- Mikor etessünk? Az első fagyok beköszöntétől, azaz általában november elejétől ezek tartós megszűnéséig, így akár április közepéig. De a madáretetést szeptember elején is elkezdhetjük. Különösen akkor, ha az évben aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.
- Ha egyszer elkezdtük az etetést, ne hagyjuk abba! A madarak gyorsan megszokják, és számítanak rá. Az alig 4,5-10 gramm (!) súlyú kismadarak tartalékai mínusz 10 fok alatti hőmérsékleten csak arra elegendőek, hogy át tudjanak vészelni egy-egy fagyos éjszakát.
- A legfontosabb téli madáreleségek az olajos magvak. Különösen a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete – más néven ipari – napraforgó. És érdemes közé apró szemű magvakat: kölest vagy muhart kevernünk. Természetesen az ivóvízről se feledkezzünk meg!
- Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyagok az állati zsiradékok: a kacsa-, liba- és dizsnóháj, a sertészsírszalonna, a faggyú, a főzéssel sótlanított étkezési szalonna, a lágysajtok és a vaj.
Tipp: Ha előre gyártott faggyúgolyót aggatunk ki, lehetőleg ne műanyag hálósat vásároljunk. Ha mégis ilyet választunk, akkor tavasszal az üres műanyag hálókat szedjük le, mert a madarak és a kisemlősök lába beleakadhat.
- Az olajos magvak és az állati zsiradék mellett gyümölccsel is, elsősorban almával etessünk. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány szemet a talajra is tehetünk. Az almát szinte minden madár kedveli, ahogyan sárgarépa héja is csemegének számít.
- Soha ne rakjunk az etetőbe kenyeret, kenyérmorzsát, péksüteményt! Az elfogyasztatlanul maradó kenyérfélék erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást, akár a madarak pusztulását okozhatják. És soha ne etessünk vegyszerrel kezelt vagy fel nem használt vetőmaggal.
- Ne etessük a vízimadarakat! Ezek az ajánlások kizárólag az énekesmadarakra vonatkoznak. A vízimadarak etetése tömegesen sodorja veszélybe őket. Többek között zsúfoltságot okoz, ami növeli az egymással szembeni agressziójukat és fertőzésveszélyt is jelent.
- Sokféle madáretető közül választhatunk. De az is lehetséges megoldás, hogy etetőtálcát fabrikálunk, mely sekély faládától műanyag virágalátétig bármi lehet, a lényeg az, hogy a tálca aljára fúrjunk néhány 2-3 mm átmérőjű lyukat, ahol a hólé és az esővíz kifolyhat.
Tipp: Ahol macskaveszély van, érdemes a madáretető alá pár elágazó ágat fejjel lefelé felkötnünk, ami megakadályozza, hogy a macskák felmászhassanak.
- Akármelyik madáretető-típus mellett döntünk, annak takarítását nem spórolhatjuk meg. Érdemes hetente akár többször is fel- és kisöpörnünk ezeket. És időnként ujjaink között pergessük át az eleséget, ellenőrizve, hogy az ne csupán maghéjból álljon.
- Az etető takarítása után a maghéjhulladékot is hasznosítsuk! Mivel ez lebomló, szerves anyag, nem dobjuk a szemetesbe, inkább szórjuk bokrok alá, fák tövébe, ahol a talaj tápanyag-utánpótlását segíti.
A tanácsokat a téli etetéshez főkertészünk, dr. Kerényi-Nagy Viktor és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület segítségével gyűjtöttük össze.
