcsosodott ki: a koronavírus-járvány hatásai, a kirekesztés, valamint a szexuális visszaélés és kizsákmányolás kérdése.
Speciálisnak tekinthető a tavalyi év abban a tekintetben is, hogy gyakorlatilag minden hétre jutott egy, a 18 év alatti korosztályt érintő jogszabályváltozás, tízből hat esetben a koronavírus járvány miatt. Nagy részük az oktatásban beálló változásokra reagált. A veszélyhelyzethez való mielőbbi igazodás igénye azonban sokszor olyan szabályozási környezetet eredményezett, amelyben a gyerekek egyéni szükségletei sérültek.
Ilyenek voltak többek között a gyermekotthonokban elrendelt látogatási tilalom, vagy a személyes kapcsolaton alapuló védőnői, gyermekvédelmi, háziorvosi ellátás átalakulása. Ezek hiánya számos problémát szült, vagy hagyott elfedve.
A jogszabályi változások egy része pozitívan érinti a gyermekjogokat, mint például az új nemzeti stratégia az emberkereskedelem ellen vagy, hogy szigorodott a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények elleni fellépés. Születtek azonban olyan rendelkezések is, melyek sajnos hátrányosan érintik a gyermekek jogait, például az örökbefogadások szabályzatának változása, amely megnehezíti az egyedülállók vagy azonos nemű párok örökbefogadását, illetve ide sorolható az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elutasítása is.
A jelentés alapkérdése: Milyen volt gyereknek lenni Magyarországon? A számos előremutató változás mellett látható, hogy a pandémia évében az összezártság, a kiszámíthatatlanság, a félelem még inkább megnehezítette a kiszolgáltatott csoportok, közöttük a gyerekek életét. Néhány terület, amely különösen szomorú statisztikákkal szolgált:
- megjelent a vírusbullying – vagyis a koronavírust elkapó gyermekek kiközösítése
- olyan alapvető jog sérült, mint az oktatáshoz való hozzáférés, az általános iskolások közül minden ötödik gyermek nem, vagy csak korlátozottan fért hozzá az online oktatáshoz
- háromszor annyi gyermek volt érintett kapcsolati erőszakban, mint az előző évben
- a 0–13 éves gyermekek körében elkövetett 3. leggyakoribb bűncselekmény a szexuális erőszak volt
Óbuda Békásmegyer Önkormányzat hosszú távra köteleződött el a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal. Célunk a harmadik kerületi gyermekvédelmi rendszer megerősítése.
Gyermekjogi hírleveleinkre ITT iratkozhat fel, az együttműködés részleteiről ITT olvashat bővebben.
Vaskuti Gergellyel, az alapítvány munkatársával készített interjúnk.
Gyermekjogok és a járványhelyzet, összefoglaló
