2009 óta ünnepeljük a magyar feltalálók napját. Régi adósságunkat törlesztjük ezzel, hiszen számos ország, hazánkat megelőzve, már korábban is megemlékezett kiemelkedő tudósainak teljesítményéről.
Nem véletlenül esett a választás éppen június 13-ra. 1941-ben e napon jelentette be az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert szabadalmát: nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását. Ezen a napon nemcsak fejet hajtunk elődeink előtt, hanem az újabb generációk tudósainak teljesítményét is büszkén ismerjük el.
Ebben Óbuda-Békásmegyer oktatási intézményei is fontos szerepet játszhatnak, többek között a nagy múltú Óbudai Egyetem, amelynek első alapító levelét 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére. Példaként említhetjük továbbá a nemzetközi szinten is elismert óbudai Aquincumi Technológiai Intézetet is, amelynek megalapítása Bojár Gábor, Óbuda-Békásmegyer díszpolgárának nevéhez fűződik.
Kerületi múzeumainkban további tudomány- és technológiatörténeti érdekességeknek eredhetünk a nyomába. Az Óbudai Múzeum ingyenes programokra invitál: az Óbuda menetrend szerint – közlekedéstörténeti séta az omnibusztól napjainkig többek között lehetőséget ad a tömegközlekedésének históriáját megismerni és részben bejárni legérdekesebb pontjait a 19. század közepétől a 21. század elejéig. A Műhely, üzem, gyár I. – Ipartörténeti barangolás Óbudán című séta pedig a helyi ipar 18–20. századi fejlődését, helyszíneit, az egykor itt működő üzemek történetét eleveníti fel.
Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park Zseniális találmányok – Innovatív ötletek című kiállítása még távolabbi múltba röpít vissza, az ókori technika történetéből bemutatva epizódokat.
Az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert 1941. június 13-án jelentette be C-vitaminra vonatkozó szabadalmát, erre (is) emlékezünk a magyar feltalálók napján
