A közösségi tervezés első alkalma a Kiscelli parkban

Az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. megtartotta a közösségi tervezés első alkalmát a Kiscelli parkban. A június végéig elkészülő koncepciótervhez várhatóan 6 találkozóra lesz szükség a következő hetekben. A terület sajátosságainak, tulajdonviszonyainak, jogszabályi kötöttségeinek bemutatása után a tervezésre ellátogató nagyjából 40 emberen volt a sor, hogy bemutatkozzon.

Az első téma maga a közösségi tervezés volt: mi is ez, miért szervez ilyet az önkormányzat, mi lesz a folyamat menetrendje. Összefoglalva az elhangzottak lényegét:

• A közösségi tervezés nem lakossági fórum, hanem az érintettek – itt lakók, parkhasználók, önkormányzat – közös gondolkodása, aminek az a célja, hogy konszenzusra jussunk a fejlesztés irányairól és részleteiről.
• A folyamat egyik legfontosabb eleme az, hogy a parkhasználók megismerik egymás szokásait és igényeit. Az azért nagyon lényeges, mert gyakran előfordul, hogy az egyes „használói csoportok” (például a kutyások, a családosok, a sportolók stb.) a saját véleménybuborékjaikban rekednek, és nem is tudnak arról, hogy a másik csoportoknak milyen elképzeléseik vannak. Ebből szokott az kisülni, hogy egy valós igényen alapuló fejlesztést is sokan teljesen értelmetlennek gondolnak, mert nem tudnak arról, hogy másoknak pedig pont ilyen irányú vágyaik voltak. Ezek összehangolását, közös megismerését – illetve az önkormányzat ehhez kötődő tulajdonosi és fenntartási szempontjait – célozza a közösségi tervezés.
• Ahhoz, hogy ez a munka a megfelelő mederben tudjon folyni, a résztvevők kulturált és nyitott párbeszédére van szükség. Nagyon sok múlik tehát azon, hogy meghallgatjuk-e a másikat, megpróbáljuk-e megérteni a miénktől esetleg eltérő szempontjait, és konstruktív módon állunk-e a problémák megoldásához. Ha ezekre mind „igen” a válasz, akkor jó eséllyel haladunk a közös megoldás felé.
• Ami a menetrendet illeti, mi most úgymond a fehér lap elé ülünk le, tehát nem egy meglévő tervet vagy hasonlót véleményezünk. Természetesen vannak bizonyos kereteink (a területre vonatkozó szabályozások, a pályázat által nyújtott lehetőségek stb., ezekről lentebb bővebben is írunk), de a tervek megalkotása most veszi kezdetét. Ennek során előbb meghatározzuk a fő irányokat (például milyen új funkciókra van szükség), majd lépésről-lépésre egyre közelebb jutunk a konkrétumokhoz (például már konkrét anyaghasználati kérdésekig). A meghirdetett 6 alkalom valószínűleg elegendő lesz arra, hogy tájépítészünk minden olyan információ birtokába kerüljön, ami szükséges a koncepcióterv elkészítéséhez. Ez a koncepcióterv nagyjából június végére készülhet el, ezt követi a részlettervek kidolgozása. Ezek véglegesítése során – idén ősszel – szintén szervezünk még talákozó(ka)t. A végleges tervek november végére készülhetnek el.
• Nagyon fontos – és ez az este folyamán még sokszor elhangzott -, hogy a résztvételi tervezés nem működik résztvevők nélkül… Sokan úgy gondolják, hogy elég megírniuk például az igényeiket, vagy egyszer eljönni és elmondani, hogy mit szeretnének – de a közösségi tervezésben ennél többre van szükség. Mivel egymásra épülő lépések (és döntések) folyamatáról beszélünk, az az ideális, ha azok, akiknek fontos a park, végig részt vesznek a tervezésben. Nagyszerű volt látni, hogy az első alkalomra milyen sokan jöttek el – reméljük, a másodikon is hasonló lesz a helyzet!

Ezután a projektbemutatás következett: Miért pont a Kiscelli park? Mik a tervezés előzményei? Milyen és mennyi pénzből gondolkozunk most? Milyen keretei vannak a fejlesztésnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.

