A cukorbetegség ma már népbetegség, mégis sokan keveset tudnak róla – pedig a korai felismerés, a tudatos életmód és a korszerű kezelés életeket menthet.
A cukorbetegség története több ezer évre nyúlik vissza. Már az ókori Egyiptom orvosi feljegyzései is leírták a betegség egyik jellegzetes tünetét, a szokatlanul nagy mennyiségű vizeletürítést. Szerencsére ma már jobban állunk a betegség ismeretét és kezelését illetően, de a diabetesz sajnos még mindig komoly veszélyeket jelent az emberiség számára.
Az ókori indiai orvosok a vizelet édes ízét is felismerték, a görög orvos, Aretaeus pedig a betegség lefolyását is részletesen ismertette. A modern orvostudomány azonban csak a 19. század végén jutott el annak felismeréséig, hogy a hasnyálmirigy meghatározó szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában.
A döntő áttörést 1921–22-ben Frederick Banting, Charles Best, John Macleod és James Collip munkája hozta el: sikerült előállítani és megtisztítani az inzulint, amelynek alkalmazása korábban rövid életre ítélt betegek millióinak adott esélyt a hosszú életre. A felfedezés előtt a kezelés gyakran rendkívül szigorú, akár éhezéssel felérő diétákból állt. Az inzulin után fokozatosan megjelentek a korszerű gyógyszerek, az otthoni vércukormérők, az inzulinadagoló tollak és pumpák, majd a folyamatos szöveti glükózmonitorozó rendszerek.
A cukorbetegségnek több típusa van, amelyek kialakulása és megelőzhetősége jelentősen különbözik. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség: az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, ezért a szervezet nem képes elegendő inzulint előállítani. Kialakulását nem a túlzott cukorfogyasztás vagy a mozgáshiány okozza, és jelenleg életmódváltással nem előzhető meg.
A 2-es típusú cukorbetegség esetében a szervezet sejtjei fokozatosan kevésbé érzékennyé válnak az inzulinra, miközben a hasnyálmirigy idővel egyre nehezebben képes ellátni a megnövekedett inzulinigényt. Ennek kialakulásában öröklött hajlam, életkor és számos környezeti, illetve életmódbeli tényező játszik szerepet.
Sajnos a modern életmód több szempontból is kedvez a betegség terjedésének: a fizikai munkát és a gyaloglást sok esetben ülőmunka és gépjárműhasználat váltotta fel, a mindennapokban könnyen hozzáférhetők a nagy energiatartalmú, erősen feldolgozott élelmiszerek, a cukrozott italok, miközben sokan kevesebb időt fordítanak a rendszeres mozgásra és a megfelelő pihenésre. A tartós energiafelesleg, a túlsúly – különösen a hasi, zsigeri elhízás –, valamint a mozgásszegény életmód növeli a 2-es típusú diabétesz kockázatát.
A világméretű adatok figyelmeztetőek: a WHO szerint 1990-ben mintegy 200 millió, 2022-ben már 830 millió ember élt cukorbetegséggel. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös atlasza a 20–79 éves korosztályban 2024-re 589 millió érintettet becsül, 2050-re pedig 853 millióra teszi a várható számot. A két adat eltérő korcsoporton és becslési módszeren alapul, de egyaránt a betegség növekvő terhét mutatja.
Magyarországon a KSH háziorvosi nyilvántartásra épülő adatai szerint a felnőtt lakosság körében a tízezer főre jutó regisztrált cukorbetegek száma 2001-ben 585, 2023-ban már 1462 volt.
A betegség azért is különösen veszélyes, mert sokáig kevés vagy semmilyen tünettel járhat, miközben a tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket és az idegrendszert. Kezeletlenül vagy nem megfelelően kezelve látásromláshoz, veseelégtelenséghez, szív- és érrendszeri betegségekhez, idegkárosodáshoz, lábszövődményekhez, súlyos esetben amputációhoz is vezethet. A korai felismerés ezért életminőséget és életéveket menthet.
