Az árhullám tetőzésével sem ér véget az árvízi védekezés. Önkormányzatunk a mai napon megkapta, s ezúton közzéteszi a Budapest Főváros Kormányhivatal (BFKH) Népegészségügyi Főosztálya által elkészített széles körű iránymutatót és tájékoztatást az árvíz után alkalmazandó fertőtlenítési eljárásokról – a védekezés során használt homok és homokzsákok kezelésétől a fúrt kutak fertőtlenítésén át az árvízben közvetlenül érintett háztartások eszközeinek, bútorainak tisztításáig.
Az árvíz esetén alkalmazandó fertőtlenítési eljárásokról:
Az árvízzel összefüggő fertőzések többsége az árvíz levonulása után, a takarítás során következik be. Az árvíz által lerakott iszap is fertőzésveszélyes, ezért az ingatlanok takarítása során fokozott figyelemmel kell eljárni. Az épületen belüli fertőtlenítő takarítást megfelelő védőruházatban (kesztyű, csizma, maszk) kell elvégezni. A takarítás, fertőtlenítés során csak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által engedélyezett szerek használhatók.
A helyiség padlózatáról – amennyiben azt nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra kijelölt helyre kell kihordani, majd a padozatot és a mosható felületeket (pl. csempeburkolatot) háztartási, engedélyezett fertőtlenítőszerrel (pl. hypo 2%-os oldata: 1 dl Hypo 5 l vízhez) kell lemosni.
Nem mosható, festett falfelületet 10%-os klórmész oldattal kell bemeszelni (1 kg klórmész 8 l vízben feloldva). Csak frissen készített oldat használható! (Figyelem! A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését, szembe, nyálkahártyákra való jutását. A bőrfelszínt védőkesztyű használatával, illetve testfelszínt takaró ruházattal védeni kell!)
Szennyezett főzőedényeket, tányérokat, poharakat, evőeszközöket stb. mosogatás és öblítés utáni 1 %-os hypós oldatban (0,5 dl Hypó 5 liter vízhez) kell 10 percig áztatni, majd folyó, meleg vízzel alaposan le kell öblíteni.
A bútorokat, a mosható lakberendezési és használati tárgyakat háztartási, engedélyezett fertőtlenítőszerrel (pl. hypo 2%-os oldata: 1 dl Hypo 5 l vízhez) kell lemosni, és 5-10 perc száradási idő után bő folyó vízzel leöblíteni.
A szennyezett ruhaneműk és textíliák fertőtlenítőszeres mosás, vasalás után vehetők használatba.
Nem mosható textíliák, kárpitos bútorok, szőnyegek háztartási engedélyezett fertőtlenítőszerrel, annak használati útmutatója alapján megfelelő hígításban alkalmazva átkefélni a textíliát, majd száradni hagyni.
Mezőgazdaságilag művelt területek fertőtlenítése környezetkímélő módon az átforgatással elősegített napoztatással történjen. A növényeket árvíz után bő tiszta vízzel kell lemosni, leslagozni, majd a napsugár baktérium-, és vírusölő hatása fertőtleníti a leveleket. A nem termőtalaj fertőtlenítése csak egészen kivételes esetekben válik szükségessé, amikor nem várható meg a talaj öntisztuló képessége. Bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek, lakóházak esetén a fertőtlenítendő talajt összefüggően és egyenletesen be kell szórni klórmésszel, majd vízzel belocsolni.
Az árvízzel sújtott területeken lévő homokozók (óvodák, játszóterek stb.) esetében a homok teljes cseréje friss, fertőzésmentes homokra minden esetben szükséges.
Szilárd burkolatok esetén klórmésszel történő lemosás/permetezés ajánlott.
Az űrgödrös árnyékszékek esetében az ülődeszkát, padozatot, oldalfalat és a WC 1 méteres körzetét 10 %-os klórmészoldattal kell bemeszelni. Az ülődeszkát 2 órás behatási idő után vízzel alaposan le kell öblíteni. Az űrgödör tartalmának felületét összefüggő rétegben klórmész porral kell beszórni.
Az ólakban a felületeket 10-%-os klórmész oldattal kell bemeszelni.
Szemétdombok, trágyadombok fertőtlenítését úgy kell végrehajtani, hogy azok felületét összefüggő rétegben klórmésszel be kell szórni, majd ezt követően a felszíni részt kb. 10 cm mélyen erre alkalmas eszközzel át kell keverni.
Trágyalé fertőtlenítése során 1 m3 trágyaléhez 2 kg klórmészport kell adni és ezt az elegyet erre alkalmas eszközökkel alaposan összekeverni, majd 2 órán át állni hagyni.
