Európában és a tengerentúlon több mint százéves hagyománya van a közösségi kertek művelésének, a városi – közösségi növénytermesztésnek. A zöldterület megnyugtató látványán túl az ilyen kertnek közösségteremtő, közösségfejlesztő hatása van, átalakítja a környezetét, hat a kertészeire és a környék lakóira is.
Ami ebben a kertben megvalósult, az több mint, amit általában egy kert jelent. Tanulságos, ahogy a kert a közösséget, a közösség pedig a kertet alakította. Az önkormányzat a fitneszparkok létesítésével, amelyek többsége szintén lakótelepek közelében van, ugyancsak a közösség építését szolgálja. – kezdte beszédét Bús Balázs. Köszöntőjében hangsúlyozta a gyermekek számára is fontos, hogy különbséget tudjanak tenni a bio illetve az egyéb módon termesztett zöldségek, gyümölcsök között. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a közösségi kertek még közelebb hozzák a természetet a lakótelepi környezetben élőkhöz.
A közösségi kert lehetőséget ad az öngondoskodásra és az önellátásra, elősegíti a környezeti nevelést, számtalan pozitív hatása van, nem csak a kertészeire, de a szélesebb környék lakóira is. A közösségi kert különösen fontos a panelházas övezetben, ahol sokaknak nincs kertje.
Németh Szilvia az egyik városi kertész elmesélte, hogy régi álma valósult meg azzal, hogy lakótelepen élve kertészkedhet. Kezdetektől részt vett a kert kialakításában, hiszen a Városi Kertek Egyesület a leendő kertészeket még a tervezésbe is bevonta. Igazi csapatmunka volt – ahogy fogalmazott. Örülünk egymás sikereinek, kikérjük a többi kerttag véleményét és együtt próbáljuk megoldani az örök problémát, hogy ne a kártevők egyék meg a terményt, hanem mi. – mondta viccesen, majd átadta a kertészek saját termesztésű zöldségkosarát Bús Balázs polgármesternek.
A Békási kertet a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtáj-építészeti tanszékkel közösen, kurzushét keretében tervezte meg a Városi Kertek Egyesület, bevonva mind a leendő használókat, mind az önkormányzat munkatársait. A kert 2013. július végén készült el, azóta terem, s ad teret és helyet a közösség fejlődésének, a városi mezőgazdaság művelésének.A Békási kert a Városi Kertek Egyesület harmadik kertje, amely mind közül a legtervezettebb. Ennek a kertnek van a legnagyobb fejlődési potenciálja, amely magában hordozza a külső zöldterülettel való összekapcsolását növény- és faültetésekkel, iskolai programokkal, egyéb közösségi tevékenységekkel.
Rosta Gábor a kezdetektől a jelen állapotokig részletesen elmondta, hogyan valósult meg ez a kivételes kert. Bő két évvel ezelőttre nyúlik vissza a Városi Kertek Egyesület és az önkormányzat együttműködése. Mérföldkőhöz érkeztünk- mondta az egyesület elnöke. Kivételes a kert, mert Budapest egyik legjobban megtervezett kertje, mondta, amit az is bizonyít, hogy bár 50 termőnap kiesett a 2013-as szezonból, mert az első ültető nap július végén volt, mégis hatalmas burjánzó zöldségeket látni minden parcellában.-tette hozzá. Köszönetét fejezte ki, hogy szabad kezet kapva, minőségi és mintaértékű kertet hozhatott létre, amely a jövő tavasszal megvalósuló Amfiteátrum kerttel együtt közösségi fókuszai lehetnek a kerületnek. Beszédében kitért a kert emblémájában is visszaköszönő kútra, amely a nyári forróságban különösen segít életben tartani a terményt. Az igazi munka azonban majd az elkövetkező évek feladata, állandósítani kell a kertművelést és az együttműködés kultúráját is ki kell alakítani, mert a közösségi kert egyfajta jóleső állandóság- fogalmazott zárásképpen az elnök.
Az eseményen részt vett az Első Kispesti Kert és az Aranykatica kert vezetője is, akik Bús Balázs polgármesterrel egyetemben az egyesület elnökétől átvehették a kertek újonnan elkészült egységes tábláit.
A kert kialakításának folyamata itt tekinthető meg, továbbá az önkormányzat honlapján folyamatosan tájékozódhatnak a kerttel kapcsolatosan.