A megelőzésben az egyéni döntéseknek valódi jelentőségük van. A 2-es típusú diabétesz kockázata rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással, az egészséges testsúly megőrzésével és a dohányzás mellőzésével csökkenthető. A WHO felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású testmozgást javasol, amelyet akár napi félórás tempós séta is biztosíthat.
Érdemes előnyben részesíteni a zöldségekben, rostokban, teljes értékű gabonákban gazdag ételeket, mérsékelni a cukrozott italok, a finomított szénhidrátok és az erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, valamint figyelni az adagokra.
A megelőzéshez hozzátartozik a rendszeres háziorvosi ellenőrzés is, különösen túlsúly, magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírértékek, családi halmozódás vagy korábbi terhességi cukorbetegség esetén. A vércukor- és a HbA1c-vizsgálat segíthet felismerni a már kialakult betegséget, illetve az azt megelőző szénhidrátanyagcsere-zavart.
A technológiai fejlődés további lehetőségeket nyit: a folyamatos glükózmonitorozó szenzorok a nap egészében követik a vércukor változását, az inzulinpumpák és a hozzájuk kapcsolódó algoritmusok pedig egyre pontosabban képesek összehangolni az inzulinadagolást a mért értékekkel. A mesterséges intelligencia a kockázatbecslésben, a szemfenéki felvételek elemzésében és a szövődmények korai felismerésében is egyre nagyobb szerepet kaphat.
Az 1-es típusú diabétesz kutatásában az immunrendszer működésének befolyásolása, az inzulintermelő sejtek pótlása, az őssejtekből előállított sejtek és a géntechnológiai eljárások kínálnak új kutatási irányokat. Már létezik olyan immunterápiás kezelés is, amely megfelelően kiválasztott, korai stádiumú 1-es típusú diabétesz esetén késleltetheti a tünetek megjelenését.
Ez azonban még nem jelent gyógyulást vagy általános megelőzést. A kutatások biztatóak, de a génmódosítás és a sejtpótlás területén még számos biztonsági és hatékonysági kérdést kell megoldani.
Óbudán a megelőzés és a kezelés iránt érdeklődők több helyi egészségügyi intézményhez is fordulhatnak. A Szent Margit Rendelőintézet Vörösvári úti telephelyén önálló diabetológiai és obezitológiai szakrendelés működik, amely a III. kerületi lakosok ellátására is kiterjed. A szakrendelésen a cukorbetegek gondozása mellett dietetikai tanácsadás, folyamatos szöveti cukormonitorozás és inzulinpumpás kezelés is elérhető; a szövődmények korai felismerését éves neuropátia- és szemészeti vizsgálatokkal, valamint laboratóriumi ellenőrzésekkel segítik. A rendelés helyszíne a 1032 Budapest, Vörösvári út 88–96. szám alatti szakrendelő. Beutaló és előjegyzés szükséges, 2025. október 1-jétől pedig az időpontkéréshez e-beutaló szükséges. A Szent Margit Rendelőintézet Egészségfejlesztési Irodája emellett ingyenes szűrőprogramokat és egészségmegőrző rendezvényeket szervez, amelyekről az intézmény honlapján lehet tájékozódni.
A Szent Margit Kórházban, a 1032 Budapest, Bécsi út 132. szám alatt endokrinológiai, anyagcsere- és diabetológiai szakrendelés is működik; az intézmény tájékoztatása szerint a kerületi lakosok az endokrinológiai ellátást is itt vehetik igénybe.
A helyi lehetőségek azt mutatják, hogy a cukorbetegség elleni küzdelemhez a kerületben is rendelkezésre állnak szakmai segítséget nyújtó intézmények. A legfontosabb lépés azonban sokszor az, hogy időben kérjünk tanácsot, elvégeztessük a szükséges vizsgálatokat, és a mindennapokban is tegyünk egészségünk megőrzéséért. A diabétesz világnapjának üzenete így mindenkihez szól: a tudatos életmód, a korai felismerés és a korszerű kezelés együtt adhat esélyt arra, hogy a betegség kockázatát csökkentsük, a már kialakult diabétesszel pedig teljesebb, egészségesebb életet élhessünk.
