A két szervezet munkatársai (a jogszabályokra és szakmai irányelvekre támaszkodva) a leggyakrabban felmerülő kérdésekre igyekeznek válaszokat adni: mit is értsünk azon, hogy az egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet ideje alatt az úgynevezett egészségügyi válsághelyzeti ellátás szabályai szerint zajlik. Különös tekintettel a szülés előtt álló várandósok és családjaik jogaira. Ezek az új szabályok például nem jelentik azt, hogy a szülő nő mellett ne lehessen kísérő, hogy automatikus lenne a császármetszés, és azt sem, hogy anyát és babát elválaszthatják egymástól a kórházban.
Tehát a szülő nővel párja, dúlája vagy másvalaki, akit ő választ, a szülés ideje alatt vele lehet. Jelenleg ugyanis csak látogatási tilalom áll fenn, a szülő nő kísérése azonban nem “látogatás”.
Sokszor előfordul, hogy a kórház egyszerűen a koronavírusra hivatkozással ki akarja zárni a kísérőt a szülésből.
Fontos tudni, hogy önmagában a járványügyi helyzet nem indok arra, hogy ne engedjék be a kísérőt a szülő nő mellé a vajúdás és a szülés idejére. A kísérőt csak akkor lehet kizárni, ha a kórház igazolni tudja, hogy a kísérő jelenléte a konkrét esetben zavarja a betegellátást vagy sérti más betegek jogait.
És mi a helyzet a császármetszéssel? A felelős minisztérium egyedi utasítása értelmében a császármetszés időtartama alatt a műtő légterében kísérő nem tartózkodhat. A tisztifőorvos állásfoglalása alapján azonban a császármetszés műtőn kívüli szakaszában, a szülés ideje alatt jelen lehet kísérő.
Az utasítás csak a műtő légterében való tartózkodásra vonatkozóan fogalmaz meg tiltást, ezért az előkészítésre és a műtét utáni aranyórára – ha erre nem a műtő légterében kerül sor – az általános kapcsolattartási szabályok az irányadóak. A műtőn kívül a szülő nő mellett lehet a választott kísérő. A kísérő beengedése a születés utáni aranyórára azért is indokolt, mert az anya akadályoztatása esetén az irányelv által ajánlott bőrkontaktus csak az apával, kísérővel valósítható meg.
