Dr. Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi módszertani irányításért felelős helyettes államtitkára az áldozatvédelmi stratégia célkitűzéseiről szóló előadásában többek között elmondta, hogy áldozatsegítéssel ugyan korábban is foglalkoztak, de az állam a szervezett intézményrendszerén keresztül 2006. január 1-jétől látja el ezt a feladatot. Az áldozatok elérése tekintetében két megközelítés létezik, melyek közül az egyik, amikor az áldozat találja meg az állami segítő szolgálatot, míg a másik megoldás szerint az állami szereplők proaktív módon keresik meg a bűncselekmények áldozatait. Ha tehát a rendőrség, a bíróság az ügyészség útján, vagy bármilyen társadalmi szereplőtől tudomást szereznek a bűncselekményről, akkor felkeresik az áldozatot és felajánlják az áldozatsegítés állami rendszerének segítségét.
A helyettes államtitkár szerint az induló évtől, 2006-tól sokat fejlődött mind a szolgáltatási paletta, mind pedig a segítő intézményrendszer. Az áldozatsegítő stratégiáról a szakember többek között elmondta, hogy 2011-ben egy nagy projekt egyik oszlopa volt az áldozatsegítési szolgáltatások bővítése, amikor létrejött a 24 órában hívható áldozatsegítő vonal, amely évente mintegy 10-11 ezer hívást fogad.
Németh Márta, Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi hatósági osztályvezetője a 2013. január 1-jétől működő kerületi hivatal helyi áldozatsegítéssel kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg az ülés résztvevőivel. Véleménye szerint az áldozatvédelem és a jogi segítségnyújtás kérdése elválaszthatatlan egymástól, mert aki tulajdon elleni szabálysértés sértettje, az valamilyen módon a jogi segítségnyújtás ügyfelévé is válik. A szakember emellett ismertette az áldozatvédelmi segítségnyújtáshoz nélkülözhetetlen infrastruktúra hiányát, azaz például annak a lehetőségnek az igényét, hogy egy áldozattal nyugodt körülmények között, négyszemközt lehessen beszélni az őt ért sérelemről.
Óbuda újság
Fotó: Benkő Vivien Cher