A vízóraaknák kitisztítása (víz kiszivattyúzása, iszapeltávolítás) után a falak, a csővezetékek, és a szerelvény 10%-os klórmészoldattal történő meszelése javasolt.
Ásott kutak fertőtlenítése:
A kútban lévő vízmennyiség minden köbméterére 100 ml Na-hipoklorit 90, vagy 200 ml Hypo oldatot kell alkalmazni. A kiszámított Hypo mennyiségből vízzel oldatot kell készíteni, majd az oldatot a kút belső falán kell végigfolyatni. A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 óráig állni kell hagyni, majd a kút vizét ki kell szivattyúzni. Abban az esetben, ha ekkor érezhető a klórszag, a fertőtlenítés megfelelő volt, ha nem érezhető a klórszag, a kút fertőtlenítését kétszeres mennyiségű fertőtlenítőszer oldattal meg kell ismételni.
Fúrt kút fertőtlenítése:
300 ml Na-hipoklorit 90-et, vagy 600 ml Hypo-oldatot kell az ún. anyacsőbe önteni, majd néhány percig járatni kell a szivattyút. Ezt követően az előzőekben alkalmazott fertőtlenítőszerből a megadott mennyiséget ismételten az anyacsőbe kell juttatni. 24 órai állás után a kutat addig kell szivattyúzni, míg a klórszag már nem érezhető.
Kézfertőtlenítés:
Ha a kézen látható szennyeződés van, elsősorban a fertőtlenítő hatású folyékony szappan alkalmazása ajánlott. Abban az esetben, ha víz nem áll rendelkezésre, valamint nincs látható szennyeződés a kézen, úgy az alkoholos kézfertőtlenítő szerek alkalmazása ajánlott. Készítményektől függően a kézfertőtlenítési idő 0,5-1,0 perc. Az alkalmazott készítmény használati utasításában előírt kézfertőtlenítési időt mindenkor be kell tartani.
Az árvízi védekezés során felhasznált homok és homokzsákok kezelése:
- Az árvízzel nem érintkezett, száraz homokzsákokkal és homokkal kapcsolatos teendők:
A homokzsákokból a homokot vízzel nem átázott, száraz talajra kell kiüríteni. Az így összegyűjtött száraz homokot játszóterekhez, homokozókhoz felhasználni tilos, de építkezéseken felhasználható. A kiürített, száraz homokzsákok élelmiszerek (burgonya, zöldségek, alma stb.) gyűjtésére, tárolására nem használhatók, hulladékgyűjtésre, építkezési törmelék gyűjtésére, illetve hasonló célokra azonban felhasználhatók.
- Az (ár)vízzel érintkezett, átázott homokzsákokkal és homokkal kapcsolatos teendők:
Az átázott homokzsákok, illetve ezek tartalma fertőzési veszélyt jelentenek, ezért sem a kiürített zsákok, sem a kiürített homok közvetlenül nem használhatók fel! A homokot erre a célra kijelölt helyen kell összegyűjteni és csak a teljes kiszáradás után lehet építkezésekhez felhasználni. Játszótereken, homokozókban, egyéb olyan helyen, ahol a homok közvetlenül emberi bőrfelülettel érintkezik, a fertőzöttnek minősülő homokot alkalmazni tilos!
A kiürített homokzsákokat élelmiszerek (burgonya, zöldségek, alma stb.) gyűjtésére, tárolására felhasználni tilos!
A kiszárított homokzsákok hulladékok, építési törmelékek gyűjtésére, tárolására alkalmazhatók.
640 köbméter homok, 145 ezer homokzsák – megtettük, amit a Római védelmében meg lehetett tenni
Frissítés (2024. 09. 24): Időközben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is megküldte részletes ajánlásait a fertőzések megelőzése kapcsán, ezeket az alábbiakban közzétesszük:
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ AZ ÁRVÍZZEL SÚJTOTT TELEPÜLÉSEKEN ÉLŐKNEK
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hangsúlyozza, hogy árvíz
idején kiemelten kell figyelni az általános higiénés szabályok fokozott betartására. Fontos a
rendszeres, szappanos kézmosás és/vagy a különböző kézfertőtlenítő készítmények, kendők
használata, különösen étkezés és ivás előtt. Soha ne nyúljunk piszkos kézzel a szemünkhöz, a
szánkhoz. A sebeket minél előbb, megfelelően el kell látni, hogy ezzel is csökkentsük a
fertőzésveszélyt. Különösen fontos mindez a védekezésben részt vevőknél! A szülők figyelmét
felhívjuk, hogy gyermeküket az árvízzel elöntött részeken még a sekély vízben se engedjék
játszani, pancsolni, mert a víz fertőzések közvetítője lehet!
