Államalapítónk munkásságát felelevenítve abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az uralkodása óta eltelt hosszú idő ellenére első törvénykönyve ránk maradt, amely Szent István király intelmei Imre herceghez címmel vált ismertté.
„A jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad”
István a trónörököshöz intézett latin nyelvű írásában egy külön fejezetet szánt a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló rendelkezéseinek, ebben olvashatjuk:
„Amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Egy évezred sem koptathatta el az írás üzenetét. A sokszínűség dicsérete és az idegenek gyámolítása ezeréves hagyománnyal bíró értékeink.
A kerület legnagyobb templomának alapítója
Bölcs uralkodónk európai mértékkel mérve is kiváló politikus volt. És nem csupán bel- és külpolitikai törekvései mutattak az egységes állam megteremtése felé. Hozzáértők az egyházpolitikáját is kiemelik, amelyet vallásos meggyőződése mellett éleslátása is támogatott.
István király a felkelő Koppány vezér és híveinek legyőzése után, korábban tett fogadalmának megfelelően többek között fölépíttette az esztergomi székesegyházat és a székesfehérvári koronázó bazilikát.
És a ránk maradt dokumentumok tanúsága szerint I. István rendelkezett úgy, hogy a mai Lajos utcai Szent Péter és Pál-főplébánia-templom helyén templomot kell építeni a főapostolok tiszteletére. Tehát a harmadik kerület mai legnagyobb temploma helyén álló első templomot Szent István királyunk alapította, oldalán feleségével, Boldog Gizellával.