• Az elmúlt években (is) sok megkeresés érkezett az önkormányzathoz a parkkal kapcsolatban. Vannak, akik karbantartási kérdésekkel, míg mások új funkciók telepítését javasolva írtak. Volt például egy aláírásgyűjtés játszótér érdekében (amit száznál is többen írtak alá); volt, aki a park történeti jellegét, más pedig a szakrális értékeit erősítette volna; a parkot használó kutyások táborából is érkeztek kérések – és még sorolhatnánk. Látszik tehát, hogy különféle elképzelések mentén sok igény merül fel a Kiscelli parkkal kapcsolatban.
• A kerület 2012-13-ban elkészíttetett már egy koncepciótervet, ami a park teljes területére határozott meg új funkciókat, kiemelt figyelmet fordítva a történeti és természeti értékek megőrzésére. A 12 hektáros terület méreteiből adódóan ez egy olyan drága beruházás lett volna, hogy végül a továbbtervezésre nem került sor.
• A kerület a Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázatának 2018-as kiírásán (többek között) a Kiscelli park tervezési programjával indult. (A TÉR_KÖZ pályázaton már korábban is többször nyert a kerület, a 2013-as kiírás alapján újult meg a békásmegyeri Traianus tér, a 2016-os kiírásból készült el a Boldog Sándor István park, és ugyanezen nyert a hamarosan elkészülő közeli Holdudvar park is.) A projekt nyert, így a TÉR_KÖZ projektben összesen 143,4 millió forint kerülhet a Kiscelli parkba, amiből 100 millió a fővárosi támogatás, 43,4 millió forint pedig a kötelező kerületi önrész. Az erre vonatkozó együttműködési megállapodásban három kötelezően megvalósítandó fejlesztési elem szerepel:

1. Szabadtéri funkciók bővítése (közösségi tér, játszótér kialakítása)
2. Gyalogoskapcsolatok kialakítása, megerősítése
3. Zöldfelület-rehabilitáció

A magasabb támogatási intenzitás miatt a projekt a parkon belül a fővárosi tulajdonú területekre fókuszál (a tulajdonviszonyokról alább részletesebben írunk). Az elképzelések szerint idén novemberig elkészül a kiviteli terv, aminek birtokában a főváros és a kerület megköti a támogatási szerződést, jövőre pedig már megvalósulhat a fejlesztés.

• Azt is megbeszéltük, hogy erre a TÉR_KÖZ-ös fejlesztésre úgy érdemes tekinteni, mint egy első ütemre, mert az elnyert támogatás (a terület méreteihez képest) nem elég nagy ahhoz, hogy minden várható igény kielégíthető legyen belőle.
• Elhangzott az is, hogy a kerületnek van egy EU-s támogatásból megvalósuló, a környezettudatosságra vonatkozó projektje, aminek egyik eleme egy tanösvény létrehozása lenne, és ennek helyszíne is a Kiscelli park lehetne. (Ez tehát az előzőhöz képest egy külön keretet jelent.)

Bár a helyiek napi szinten járják a Kiscelli erdőt, sok olyan dolog van, amivel valószínűleg kevésbé lehetnek tisztában – hiszen a telekhatárokat, a tulajdoni viszonyokat, a védettségeket és még számos hasonló dolgot nem látják, mikor épp a parkban sétálnak. A tervezés szempontjából azonban ezek nagyon fontosak, tehát a találkozót ezek bemutatásával folytattuk.

• A terület északi fele a Kiscelli Múzeum és szűk környezete, illetve a tőle délre elterülő parkrész a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, a park déli területei a III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonában vannak. A múzeumtól északra és nyugatra elterülő lejtős parkerdő állami tulajdonú, kezelőjük a Pilisi Parkerdő Gazdaság. A Kiscelli utca éles kanyarja felett a Doberdó útnak a múzeum főbejáratához vezető alsó szakasza és a Kiscelli utca által közre-zárt háromszög alakú rézsűs telek szintén állami tulajdon, de kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A Doberdó út mentén álló Szent Vér kápolna és Kálvária szoborcsoport tulajdonosa a Római Katolikus Egyház.
• A területre számos védettség vonatkozik. Egyrészt un. „karakterében megőrzendő közpark”, amin belül több olyan pont van (barlangok, üregek), amelyek „ex lege” védettek. Másrészt történeti kert is (ilyenből összesen talán ha 12 van az országban), számos műemlékkel. Harmadrészt pedig a geológiai kategorizálás tekintetében is különleges területről van szól. Ennél mélyebben egyelőre nem merültünk el ezekben a kategóriákban, ez majd a következő alkalmak feladata lesz. Összefoglalóan talán annyit érdemes megjegyezni, ahogy az a találkozón is elhangzott, hogy ezek a védettségek is jól mutatják, hogy milyen egyedülálló értékek jelennek meg a Kiscelli parkban – ezeket megőrizni a tervezés feladata lesz.
• 