Balesetek és fertőzések megelőzése
Az árvíz fokozottan balesetveszélyes, fulladásveszélyes helyzet. A mederből kilépő víz az
elöntött területekről hulladékot, trágyát, szennyvizet moshat be, ezért növekszik a fertőzés
kockázata is. Elsősorban a hányásos, hasmenéses betegséget okozó kórokozók fordulhatnak elő
az áradó vízben, de akár hepatitis A fertőzést is terjeszthet. A belvízzel/árvízzel érintett
területeken lázas betegség, hasmenés esetén azonnal forduljanak orvoshoz. Elárasztott területen csak a védekezésben dolgozók tartózkodjanak, az árvizen csónakázni, abban pancsolni vagy
játszani, elárasztott strandokon fürödni veszélyes és tilos. A védekezésben dolgozók esetén is
fontos a megfelelő̋védőruházat és a munkavégzés végeztével, étkezés előtt, mosdóhasználat
előtt (és után) a kézmosás, kézfertőtlenítés.
Kézfertőtlenítés
Kézfertőtlenítéshez bármely közforgalomban is kapható́, NNGYK engedélyével (az
engedélyszám minden esetben egyértelműen fel van tüntetve a termék címkéjén) rendelkező̋
kézfertőtlenítés̋szer alkalmazható́. Abban az esetben, ha a kézen szennyeződés is látható, akkor
elsősorban a fertőtlenítő hatású folyékony szappan alkalmazása ajánlott. Abban az esetben, ha
víz nem áll rendelkezésre, valamint láthatón szennyeződés nincs a kézen, úgy az egyéb
kézfertőtlenítő szerek alkalmazása ajánlott. Készítményektől függően a kézfertőtlenítési idő
0,5-1,0 perc. Az alkalmazott készítmény használati utasításában előírt kézfertőtlenítési időt
mindenkor be kell tartani.
Ivóvíz
Az elöntött területen vagy azok közelében levő magánkutak sem ivásra, sem háztartási célokra (fürdés, mosás, mosogatás) nem használhatók. A kiugróan magas árvízszint közműves
ivóvízbázisokat, vízműtelepeket is veszélyeztethet, de az ivóvízszolgáltatók és a
népegészségügyi hatóságok folyamatos ivóvízvizsgálatokkal nyomon követik a víz minőségét.
A vezetékes ivóvíz biztonságosan használható, amíg a népegészségügyi hatóság nem ad ki
korlátozó rendelkezést (pl. forralási utasítást). Az árvíz, belvíz elöntésnek kitett vízművek emelt
klórszintet alkalmaznak a biztonságos ivóvízellátáshoz, ez átmeneti íz, szag problémákkal
járhat. A vezetékes ivóvíz ellátásnál minden átmeneti vízkimaradást, szokatlanul nagy
nyomáscsökkenést azonnal jelentsenek az önkormányzatnak, illetve a járási hivatalnak, és
további intézkedésig forralják fel a vizet. A csecsemők és kisgyermekek lehetőleg palackozott
ivóvizet fogyasszanak. A kutakat az árvíz levonulását követően használat előtt fertőtleníteni
kell.
Ásott kút fertőtlenítése
A kútban lévő̋ vízmennyiség minden köbméterére 100 ml Na-hipoklorit 90, vagy 200 ml Hypo
oldatot kell alkalmazni. A kiszámított Hypo mennyiségből vízzel oldatot kell készíteni, majd
az oldatot a kút belső falán kell végigfolyatni. A fertőtlenítőszerrel kezelt kútvizet 24 óráig kell
állni hagyni, majd a kút vizét ki kell szivattyúzni. Abban az esetben, ha ekkor érezhető a
klórszag, a fertőtlenítés megfelelő volt, ha nem érezhető a klórszag, a kút fertőtlenítését
kétszeres mennyiségű fertőtlenítőszer oldattal meg kell ismételni.
Fúrt kút fertőtlenítése
300 ml Na-hipoklorit 90-et, vagy 600 ml Hypo-oldatot kell az ún. anyacsőbe önteni, majd
néhány percig járatni kell a szivattyút. Ezt követően az előzőekben alkalmazott
fertőtlenítőszerből a megadott mennyiséget ismételten az anyacsőbe kell juttatni. 24 órás állás
után a kutat addig kell szivattyúzni, míg a klórszag már nem érezhető.
Takarítás, fertőtlenítés
Az árvízzel összefüggő fertőzések többsége az árvíz levonulása után, a takarítás során
következik be. Az árvíz által lerakott iszap fertőzésveszélyes, az ingatlanok takarítása során
fokozott figyelemmel kell eljárni.
