Hogyan jut el egy kisgyermek tengerparti meztelen fotója a darknetre? Hogyan függhet össze egy gyerekkori megosztott történet később a fiatal felnőtt sikertelen álláspályázatával? Milyen összefüggés van a szexuális zaklatás és az olyan posztok között, amelyek a gyermekről vagy a családjáról magánéleti információkat is tartalmaznak?
A közösségi média használóiként ezeket a kérdéseket ma már nem kerülhetjük meg.
„Egy vállalat akkor veszi komolyan az ügyfeleit, ha tiszteletben tartja a jogaikat, különösen akkor, ha gyerekekről van szó. Ezért fontos számunkra az együttműködés a Magyar Telekommal, hiszen az online tér veszélyeit nem elhallgatni, hanem felelős viselkedéssel elkerülni érdemes” – mondja dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője az edukációs kampányról, amelynek célja a szülők online tudatosságának támogatása.
Sokan úgy véljük, mára otthonosan, magabiztosan mozgunk az online térben. És valóban: a digitális iparág számára kinyitottuk az otthonaink ajtaját, magánéletünk egyre több szelete vált hozzáférhetővé, ám ennek a szabályozása – különösen gyermekjogi aspektusai – évekkel el van maradva a fejlődés ütemétől.
„Programunkkal arra szeretnénk felhívni a szülők figyelmét, hogy sokszor nem feltételezett veszélyek leselkedhetnek gyermekünkre az online közösségi térben, és igyekszünk irányt mutatni, hogyan lehet a helyes arányokat megtalálni a gyermekekről készült képek online megosztásakor” – erősítette meg a kezdeményezés célját Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.
Ha felnőttként érzékeny és felelős döntéseket hozunk arról, kivel mikor és milyen képet osztunk meg, kétszeresen is jót teszünk. Hiszen miközben a gyermekeink biztonságát óvjuk, példát is mutatunk, hogyan lehet okosan, tudatosan használni az internet szolgáltatásait.
Ehhez néhány alapvető szabályt be kell tartanunk:
● Vonjuk be a gyereket a róla szóló döntésekbe, azaz ne posztoljunk a tudta és a hozzájárulása nélkül ● Tartsuk tiszteletben az emberi méltósághoz való jogát, azaz ne osszunk meg róla sértő vagy kiszolgáltatott helyzetben készült, például meztelen képeket
Hiszen a gyereknek is van magánélete, erre vigyázni pedig a szülő felelőssége. A gyerekeknek online is jár a védelem az erőszaktól, így ne hozzuk soha olyan helyzetbe, amikor a képeivel bárki visszaélhessen.
Végül a legfontosabb: tartsuk tiszteletben, hogy mi a gyerek legfőbb érdeke. Biztos, hogy a posztolás, a képei közzététele?
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kiáll a gyermekek elleni erőszakcselekmények megelőzése és kezelése mellett, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal hosszú távra köteleződtünk el. A harmadik kerületi gyermekvédelmi rendszer megerősítéséért dolgozunk az alapítvány munkatársaival és a helyi gyermekvédelmi rendszer szereplőivel.
A témába illő fontos változásra hívja fel a figyelmet az alapítvány ma reggeli közleménye.
Eszerint „óriási változás történt a napokban, aminek nem tudunk eléggé örülni! A büntetőeljárási törvény új paragrafusa a gyerek áldozatok meghallgatásának kapcsán egy évtizedes folyamat végére teszi fel a pontot. Az új jogszabályi rendelkezés bevezeti az izlandi Barnahus-módszert, amely a szexuális erőszak gyerek áldozatainak ellátásában mérföldkő.
A büntetőeljárási törvény 2021. január 1-től új rendelkezése lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárásban igazságügyi pszichológus szakértő, vagy a Gyvt. által meghatározott szaktanácsadó kérdezze a gyereket. Ez lehetőséget ad arra, hogy olyan szakember hallgassa meg a gyereket, aki megfelelően képzett és érzékeny, így jóval kisebb az esélye a gyerek újra-traumatizálódásnak már az eljárás kezdetén.
Ahhoz, hogy a jogszabályi rendelkezésnek eleget lehessen tenni, szükség van ilyen meghallgatásokra alkalmas intézményekre. Ennek megfelelően február 1-től Budapesten elérhető az a meghallgató és terápiás központ, amelyet az izlandi Barnahus módszer alapján hoztak létre.
A módszer lényege, hogy nem az áldozattá vált gyereknek kell különböző intézményekbe mennie, hanem egy helyen elérhető számára a segítő – és igazságszolgáltatás. A gyerek meghallgatását szakember végzi, miközben kép- és hangfelvétel is készül. Ennek a célja az, hogy csak egyetlen alkalommal kelljen a traumáról beszélnie, és a meghallgatás során szerzett információ elegendő bizonyítékkal szolgáljon a vádemeléshez és a későbbi ítélethozatalhoz.
A gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás különböző szereplői (pl.:rendőr, ügyész, ügyvéd) a meghallgatás során egy monitoring szobában ülnek, és úgy van lehetőségük kérdéseket feltenni a gyereknek, hogy azt a meghallgatást végző szakember tolmácsolja – a gyermek számára érthető módon.
A Barnahus-módszernek megfelelően, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által működtetett Központban is kialakításra került orvosi vizsgálatra alkalmas szoba, és sor kerülhet továbbá a gyerek szexuális erőszak áldozatit támogató pszichológus általi terápiájára is.
Hatalmas lépés ez, nagyon bízunk benne, hogy a Fővárosi TEGYESZ Alföldi utcai épülete mellett egyre több ilyen Központot alakítanak ki – mert nagy szükség van rá.”