Az eddig összefoglaltak a találkozó első fél órájában történtek, és ezután a környékbelieken volt a sor, hogy bemutatkozzanak és beszéljenek a parkhoz fűződő viszonyukról. Bár a következő csaknem másfél óra ezzel telt, itt most csak röviden gyűjtjük csokorba a legjellemzőbb és/vagy legérdekesebb megállapításokat.

• A résztvevők döntő többsége a park közelében lakik, és általában napi szinten használják a parkot. A legmesszebbről Szilvi érkezett, ő Békásmegyerről jár ide kikapcsolódni.
• Szinte mindenki megemlítette, mennyire szeretik a park természetközeli állapotát, és hogy ezt az értéket meg kell őrizni.
• Sokat meséltek a kutyások az itteni jól működő, tevékeny közösségről, akik jeleskednek a park tisztán tartásában is. Anna, Amália és még sok kutyás elmondta, hogy alapvetően konfliktusmentes az együttélés a kutyasétáltatók és a park egyéb használói között – egy-két esetet leszámítva nincsenek összezördülések, bár kis színesként megtudtuk, hogy van egy futó, aki néha megkergeti a kutyásokat. De Péter nem-kutyásként azért jelezte, hogy időnként találkozik félelmet keltő, szabadon mászkáló nagy kutyákkal. Elég egyöntetű volt viszont a vélemény, hogy a kutyásoknak a most is élvezett szabadságot kéne biztosítani.
• Többen is voltak, például Sanyi és András, akik úgymond az életüket köszönhetik a parknak, mert a rendszeres séta, nordic walking, futás hozta helyre az egészségüket.
• A családosok közül például Edith és Adrienn is elmondta, hogy szeretnének játszóteret, játszótérszerűséget. Az is elhangzott, hogy ez lehet olyan, a környezethez illeszkedő, akár viszonylag „alternatív” dolog, ami nem a szokványos játszótéri elemekből épül fel.
• Ági véleményével sokan egyetértettek: eszerint a park funkcióbővítése során arra kéne törekedni, hogy ne legyen „túl csábító”, tehát ne egy olyan park legyen, mint (az egyébként szintén kerületi közösségi tervezéssel létrehozott) Mészkő park, ahova messziről is járnak az emberek, ez ugyanis túlterhelné a parkot.
• Többek között László és Tihamér is a keresztút és a kálvária fontosságát hangsúlyozták, és elhangzott, hogy lehetne emléket állítani a valaha itt őrzött „Kiscelli Madonna” kegyszobornak is. János már egy kis makettel is készült, de végül abban maradtunk, hogy ezt csak valamelyik későbbi alkalmon vesszük elő.
• István az Óbuda Egyetem együttműködését ajánlotta fel, hiszen ők is aktív használói (és tisztogatói) a parknak.
• Sok szó esett a különböző közlekedési irányokról és gyalogos/kerékpáros anomáliákról, és megállapítottuk, hogy az akadálymentesítésre több helyen szükség lenne. Beszélgettünk a további parki infrastruktúra (szemetesek, padok, közvilágítás, térfigyelő kamera) szükségességéről (vagy épp szükségtelenségéről).

Ez egy nagyon tömör összefoglalása egy másfél órás beszélgetésnek, amiben mindenki szóhoz jutott, így kaphattunk egy képet arról, hogy körülbelül milyen feladatok állnak előttünk.

Este nyolc körül a résztvevők úgy köszöntek el egymástól, hogy jövő héten, május 23-án ugyanitt folytatják a tervezést. A második alkalmon megismerkednek majd a márciusi kérdőívek eredményével, foglalkoznak a park történeti értékeivel és az azokhoz kapcsolódó tervezői kötöttségekkel, illetve elkezdik konkrétan megfogalmazni azokat a fő tervezési feladatokat, amelyekkel a későbbiekben foglalkozni fognak.