Az épületen belül fertőtlenítő takarítást kell végezni, megfelelő védőruházatban
(kesztyű, védőszemüveg, védőruházat, csizma, maszk). A takarítás, fertőtlenítés során csak az
NNGYK által engedélyezett szerek használhatók (az engedélyszám minden esetben
egyértelműen fel van tüntetve a termék címkéjén). A helyiség padlózatáról – amennyiben azt
nagyobb mennyiségű iszap és egyéb szennyező anyag borítja – a szennyeződést egy erre a célra
kijelölt helyre kell eltávolítani, majd a padozatot és a mosható felületeket (pl. csempeburkolat)
háztartási, engedélyezett fertőtlenítőszerrel kell kezelni. Festett falfelületet 10%-os klórmész
oldattal lehet bemeszelni (1 kg klórmész 10 l vízben óvatosan, fokozatosan, állandó keverés
mellett feloldva). Csak frissen készített oldat használható. A klórmész súlyos égési sérülést és
szemkárosodást okozhat, illetve lenyelve mérgező. Oxidáló hatása révén fokozhatja a tűz
intenzitását, valamint mérgező hatású a vízi élővilágra, ezért mind a klórmészpor, mind pedig
a 10%-os oldat használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Használat előtt olvassa el és
kövesse a címkén szereplő utasításokat, veszélyességi információkat. Használata során kerülni
kell az anyag belégzését, illetve szembe, nyálkahártyára való jutását. A bőrfelszínt védőkesztyű
használatával, illetve testfelszínt takaró ruházattal ajánlott védeni, illetve a szem védelméről is
gondoskodni kell. Éghető anyagoktól távol kell tartani és kerülni kell az anyagnak a
környezetbe való kijutását.
A kertek fertőtlenítése nem szükséges, talaj fertőtlenítése csak néhány speciális helyszínen –
pl. óvodaudvar, játszótér – indokolt. A fertőtlenítendő felületet klórmésszel kell egyenletesen
beszórni, majd vízzel belocsolni. Belvízzel, árvízzel elöntött konyhakertekből származó
zöldségek, gyümölcsök felhasználás előtti alaposan mossák, tisztítsák meg és lehetőség szerinti
alaposan hőkezeljék, ezek nyers állapotban történő fogyasztása fertőzés forrása lehet.
Az elhullott állatok elszállítását bízzák az arra kiképzett gyepmesterekre.
Az űrgödrös árnyékszékek esetében az ülődeszkát, padozatot, oldalfalat és a WC 1 méteres
körzetét 10 %-os klórmészoldattal kell bemeszelni. Az ülődeszkát 2 órás behatási idő után
vízzel alaposan le kell öblíteni. Az űrgödör tartalmának felületét összefüggő rétegben klórmész
porral kell beszórni. Az ólakban a felületeket 10-%-os klórmész oldattal kell kezelni.
Homokzsákok kezelése
– A védekezéshez előkészített, de végül felhasználásra nem került, az árvízzel nem
érintkező homokzsákokkal teendő nincs, bármire felhasználható.
– Az árvízzel érintkező homokzsákok esetén a zsákok száradást követően hulladék, építési
törmelék gyűjtésére, tárolására újra felhasználhatók, azonban élelmiszer tárolására már nem
alkalmasak. A homokot szét kell teríteni és kiszárítani, majd építkezéshez felhasználható,
játszótéri homokozónak, strand terítésére azonban tilos felhasználni.
– A szennyvízzel biztosan átitatott homokzsákok esetében a zsákok veszélyes
hulladékként kezelendők, a homokot pedig szemétlerakóban lehet szétteríteni.
Szárítás
A levonuló ár nyomán a beázott falakon, átnedvesedett bútorokon, elpusztult növényzeten
elszaporodnak a penészgombák, amelyek allergiát és asztmát okozhatnak. Amint az elöntött
házba vissza lehet térni, nyissunk ki minden ajtót-ablakot, hogy meginduljon a kiszáradás.
Az átnedvesedett tárgyak kiszárításához vessük be a páramentesítőket és használjuk ki a
napsugárzást, amelynek fertőtlenítő hatása is van. Nagy teljesítményű hőlégfúvókat,
párátlanítókat bérelhetünk a fal szárítására (ha ehhez áramfejlesztő kell, az nem üzemeltethető
beltérben, ablak alatt vagy az erkélyen!). Emellett nagyon fontos, hogy folyamatosan
szellőztessünk.
A penészes vagy szennyvízzel átitatott porózus anyagokat távolítsuk el, zárt szemeteszsákban
dobjuk ki. Az átázott szőnyegeket, kárpitokat legtöbbször ki is kell dobni. Ha megmenthető,
tisztítsuk ki, fertőtlenítsük, és mielőbb szárítsuk meg. A szennyvízzel átitatott töltőanyagot
(szivacs, toll) ne használjuk fel!
Köszönjük minden harmadik kerületi lakosnak az együttműködést!
Dokumentumok
