A BKM Nonprofit Zrt. távhőszolgáltatási divíziója, a szakmai tevékenységét önálló keretek között folytató FŐTÁV a szeptember 15. és október 15. közötti időszakban – az ügyfelekkel kötött üzemviteli megállapodásoknak megfelelően – ütemezetten elindította a fűtésszolgáltatást.
A fűtésindítás 2823 esetben (ami az ügyfelek 77 százalékát fedi le) már helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével. Ezzel összesen 240 ezer háztartásban és hétezer egyéb fogyasztónál immár teljes körűen rendelkezésre áll a távhőszolgáltatás.
A szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a FŐTÁV szakemberei már a tavaszi fűtésleállást követően megkezdték a mostani fűtési időszakra való felkészülést. Ennek részeként a hőforrások esetében ellenőrizték a hőtermelő berendezéseket (kazánokat, gázmotorokat) és segédrendszereiket, továbbá a tüzelőanyag-ellátó rendszereket. Az ellenőrzéseket követően elvégezték a rendszeres és előírt karbantartási feladatokat és a szükséges hibajavításokat. A FŐTÁV nagyobb fűtőműveiben a forróvíz-kazánok tűztereinek kinyitásával a szezon alatt keletkezett hibákat feltárták és a szükséges javításokat elvégezték, melyet kazánbiztosi vizsgálat zárt le.
A nyári időszakban számos tervezett távvezetéki karbantartási és beruházási munka is lezajlott. Új fogyasztók hálózatra kapcsolása mellett sor került a szolgáltatás szüneteltetését igénylő hibajavításokra, illetve a legelöregedettebb vezetékszakaszok és szerelvények cseréjére. A fent részletezett karbantartási, beruházási, felkészülési és ellenőrzési tevékenységre a FŐTÁV idén eddig összesen csaknem egymilliárd forintot fordított.
A fűtési idény kezdetén rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a most teljes körűen bekapcsolt budapesti távfűtés a lakott városrészekben semmilyen többlet-környezetterhelést nem eredményez, ami különösen a sűrűn lakott városrészek életminősége szempontjából jelentős.
A budapesti távhőrendszerek már ma is évente csaknem 230 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg. A folyamatban lévő, illetve tervezett távvezetéki és hőforrás-oldali fejlesztések hosszú távú eredményeként további, akár 150–170 ezer tonna CO2-kibocsátás maradhat el évente, és csökken a helyi szennyezőanyag-kibocsátás is.
