De e tábor augusztus 2-i véres felszámolása után is még tömegével kerültek magyarországi cigányok német lágerekbe! És ez csupán egyetlen eseménye a sokszor elfeledett és elhallgatott roma holokauszt történetének, ahogyan az szintén, hogy a cigányokat üldöző rendeletek már a II. Világháború előtt megszülettek, nem volt szükség továbbiakat kreálni, sőt az ötvenes években újakat is hoztak.
„Hogy miért maradt mindez kibeszéletlen a többségi társadalom és a romák részéről is, annak egyik oka, hogy kevesen kutatjuk ezt a területet, és a ránk maradt iratanyagok igen hiányosak. Sok helyen a mai napig az áldozatok névsorát sem ismerjük,” állítja Daróczi Ágnes, aki több könyvet is írt és dokumentumfilmeket szintén forgatott a témában. Szintén beszédes tény, hogy maga Adolf Eichmann SS-főtiszt, a deportálások főszervezője mondta 1961-ben a bíróság előtt, hogy a cigányok javára semmilyen oldalról nem történt közbenjárás. Tehát az emancipáció, az érdekvédelem és a szolidaritás szinte teljes hiánya is az elhallgatás motívumai közé tartozik.
