A globális felmelegedés korszakában szó szerint életbevágó, milyen környezetben élünk, mennyire vigyázunk a közös tereinkre, és mit hagyunk magunk után a következő generációknak. Óbuda az elmúlt években joggal vált a főváros egyik legzöldebb városrészévé. A ZöldÓbuda program, az önkormányzat és a helyi civil szervezetek együttműködése, a faültetések, a közösségi akciók és a zöldfelületek tudatos védelme mind azt mutatják, hogy egy nagyvárosi kerület is képes élhető, emberközeli és környezettudatos maradni.
Óbuda sikere azért különösen fontos, mert bebizonyította: a környezetvédelem nem felülről működik igazán, hanem a hétköznapokban. Nem lehet eredményes semmilyen zöldpolitika, ha az emberek egyénileg nem vigyáznak a saját környezetükre. A tiszta utcák, a gondozott parkok, a megóvott zöldterületek és a rendezett közterek mögött mindig ott van egy közösség szemlélete is. Az óbudaiak szerencsére régóta vallják és működtetik a „tiszta udvar, rendes ház” közmondásának értékrendjét: azt a gondolkodást, amely szerint a környezet állapota közös felelősség.
Ebben kiemelkedő szerepe van azoknak a civil közösségeknek és önkénteseknek, akik évek óta aktívan tesznek Óbuda zöldebb jövőjéért. Közösségi kertek, szemétszedési akciók, környezetvédelmi programok, lakossági kezdeményezések és természetvédelmi együttműködések bizonyítják, hogy a környezetvédelem akkor válik valódi üggyé, amikor az emberek nemcsak elvárják a változást, hanem maguk is részt vesznek benne. Egy kerület leginkább az mutatja meg, mennyi élhető teret tud megőrizni az ott élők számára.
A Környezetvédelmi Világnapnak ezért akkor van valódi jelentése, ha a természet védelme az egészséges és felelős társadalom alapfeltétele. Óbuda példája azt mutatja, hogy a fejlődés és a zöld gondolkodás képes együtt működni.
