A roma holokauszt – a porajmos – nemzetközi emléknapján fejet hajtunk a holokauszt roma áldozatainak emléke előtt. És arra emlékezünk, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ára virradóra közel háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
A náci Németország törvényei a zsidók mellett többek között a cigány származású emberek tömeges kirekesztéséről is rendelkeztek. Így megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolákból, nem köthettek házasságot nem romákkal…
Majd 1939-től megkezdték deportálásukat a koncentrációs táborokba. A nácik az általuk megszállt európai országokban is üldözték a romákat, eltérő becslések állnak rendelkezésünkre az áldozatok számáról, – hiszen a rájuk vonatkozó, fellelhető dokumentáció igen hiányos – a vészkorszakban a kontinens kétmilliós cigányságának 10-30 százalékát gyilkolták meg.
Magyarországi cigányüldözés
De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Magyarországon már a német megszállás előtt évtizedekkel jelen volt a törvény irányította cigányüldözés: 1916-ban hozott az akkori belügyminisztérium rendeletet a kóborló cigányok nyilvántartásba vételéről és munkatáborokba kényszerítéséről. Majd évente kétszeri országos, úgynevezett cigányrazziákat vezettek be, és 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a roma közösség egészét megbízhatatlannak minősítette.
A háború alatt a magyar romákat kényszermunkára hurcolták. Majd 1944. március 19-i német megszállása után legkevesebb harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer cigány embert dolgoztattak embertelen körülmények között.
Munkaszolgálat, deportálás, haláltábor
Magyarországi roma csoportokat már 1944 tavaszán vittek német megsemmisítő táborokba, augusztusban pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel. És az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása a haláltáborokba.
Augusztus 2-án, a roma holokauszt – a porajmos – nemzetközi emléknapján valamennyi áldozatról megemlékezünk, mely az egész emberiség közösségének vesztesége. Itt, a harmadik kerület Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat szintén tiszteleg az emléknapon az áldozatok és családjaik előtt.
Emléktábla és emlékhely a kerületben
Roma nemzetiségi önkormányzatunkkal közösen emléktáblát avattunk azoknak a roma honfitársaink az emlékére, akiket a roma holokauszt idején az óbudai téglagyárakba gyűjtöttek össze, ahol borzalmas körülmények között várták a sorosukat. Majd marhavagonokba zsúfolva koncentrációs táborokba deportálták őket.
Emellett a Képviselő-testület határozott nyilvános pályázat kiírásáról a roma holokauszt áldozatainak méltó emléket állító köztéri alkotás létrehozására a harmadik kerületünkben. Már megvan a nyertes pályázat, hamarosan mutatjuk is az emlékhely elkészült terveit.
Nagy Gusztáv: Auschwitzi Emlék
A könnyeik véresen potyogtak
A torkuk rekedten ordított
Nem volt már sem Istenük, senkijük
Meghaltak a fekete lágerben.
Kisleány a fekete kisbaba
és a fiú a felnőttek között
lefele arccal, s nem az ölben
elégetve, mint a fekete szén.
Ilyen haláluk volt, több ezreknek
Tűzzel voltak elégetve.
(Nyers fordítás)
