A napokban számos sajtóorgánum foglalkozott a kórházak eladósodottságával. A Magyar Államkincstár adataira hivatkozva kiemelték, hogy a 2015. évi 60 milliárd forintos konszolidáció ellenére a kórházak tartozása 2016 június végén elérte az 52 milliárdot, és ha érdemi változás nem történik, akkor év végére a 70 milliárd forintot is meghaladhatja az intézmények lejárt tartozása.
Mindössze három olyan intézmény volt június végén a magyar egészségügyben, ahol sikerült nullára faragni a tartozásokat. Az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, valamint a budapesti Szent Margit Kórház tudta ezt megcsinálni.
A Szent Margit Kórház főigazgatója, dr. Badacsonyi Szabolcs büszke az elért eredményre. Elmondása szerint a közel nullszaldós működés alapvetően két tényezőre vezethető vissza: a kórház jó szakmai összetételére és a szoros gazdálkodásra. Ennek köszönhető, hogy a Margit Kórház 2013-as önállóvá válása óta megőrizte gazdasági stabilitását és közben jelentős fejlesztéseket is meg tudott valósítani, részben saját forrásból, részben pedig támogatók segítségével, akik közül kiemelkedik Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat.
A kórház főigazgatója a szakmai összetétel kapcsán kiemelte, hogy a III. kerületi lakosság és az agglomerációban élők fekvőbeteg-szakellátását jelenleg döntően két intézmény biztosítja: a Honvédkórház és a Szent Margit Kórház. A két intézmény tevékenysége jól kiegészíti egymást. Jól egymásra épülő struktúra és ellátórendszer jött létre az észak-budai térségben, ahol az ellátások döntő részében a betegek és beutaló orvosok számára is egyértelmű, hova kell fordulni a betegeknek, tehát racionálisak a beteg utak. Természetesen mindkét intézményben fejleszteni szükséges az infrastruktúrát, és meg kell erősíteni a pénzügyi és humánerőforrás kapacitásokat, ezekkel ugyanakkor hosszú távon is képes lesz ez a két kórház biztosítani a térség fekvőbeteg-szakellátását.
Badacsonyi Szabolcs a gazdasági stabilitás megőrzésében a jó szakmai struktúra mellett ugyanolyan fontosnak tartja a szoros, fegyelmezett gazdálkodást is. Kétszintű keretgazdálkodás bevezetésével 2013 óta szorosan nyomon tudják követni a bevételek és a költségek alakulását, a gördülő tervezésnek köszönhetően pedig szükség esetén időben be tudnak avatkozni, ha akár a bevételek elmaradnak az elvárt teljesítménytől, akár a költségek vonatkozásában észlelnek kedvezőtlen folyamatokat. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a Szent Margit Kórház csak olyan fejlesztést valósít meg, amelynek rendelkezésre áll a fedezete, illetve reménybeli vagy beígért adósságkonszolidáció terhére sem vállal fedezet nélkül kötelezettséget.
Természetesen ennek a szoros gazdálkodásnak „ára” van. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a szakemberek megtartását egyre nehezebb biztosítani, ha nem tudnak elfogadható bért kínálni, különösen a hiány szakmákban. Emellett a fejlesztések ütemét sem tudják felgyorsítani arra a szintre, amit a korábbi évek elmaradt beruházásai nyomán szükségesnek tartanának.
Badacsonyi Szabolcs ugyanakkor nem lát más utat a kórház számára, csak annak a szemléletnek a tovább vitelét, aminek köszönhető a most nyilvánosságra került eredmény is. A kórház vezetése a munkatársakkal közösen folyamatosan valósítja meg azt a hét éves fejlesztési programot, amelyet 2013-ban kidolgoztak, és amelyet a fenntartó is támogat. A Kormány által nemrég elfogadott Egészséges Budapest Program esélyt kínál az intézmény számára, hogy a fejlesztések a következő években teljes egészében megvalósulhassanak. Ez pedig azt jelentheti, hogy Óbudán nemcsak gazdaságilag stabil, de korszerű, komfortos és jól felszerelt intézmény segíti majd a betegek gyógyulását – a Szent Margit Kórház.
