A klímaváltozás és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események hatásait Budapesten is nap mint nap érezhetjük.
Egyre ritkábban esik az eső, ugyanakkor egyre gyakoribbak az extrém csapadékesemények, amikor a csapadék nagy intenzitással, hirtelen és nagy mennyiségben hullik le, ennek terhelését a csatornahálózat nem bírja, ezért komoly problémákat okoznak a közlekedésben is.
Ezzel egy időben a fővárosban és a Duna vízgyűjtő területén egyre nő a csapadékmentes, aszályos időszakok hossza, emiatt a Duna fővárosi vízszintje is hosszabb időszakokra lecsökken, és egyre gyakoribbak a szélsőségesen alacsony vízállások. A Duna tartósan alacsony vízállású időszakai mennyiségi és minőségi problémákat is okozhatnak az ivóvízellátás terén.
A nyarak is egyre forróbbak a városban: a főváros éves átlaghőmérséklete több mint 1 °C-ot emelkedett, és ez a következő évtizedekben további 1-2 °C-kal emelkedhet.
Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépésekor egyik első intézkedésként klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten. A március 31-én elfogadott Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akciótervben a Főváros azokat a lépéseket határozta meg, amelyeket a következő évtizedben meg kell tenni annak érdekében, hogy a káros kibocsátásokat érdemben csökkenteni lehessen Budapesten, és mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. A Fővárosi Önkormányzat, csatlakozva az európai Polgármesterek Szövetségének több mint 10 ezer tagjához, az üvegházhatású gázok legalább 40 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig.
A kitűzött kibocsátás-csökkentéshez szükséges többek között az, hogy
- a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történjen,
- a személyautóval közlekedők aránya a városban 61 százalékról legalább 30 százalékra lecsökkenjen,
- a napelemek által termelt áram mennyisége 130-szorosára növekedjen,
- a távhőellátás legalább 50 százalékban megújuló energia felhasználásával történjen,
- a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága 350 hektárral bővüljön.
A klímastratégia számítása szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős.
A klímastratégia és akcióterv összes intézkedésének beruházási igénye 2500 milliárd forintra becsülhető. A klímavészhelyzet kezelésében mindannyiunknak részt kell venni, ezért a Fővárosi Önkormányzat kéri a vállalatok, a lakosság, a kerületi önkormányzatok és a kormányzat együttműködését is a zöld, élhetőbb és egészségesebb főváros megteremtése érdekében.
A klímastratégiát itt lehet elolvasni.
