A közúti közlekedésről szóló törvény (1988. évi I. tv. (Kkt.)) határozza meg azokat a közlekedési szabályszegéseket, amelynek elkövetése esetén a – járművet ténylegesen vezető személytől függetlenül – a felelősséget a jármű üzembentartójának kell viselnie, azaz vele szemben kell kiszabni a bírságot. Ez az úgynevezett objektív felelősség. Ezeket a szabályszegéseket nem a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvényben meghatározott eljárási rend szerint kell elbírálni. Tehát ezek nem szabálysértések, hanem szabályszegések.
E jogszabály szerint – többek között – a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértői bírság fizetésére kötelezhetőek. E szabályszegés esetében a közterület-felügyelet is szabhat ki bírságot. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a közterület-felügyelőnek nem kell a helyszínen lennie a szabályszegés elkövetésekor. Akár az elkövető, akár a felügyelő (vagy mindkettő) távollétében is kiszabható a bírság és azt minden esetben az üzembentartónak kell megküldeni.
A szabályszegési eljárásra a közterület-felügyeletnek a közterület felügyeletről szóló 1999. LXIII. tv. ad felhatalmazást. A szabályszegésről a felvételek a Gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben foglaltaknak megfelelő ellenőrző berendezéssel készülnek. Az ellenőrző berendezéssel (nem azonos a térfigyelő kamerával) készített felvételek adatainak zárt folyamata és azok megmásíthatatlanságának biztosítása megfelel a hatályos jogszabályoknak.
A bírság összegét kormányrendelet határozza meg (kötelező haladási irány megszegése 50 000 Ft). Amennyiben az üzembentartó kétszeri kézbesítéssel sem veszi át a bírságról szóló levelet (kézbesítési vélelem), azt bármilyen módon vitatja vagy átvette, de nem fizette be a bírságot, akkor az ügyet át kell adni meghatározott rendőri szervhez, azaz a helyi (kerületi) rendőrkapitányságra.
A rendőrségnek közigazgatási eljárásban kell lefolytatni az eljárást, nem kell megállapítania a tényleges elkövetőt, nem kell nyilatkoztatnia az üzembentartót, hogy a gépkocsit ki vezette, mert az objektív felelősség alapján a bírság megfizetésére kötelezett az üzembentartó (ha ki nem menti magát, például igazolva, hogy nem ő vezette, vagy időközben eladta a járművet).
Amennyiben a bírságot vitatták, akkor ennek kérdésében a rendőrségnek érdemben döntenie kell és a határozatot eszerint kell meghoznia. Amennyiben a felügyelet közigazgatási bírságot jogszerűtlenül szabta ki, akkor erről is érdemben kell döntenie a rendőrségnek.
Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelete jelenlegi eljárási rendszerében mindenben eleget tesz a jogszabályi előírásoknak és rendelkezik a mindazon felhatalmazással, ami ezt megalapozza.
Mindezek alapján Bús Balázs polgármester, felelős döntéshozóként arra biztatja a kerületben autóval közlekedőket, hogy tartsák be a jogszabályokat, és ahol a kötelező haladási irányt egyértelműen jelzi a tábla ott a KRESZ táblák utasításait kövessék!
A részletes, pontos jogszabályi hivatkozásokat tartalmazó jogi levezetés megtalálható az alábbi dokumentumban.
Feljegyzés a közigazgatási bírságolás eljárási rendjével kapcsolatban_ÓBKF
