Míg a beszélgetés fókuszában az első alkalommal az épített környezet, a városi infrastruktúra és a közlekedés volt, második alkalommal a környezettudatosság, az energetika, a klímatudatosság és az okos város témát érintették a résztvevők.
Burján Ferenc klíma-, fenntarthatósági és környezetvédelmi ügyekért felelős alpolgármester a beszélgetés elején megosztotta, hogy az önkormányzat vezetősége számára kiemelten fontos volt, hogy a készülő ITS a már elkészült Klímastratégiával és SECAP tervvel (Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv) is összhangban legyen, valamint tükrözze az önkormányzat hosszú távú, klíma- és környezetbarát vízióját.
Szkordilisz Flóra, aki a lakossági találkozókon is részt vett, elmesélte, hogy lakossági igényként fogalmazódott meg a környezettudatosság kérdése, ugyanakkor sok esetben ellentét mutatkozik a környezettudatos és lakossági szempontból kényelmes megoldások között, például a parkolás vagy a szilárd burkolatú utak esetében.
Parkolóhelyeket ugyanis általában zöldterületek rovására lehet fejleszteni, tehát hiába jelentős az igény lakossági részről a parkolóhelyek fejlesztésére, ha az a zöldterületek csökkenésével járna, ami nem célja az önkormányzatnak – sőt a cél hosszú távon a zöldterületek megőrzése, fejlesztése és a növényállomány diverzebbé tétele.
Felmerült Csúcshegy városrész kérdése is, ami már az előző alkalom után is sok lakossági hozzászólást indukált. Az olyan, mezőgazdasági használatú, zártkerti besorolású területek esetében, mint a Csúcshegy, többek hosszú távú víziója a városi farm jellegű használat felé való elmozdulás. E területen ennek a felvetésnek jelenlegi ismereteink szerint nem lehet megalapozottsága.
Az önkormányzatnak nem kompetenciája és nem célja a külterületi jellegű kerületrészeken belterületi léptékű infrastruktúra fejlesztése, különösen addig nem, amíg a meglévő belterületek fejlesztése nem fejeződik be. Ráadásul a hegyvidéki terület lakóövezetbe sorolása, ezáltal prognosztizálhatóan fokozódó beépítése ökológiai szempontból is problémás, hiszen sok negatív következménnyel jár, többek között a csapadékvíz-elvezetés, a gépjárműforgalom szempontjából is.
Az Integrált Településfejlesztési Stratégia koncepcionális jellegű javaslatokat és iránymutatást fogalmaz meg, ez pedig a külterületek kapcsán a környezetbarát, gazdálkodó, természetközeli létforma kialakításában a helyi közösségekkel való együttműködés, az alternatív, megújuló energiaforrások használata, ami összhangban van a Klímastratégia és SECAP intézkedési irányaival is.
Energetikai oldalról Kulcsár Sándor érintette a társasházak és gazdasági szereplők energetikai fogyasztását, felelősségét, a megújuló energiaforrások használatának lehetőségeit és pályázati támogatását, a lakossági és gazdasági szereplők szemléletváltásának szükségességét.
A több mint 2000 önkormányzati lakásban már bevezetett „okosmérők” lehetővé teszik az energiafogyasztás mérését és a rezsi nyomon követését, ami egyfajta mintaprojekt a háztartások energiafogyasztásának tudatosabbá tétele érdekében. Ennek lehetséges kiterjesztéséről további egyeztetés szükséges a közműszolgáltatókkal.
Az energiafogyasztás mérése, a környezettudatosság, az energiatudatosság csak egy kis szegmense az okosvárossá, okoskerületté válásnak.
A kerület hosszú távú elképzeléseiben fontos szerepe van ennek az „okos” iránynak, ami nem csak a technológiák használatában mutatkozik meg. Egy okoskerület figyel a lakók igényeire, reagál azokra, integrálja a lakossági igényeket. Az „okosság” ebben a dimenzióban alkalmazkodást, rugalmasságot, fenntarthatóságot is jelent, mely egyszerre kell, hogy megjelenjen az önkormányzati, hivatali intézmények működésében, a településfejlesztésben és az épített környezet fenntartásában, üzemeltetésében is.
A két alkalommal megtartott beszélgetés természetesen csak érinteni tudta a stratégia főbb témáit, ezért minden érdeklődőnek javasoljuk, hogy olvassa át a véleményezési változatot, és ossza meg ezzel kapcsolatos gondolatait, véleményét, esetleges javaslatait az info@obvf.hu e-mail-címen vagy ezen a Google űrlapon.
A vélemények természetesen egyeztetve lesznek a stratégia megalkotóival, akik tematikusan dolgozzák fel a beérkezett javaslatokat, azokra választ adnak, és a stratégia a beérkezett lakossági javaslatok feldolgozása után kerül majd véglegesítésre.
